Kézenfekvő megoldásnak tűnik ilyenkor lefolytatni a – szeretsz még? – hát persze párbeszédet, de ez hamar rutinszerűvé válik. Vajon van-e olyan módszer, amivel felmérhetjük a kapcsolatunk érzelmi állapotát a partnerünk faggatása nélkül?
Mitől függ az elégedettség?
Ez a kérdés a pszichológusprofesszorokat is foglalkoztatta, kutatásaikból pedig kiderült, hogy bizonyos szempontok alapján meg tudják jósolni, hogy idővel ki mennyire elégedett a kapcsolatával és a párjával. A jól működő kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányok általában a konfliktusok hiányát állítják a középpontba, azonban még a menthetetlen romantikusoknak is érdemes belátniuk, hogy a kapcsolat tartósságához több kell, mint a konfliktusmentes mindennapok.
Marcela Otero és csapata épp ezt vizsgálta a Kaliforniai Berkeley Egyetemen. A kutatás eredményei szerint bár időnként előfordul, hogy nem vagyunk biztosak partnerünk érzelmeiben, de ha a pozitív érzések egyébként mindennaposak, a pillanatnyi boldogtalanság rövid idő alatt, magától elmúlik.
De milyenek ezek a pozitív érzések? Ha a legszorosabb kapcsolatra gondolsz, mi az, ami miatt jól érzed magad a pároddal? Törődtök egymással és tökéletes pontossággal olvassátok egymás jelzéseit? Befejezitek egymás mondatait? Egy rossz nap végén egymás vállára hajthatjátok a fejeteket?
Otero és csapata szerint a partnerek közötti úgynevezett pozitív rezonancia pontosan az ilyen típusú kölcsönösséget vonja maga után. A pozitív érzelmek idővel felhalmozódnak, így erősítve a partnerek közötti köteléket.
Az elégedettség mértékének vizsgálatához Oteróék korábbi kutatásokat használtak fel. 1989-ben 78, átlagosan 44 év körüli, és 60 darab 60 év körüli párt vizsgáltak, ők laboratóriumi körülmények között beszélgettek egy konfliktusos esetről, a beszélgetésekről pedig videófelvétel készült. 2020-ban egy olyan skála segítségével értékelték újra a felvételeket, amelynek célja a két fél közötti pozitív rezonancia mértékének feltérképezése volt. Ellentétben azokkal a viselkedési mérőszámokkal, amik percről percre követik az ember érzéseit, a rezonancia pontszáma megmutatja, amit a tanulmány szerzői interperszonális kapcsolatnak neveznek. Leegyszerűsítve tehát, a korábbi mérőszámok megmutatják, hogy a felek hányszor mosolyodtak el, ezzel szemben a partnerek közötti pozitív rezonancia mérése választ ad arra, hogy milyen gyakran reagáltak humorral egy-egy helyzetre.
Annak szemléltetésére, hogy ez a különbség miként játszódik le a valóságban, vegyük a következő, hipotetikus helyzetet: beszélgessetek egy olyan témáról, amiben nem értetek egyet, vagy konfliktus forrása. Például arról, hogy mennyit beszélsz telefonon a nővéreddel. A párod szerint túl sokat csacsogtok a semmiről, te viszont szereted, hogy minden nap megbeszélitek, mi történt a kedvenc sorozatotokban. Most képzeld el, hogy bevisznek egy laboratóriumba, hogy beszélj ezekről a konfliktusos esetekről. Bár a párod és te nem ültök egymással szemben, mégis mindketten tudtok nevetni azon, hogy milyen értelmetlenek lehetnek ezek a párbeszédek a testvéreddel.
Az egyszerű kérdés, amivel sok veszekedést megelőzhetszA bölcs ember ügyesen választja meg a csatáit. Mutatjuk, mi segíthet.
Tovább olvasomA kutatók a pozitív rezonancia számszerűsítésére négy viselkedési mutatót alkalmaztak. Gondold végig, hogy az alábbi interakciók közül melyik interakció lenne igaz mindkettőtökre, ha a legutóbbi konfliktushelyzetet vizsgálod:
- humorral reagáltok a helyzetre;
- egyszerre döntitek meg a fejeteket;
- gyengédek vagytok egymáshoz;
- szeretetteljes hangnemben beszéltek.
A szerzők akkor beszélnek 1. szintű pozitív rezonanciáról, ha a fentiek mindegyike teljesül. A következő szintre akkor értek, ha nemcsak mosolyogtok egymásra, hanem hangosan nevettek, legalább kétszer tükrözitek egymás fejmozdulatait, legalább 15 másodpercig szeretetteljesen beszéltek egymással, miközben legalább két-két kedves kifejezést használtok.
Összehasonlítva az egyes párok pozitívrezonancia-pontszámait az egyének viselkedésének besorolásával, a szerzők azt találták, hogy azok a párok, akik több pontot szereztek a 2. szintű pozitív rezonancia mérésekor, összességében elégedettebbek a kapcsolatukkal. Más szavakkal élve, a pár tagjainak viselkedési besorolása nem volt olyan hatékony a kapcsolat minőségének előrejelzésében, mint a pár interakcióinak értékelése. A kapcsolattal való elégedettség kulcstényezője tehát a modell szerint az, hogy mennyire vagyunk szinkronban a partnerünkkel.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
