alvás éjszaka

Nem több, csupán egyetlen egész éjszakán át tartó ébrenlét képes akár újraindítani az agyat, és megszüntetni, vagy legalábbis napokra enyhíteni a depressziót. A hangsúly jelen esetben valóban az időn van, ugyanis ha több éjszakán át virrasztunk, az egyáltalán nem tesz jót az egészségünknek. 

Élményszerű lebegésbe repít az alváshiány

Veled is előfordult már, hogy egy egész éjszaka ébren voltál, és ennek ellenére másnap mégsem érezted magad fáradtnak, sőt, dupla energiával pörögtél, és még a régóta halogatott feladatoknak is eleget tettél? A tudósok nemrég feltárták, hogy az alváshiány miatt bekövetkező változás néha jót tesz az agynak, különösen akkor, ha valaki depresszióban szenved.

Egyáltalán nem könnyű lemondani a pihentető éjszakai alvásról, ennek ellenére megesik, hogy egy végigdolgozott éjszakai műszak, egy hosszú utazás vagy az utolsó pillanatban még tanulásra fordított éjszaka után meglepően jókedvűnek érezzük magunkat másnap. 

A tudósok úgy gondolják, hogy ez a felismerés segíthet jobban megérteni, hogyan változik az agyunk a hangulatunknak megfelelően, és hogy egyes antidepresszánsok hogyan tudnának ugyanolyan gyors hatást kiváltani, mint egy alvás nélkül töltött éjszaka, amely több napra is távol tarthatja a depresszió tüneteit.

Az átvirrasztott éjszaka növeli a libidót

A kutatók egészséges felnőtt egereken végeztek kísérleteket, melyek során egy általuk kidolgozott rendszer segítségével az állatokat ébren tartották. Ebben az enyhe és akut álmatlanságban pedig mozgásra ösztönözték az egereket. Egy éjszakányi alvásmegvonás után a szakemberek megfigyelték, hogy az egerek agresszívebbek lettek, és szinte már beteges módon megnőtt a libidójuk. Mindezt a változást a dopaminszint megemelkedésének tulajdonították. A dopamin az a testben termelődő vegyület, mely mindkét jelátviteli rendszerében, a hormon- és az idegrendszerben is jelentős szerepet játszik. A dopamin egy olyan neurotranszmitter, amely az agyban elsősorban a jutalmazásért és a boldogságérzetért felelős.

A vizsgálat során jól látszott, hogy az alváshiányos állatok agyában a dopamin-jelátvitel fokozódott, de a kutatók nem voltak biztosak abban, hogy ez az egész agyra kiterjedő hatással van. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy pontosan mely agyi területek felelősek a viselkedési változásokért. Szerették volna tudni, hogy ez egy általános jel, amely az egész agyat érinti, vagy egy speciálisabb dologról van szó. Éppen ezért a dopaminfelszabadulást az agy négy régiójában külön-külön is megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy az antidepresszáns hatás megmaradt, kivéve akkor, amikor a dopaminbevitelt csökkentették a prefrontális kéregben, vagyis az agy elülső részében. 

Továbbá ez a felfedezés is megerősíti azt a gondolatot, hogy a dopamin neuronok nagyon fontos, de nagyon eltérő szerepet töltenek be az agyban. Ezek az információk fontos szerepet játszanak a mentális betegségek antidepresszánsokkal való kezelésében. 

Hosszú távon árt a kialvatlanság

Bár a szakemberek a vizsgálat végeztével arra a megállapításra jutottak, hogy az alváshiány erős antidepresszáns hatást vált ki, újraindítja az agyat, valamint egy álmatlan éjszaka vagy csak néhány óra alvás is alapvetően megváltoztathatják az agyat, a felfedezéstől függetlenül a kutatók nem javasolják a huzamosabb ideig tartó éjszakázást. Ugyanis szintén bizonyított tény, hogy az alváshiány súlyos fizikális és mentális következményekkel járhat, ami különösen igaz a menopauza időszakát megélő nőkre, melyről egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk.