Szívelégtelenségnek nevezzük azt az állapotot, amikor a szív nem képes a test igényeinek kielégítéséhez elegendő vért pumpálni. Ennek általános következménye a kimerültség, légszomj, lábduzzadás – hívja fel a figyelmünket a Harvard Medical School.
Mire kell figyelni?
Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a szívelégtelenség sok esetben kezelhető állapot. A rendszeres testmozgás, megfelelő minőségű pihenés és táplálkozás, elegendő folyadék fogyasztása, valamint szükség esetén gyógyszeres kezelés segíthet az egészségünk megőrzésében.
Mindezek ellenére előfordulhat, hogy egy hosszabb tünetmentes időszak után ismét jelentkeznek a szívelégtelenségre utaló jelek. A legtöbb esetben azonban ilyenkor nem drasztikus változásokat tapasztal a beteg, csak egy kicsit fáradtabb lesz, vagy felkúszik rá pár plusz kiló. Érdemes ezekre kellő figyelmet fordítani, ha viszont a súlyosbodó szívelégtelenség jeleit tapasztaljuk magunkon, minél előbb forduljunk orvoshoz.
A súlyosbodó szívelégtelenség figyelmeztető jelei:
- hirtelen súlygyarapodás
- duzzadt lábfej vagy boka
- testmozgástól független légszomj
- háton fekve légzési nehézség
- ébredés utáni légszomj
- rendszeres köhögés vagy zihálás
- fokozott fáradékonyság
- zavartság
- étvágytalanság
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Ahhoz, hogy felismerjük a bajt, ismernünk kell a tüneteket. Ezek viszont általában nem egyszerre jelentkeznek és sokszor már azelőtt megszűnnek, hogy érzékelnénk a problémát. Nem könnyű megmondani, hogy a gyógyszerek mellékhatásai vagy a szívelégtelenség tünetei miatt érezzük magunkat rosszabbul, különösen akkor, ha enyhék a tünetek.
Éppen ezért fontos, hogy figyeljük az állapotunkat, vezessük a tapasztalatainkat, így idővel nyomon követhetővé válnak a tünetek. Minden nap végén vegyük sorra az aznap tapasztalt tüneteket, ezek súlyosságát pedig osztályozzuk egy 1-től 5-ig terjedő skálán. Ezt követően pedig vizsgáljuk meg, hogy van-e valamilyen mintázat a tünetek jelentkezésében, súlyosbodnak-e a problémák és jelentkeznek-e új tünetek. A legfontosabb, hogy ezekről rendszeresen egyeztessünk az orvosunkkal, hiszen minél előbb felismerjük a bajt, annál nagyobb valószínűséggel kerülhetjük el a komplikációkat.