A szívbetegség lelki okaitól az egészségtelen életmódon át minden kockázatot mérlegelt.
Az amerikai orvos programja az egészségesebb szívért, 1. rész.
Arról már esett szó, mennyire gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek és miért fontos, hogy időben megelőzzük. A betegség genetikai hátterét is részleteztük már, most a megelőzésről lesz szó.
Amerikai álom
A történet meseszerű, igazán amerikai, de nagyon sokat tanulhatunk belőle mi, magyarok is. Amikor az ember fiatal, és történetesen az az álma, hogy embereket gyógyítson, orvos legyen, akkor gyakran emberfeletti erőfeszítésekbe, lemondásokba kerül, amíg célját el nem éri.
Dr. Dean Ornish, mára elismert amerikai kardiológus diákkorában szinte mániákusan küzdött, hogy versenyben maradjon diáktársaival, és minél több tudást magába gyűjtsön az egyetemi felvételihez. Ebbe kis híján beleőrült, mivel minden idejét a tanulással töltötte, testileg-lelkileg teljesen kimerült. Annyira, hogy végül majdnem öngyilkos lett. Ornish végül sikeresen kilábalt a depresszióból. A családja kapcsolatba került egy indiai jógival, aki jógázni tanította, és bevezette őt a vegetáriánus étrend rejtelmeibe. Ornish-t annyira megfogta ez az új szemlélet, hogy teljes életmódváltásba kezdett.
Kigyógyult a lelki kórságból, lefogyott, új erőre kapott, és bejutott az orvosira. Még medikus korában kért egy kis halasztást, és kutatásokat folytatott. Úgy érezte, az ami neki segített, az másokon is fog, és igyekezett megoldást találni a koszorúérszűkületek műtét nélküli kezelésére is. Közel 30 éve kezdett e témában kutatni. Megfelelő szponzori támogatás mellett precízen megtervezett vizsgálatot indított, intervenciós és kontroll csoporttal, ahogyan azt kell.
Életmódváltás minden területen
Az intervenciós (vagyis kísérleti) csoport számára egy átfogó életmódprogramot dolgozott ki. Ezen persze nemcsak az étkezés megváltoztatását kell értenünk. A speciálisan kis zsírtartalmú, ovo-lakto (tehát zsírszegény tejet, joghurtot és tojásfehérjét is tartalmazó) vegetáriánus étrend mellé napi rendszeres jóga-, légzőgyakorlatok, relaxáció, meditáció, az szívbetegek állapotának megfelelő típusú, intenzitású testmozgás társult és még valami, ami úgy vélte, talán mindezeknél is fontosabb.
A kísérleti csoportban résztvevők számára rendszeres csoportfoglalkozásokat szervezett, ezeket támogató (szupportív) csoportnak nevezte. Ezeken az üléseken olyan légkört teremtett, amelyben a résztvevők szépen lassan el tudták magukat engedni, el tudtak lazulni, a szó szoros értelmében megnyíltak egymás előtt. A beszélgetések során lebontották a szívük köré képletesen és valós értelemben is felépített falakat (az elmeszesedett koszorúsereket). Ornish ugyanis úgy gondolta, hogy az érzelmi feszültségek, a magány, a szorongás, az egyedüllét, a mellőzöttség, de a cinizmus, agresszivitás, keserű gondolatok éppen olyan károsak az ereknek, ezáltal a szívnek, mint például a köztudottan túl sós, zsíros és cukrokkal teli amerikai étrend vagy éppen a dohányzás. Utóbbiról való leszokást is számos programmal, tanáccsal segítette.
Csodával határos eredmények
A kísérlet jól zárult, hihetetlen eredményeket hozott. Az életmódprogramot szorosan követő résztvevők már két hét után panaszaik enyhüléséről számolták be. Az, aki addig komoly szívbetegsége és mellkasi (ún. anginás) fájdalmai miatt az utca túloldalára sem volt képes átsétálni komolyabb fájdalmak nélkül, most újult erővel sétálgatott, és végre egyre kevésbé érezte azt a szívszorító érzést. Ornish műszeres és laboratóriumi vizsgálatokkal is bizonyította, hogy az addig elzáródott erek újra megnyíltak (segítve ezzel a friss vér szívbe jutását), több esetben elvetették az újabb műtéti beavatkozás szükségességét; csökkent az életmódprogramban résztvevők koleszterinszintje, kevesebb szívbetegséggel kapcsolatos újabb esemény (pl. infarktus, műtét, kórházi kezelés, halálozás) következett be körükben, illetve kellemes mellékhatásként még fogytak is (koplalás és kalóriaszámolgatás nélkül). Vagyis a krónikus, gyógyíthatatlannak hitt szívgondok visszafordíthatónak bizonyultak. Emellett sokan, akik addig csak a vérnyomáscsökkentővel tudtak létezni, szigorúan orvosuk beleegyezésével, csökkenthették a napi dózist.
Mindent vagy semmit
Lényeges pont, hogy azok tapasztaltak ilyen nagymértékű változásokat, akik pontosan, szigorúan betartották a szabályokat és teljes mértékben életmódot váltottak. Vagyis nem volt elegendő, ha csak egy területen változtattak, a minél nagyobb eredmény elérése érdekében a program összes elemét nap mint nap követniük kellett. Ugyanakkor ez senki számára nem jelentett problémát, mivel a jobb közérzet, az állapotuk javulása feledtette az esetleges lemondásokat és többé nem akarták a régi, megszokott életüket élni.
Ornish végül a tanulmányait számos, hiteles, színvonalas szakmai lapban is publikálta, így az orvostársadalom is megismerhette a kutatásait. Persze az elején kétkedve fogadták, hiszen sziké, gyógyszerek nélküli megoldást ajánlott kezeléshez és megelőzéshez egyaránt, de idővel elfogadták, és ma már egyre elterjedtebb az Ornish-program, sőt, egyes biztosítótársaságok finanszírozzák is ezt Amerikában. Újabban már hazánkban is elsajátítható, bár a TB nem támogatja.
Folytatjuk!
További információk: www.ornish.hu
Portréfotó: Joi Ito