Egy nemrég készült amerikai felmérés szerint az emberek mindössze egyharmada őszinte minden esetben az orvosával. A legtöbben azért füllentenek időnként, mert nem akarják, hogy a szakember elítélje őket. Lefele kerekítik a testsúlyukat, optimistábban adják elő az étkezési szokásaikat, elhallgatják az egészségkárosító viselkedéseik gyakoriságát. Ismerős?
Fontos, hogy meg tudj bízni benne
Előfordulhat, hogy volt már negatív tapasztalatod az orvosaiddal való kommunikáció terén. Amennyiben egy doktor megszégyenítően reagál a közléseidre, vagy nem kezeli bizalmasan az általad elmondottakat, az – egy-két ritka kivételtől eltekintve – nem oké. Ha azt éled meg, hogy nincs helye a kérdéseidnek, és egyáltalán nem mersz őszinte lenni a rendelőben, akkor érdemes elgondolkodnod azon, hogy másik orvost keress.
Ezt leszámítva, néha akkor is nehéz válaszolnunk a számunkra kényes kérdésekre, amikor összességében jó a kapcsolatunk a szakemberrel. Holott az, hogy milyen a havivérzésünk, milyen nemű emberekkel szexelünk, mennyit alszunk, vagy éppen drogoztunk-e az elmúlt időszakban, fontos információt jelenthetnek az orvos számára, ami alapján meg tudja tervezni az egészségünk fejlesztéséhez szükséges további lépéseket. Most a Refinery29 gyűjtése alapján mutatjuk be, hogy mik azok a rázós témák, amikről mégis megéri kertelés nélkül megtanulni beszélni az orvosi konzultációk során.
#1 Cigaretta, alkohol, kannabisz és más drogok
Különböző szerhasználati viselkedéseink gyakoriságát hajlamosak lehetünk magunk előtt is elbagatellizálni, hát még ha egy tekintélyszemély kérdez rá a konkrét mennyiségre. Pedig az egészségi állapotunk felméréséhez lényeges, hogy az orvosunk pontos képet kapjon ezekről a szokásainkról. Az pedig elemi jelentőségű, hogy a függőségeinkkel kapcsolatos problémáinkkal, valamint a drogfogyasztásból eredő súlyos rosszullétek esetén merjünk segítségért fordulni.
Jó, ha tudod, hogy az egészségügyi személyzetnek azt is elmondhatod, ha olyan kábítószerekkel élsz, amelyek illegálisak Magyarországon. A dolgozókat ugyanis titoktartási kötelezettség köti, ennek megszegése és a drogfogyasztó páciens feljelentése pedig jogsértésnek minősül – ahogyan arra még 2014-ben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő civil szervezet hívta fel a figyelmet, amelynek hatására az akkori országos tiszti főorvos körlevelet küldött ki a mentőszolgálat és az egészségügyi intézmények vezetői számára a helyes adatkezelés irányelveiről. A tájékoztatás arról szólt, hogy az egészségügyi dolgozók ne jelentsék a kábítószeres eseteket a rendőrségnek, mert az jogsértő és káros gyakorlat. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a saját munkád során mikor van kábítószer-használattal összefüggő jelentési kötelezettséged a hatóságok felé, olvass bele a TASZ kiadványába.
Mikor mentesül az orvosod a titoktartási kötelezettség alól?
Az orvosi titoktartás az egyik legfontosabb betegjog. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az egészségügyi szakember mentesül a titoktartás kötelezettsége alól, illetve kifejezetten jelentési kötelezettsége van a hatóságok felé. Ilyen eset tipikusan az, amikor mások életének, testi épségének vagy egészségének védelme ezt indokolttá teszi. Például egy kliens elmondja a pszichiáternél, hogy egy ideje azt tervezgeti, hogy megöl valakit. Egy másik példa az, amikor valaki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, ami feltehetően bűncselekmény következménye. Ilyenkor az orvosnak kötelessége értesíteni a rendőrséget. Ha pedig az érintett kiskorú, és feltételezhető, hogy az akár 8 napon belül gyógyuló sérülése vagy a betegsége bántalmazásból ered, a gyermekjóléti szolgálatnak kell azonnal szólni. Ilyenkor a társadalomra veszélyes cselekmények üldözése olyan közérdek, ami az orvosi titoktartás fölött áll, így bűnpártolásnak is minősülhet, ha a szakember ilyen esetekben hallgat.
#2 Az általad szedett gyógyszerek, vitaminok, készítmények
A még oly ártatlannak tűnő és széles körben használt gyógyszerek is sok bajt okozhatnak, ha rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztod őket. Érdemes pontosan beszámolnod az orvosodnak arról, hogy milyen készítményeket szedsz: vényköteles és recept nélkül kapható szereket, vitaminokat, fogamzásgátlót, étrend-kiegészítőket. Ez azért is fontos, mert ezeknek a kémiai anyagoknak lehetnek olyan mellékhatásaik, amik elsőre nem egyértelműek, de közük lehet a panaszaidhoz. Akár még egyes vitaminok is többet árthatnak, mint használnak, ha túl nagy dózisban viszed be őket. Másrészt az általad szedett különböző szerek interakcióba léphetnek egymással, gátolhatják egymás hatását, így a szakembernek a teljes képpel érdemes tisztában lennie, hogy segíteni tudjon neked a gyógyszeres kezelésed megtervezésében.
Hogyan tudsz rendelkezni az egészségügyi adataidról?
2017. év végén vezették be az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) nevű online felületet, amelyen keresztül a háziorvosunk, a kezelőorvosaink és a gyógyszerészeink el tudják érni az egészségügyi adataink egy részét. Az EESZT 9 egymástól elkülönülő nyilvántartásból áll, így mindegyik szakember csak a saját területével kapcsolatos adatokat láthatja: a patikusunknak például kizárólag az orvosaink által felírt receptekhez lesz hozzáférése. Az alapbeállítás ugyanakkor az, hogy a kezelőorvosunk és a háziorvosunk szinte valamennyi adatunkhoz hozzáférjen, kivéve a HIV/AIDS, a szexuális úton terjedő megbetegedések, a pszichiátriai és az addiktológiai kezelésekhez, amelyekhez alapból is csak azok férhetnek hozzá, akik az adott problémával összefüggésben segítenek minket.
Az egészségügyi adatok különösen érzékeny adatok: te magad dönthetsz arról, hogy kinek, mikor, milyen hozzáférést adsz. Az ügyfélkapu-azonosítóddal és a tajszámoddal bármikor csekkolni tudod, hogy mi szerepel jelenleg az EESZT-profilodon, ahol az Önrendelkezés menüpont alatt változtathatsz azon, hogy kik láthassák az adataidat, illetve azt is nyomon tudod követni, hogy ki nézte meg eddig a rólad szóló információkat. Az egészségügyi adataid feletti önrendelkezésed gyakorlásához további hasznos szempontokat találsz a TASZ cikkében és kisokosában.
#3 A lelkiállapotod, a hangulatod megváltozása
Bár egy háziorvosnál tett látogatás során a legtöbb ember azt feltételezi, hogy jórészt a testi hogylétéről lesz szó, fontos észben tartani, hogy a testi és a lelki működésünk erősen össze van huzalozva, egymástól elválaszthatatlanul zajlik. Így ha hirtelen változás áll be a hangulatodban, amit nem is nagyon tudsz külső eseményhez kötni, az valamilyen testi problémát is jelezhet. A vérszegénység, a vitaminhiány vagy a pajzsmirigyproblémák hatni fognak az energiaszintedre, az alvásodra, a pszichés jóllétedre. Persze ez az egymásra hatás oda-vissza működik: a lelki nehézségeid is könnyen befolyásolhatják a szervezeted működését, megküzdő képességét, akár tudattalanul is. Így általában az a leghatékonyabb, ha párhuzamosan kezdesz a lelked és a tested gyógyításába.
Pánikzavar esetén például minden esetben első körben meg kell nézni, hogy okozhatják-e kardiológiai problémák a rohamot. Különböző krónikus betegségek esetén érdemes felkeresni egy pszichológust is, hogy segítsen a diagnózis elfogadásával járó gyászfolyamat feldolgozásában, a szükséges életmódbeli változások bevezetésében. Mielőtt pedig elkezdenéd szedni a háziorvos által felírt antidepresszánsokat és altatószereket, lényeges, hogy elmenj egy pszichológushoz. Bár a gyógyszerszedés bizonyos helyzetekben maximálisan indokolt lehet pszichoterápiával kombináltan, Magyarországon inkább az a tapasztalat, hogy sokszor olyan esetekben is gyógyszereket szedünk, amikor nem volna szükséges. Azzal is fontos tisztában lenned, hogy a gyógyszerek csupán átmeneti enyhülést hoznak a tüneteidben, de a panaszaidat kiváltó okokra nem hatnak. Azokkal csak úgy fogsz tudni foglalkozni, ha szembenézel a múltaddal, és fejleszted az önismereted.
#4 A szexualitás aktivitásod
Szexuálisan aktív vagy? Használsz óvszert? Szedsz fogamzásgátlót? Milyen nemű partnerekkel szexelsz? Ezek mind-mind releváns kérdések lehetnek például a nőgyógyászodnál. Ugyanakkor vannak arra utaló adatok, hogy az egészségügyi dolgozók iránti bizalom nem túl magas ezen a téren. A Háttér Társaság még 2010-ben kérdezett meg 2000 leszbikus, meleg és biszexuális embert arról, hogy kiknek bújtak elő eddigi életük során. A válaszokból kiderült, hogy mindössze 16 százalék volt az, aki felfedte a többségitől eltérő szexuális irányultságát a háziorvosa előtt. Sajnos a nőgyógyászok, urológusok és más szakemberek előtti előbújásról nincsenek ismert adataink, illetve bízunk abban, hogy 10 év alatt ez az arány jelentősen növekedett. Azt is fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nem mindenki azonosítja magát leszbikusként, biszexuálisként vagy melegként, noha folytat azonos nemű szexuális együttléteket.
Azt is érdemes lehet az orvosod tudomására hoznod, ha gyermekvállalással próbálkoztok, hiszen így olyan szereket tud felírni neked, amiket akkor is tudsz szedni, ha már várandós vagy. Bár sokan szégyellik, hogy a szexuális nehézségeikről beszéljenek, ezeket azért lényeges megosztani a doktorral, mert a hátterében biológiai okok éppúgy állhatnak, mint lelki tényezők. Kár lenne lemondanod a szex örömeiről azért, mert cikinek tartod szóba hozni a témát.
#5 A menstruációd rendszeressége, jellemzői
Noha a népesség mintegy fele havonta menstruál, a társadalomban máig egyfajta tabu övezi a jelenséget: az ábrázolása le van tiltva a közösségi médiában, a reklámokban eufemisztikus kék folyadék szimbolizálja a vért, és az emberek kevéssé mernek nyíltan beszélni róla az iskolákban, a munkahelyeken. Holott a menstruáció teljesen természetes emberi folyamat, amelynek jellemzői más testi állapotainkról is árulkodhatnak. Az extrém módon fájdalmas vagy rendszertelen menstruáció lehet például endometriózis, policisztásovárium-szindróma, pajzsmirigyproblémák tünete, de létrejöhet vérszegénység vagy gyógyszerhatás következtében is. A havi menzesz elmaradása lehet hirtelen megnövekedett mennyiségű fizikai igénybevétel, súlycsökkenés, munkahelyi stressz vagy anorexia következménye, de traumatikus élmények is kiválthatják. Bár menstruálni sokszor nem kellemes élmény, a ciklusod ritmusa sok mindent képes üzenni neked és orvosaidnak a szervezeted állapotáról. Ma már szuper applikációk segíthetnek abban, hogy nyomon kövesd a PMS-ed, a menstruációd, az ovulációd időpontját és a hozzájuk kapcsolódó testi-lelki sajátosságaidat.
#6 Az étkezési szokásaid és a fizikai aktivitásod
Ez az a terület, ahol az emberek a legtöbb kegyes hazugságot mondják, hogy pozitívabb képet sugározzanak magukról. Holott a metabolikus szindróma egyes elemei – a vércukorszint emelkedésére való hajlam, a magas vérnyomás, az elhízás (főleg hasra), a magas vérzsír- és koleszterinszint – önmagukban is, együttesen pedig még inkább fokozzák a szívkoszorúér-betegségek, a stroke, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. A metabolikus szindróma kockázata azonban megfelelő életmóddal, egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással jelentősen csökkenthető. Éppen ezért a különböző testi betegségek gyógyításában az egyik első lépés annak átgondolása, hogy milyen étkezési szokásaid vannak és mennyit mozogsz. Ez persze nem azt jelenti, hogy bárki hibáztathatna a tüneteid kialakulásáért, hanem sokkal inkább azt, hogy a helyzet pontos ismeretében megfelelő támogatást tudj kapni ahhoz, hogy a kívánt változások irányába mozdulj el.
#7 Széklet, puffadás, a beleid egészsége
A legtöbb ember, kulturálisan különösen a nők, nincsenek ahhoz hozzászokva, hogy mondhatni, idegenek előtt beszéljenek a székletük állagáról, színéről, rendszerességéről vagy a puffadásuk mértékéről. Ez egy meglehetősen intim téma, viszont fontos információkat tartalmaz az orvosod számára. Különösen akkor, ha egészségesen táplálkozol, megfelelő mennyiségű folyadékot viszel be a szervezetedbe, és mégis hasmenésed, székrekedésed van, vagy folyamatosan fel vagy fújódva. Ilyenkor érdemes utánamenni, hogy milyen testi-lelki okok állhatnak a tüneteid hátterében. A szégyenlősködéssel és az igazság elferdítésével itt is maximum azt éred el, hogy magadra maradsz a problémáddal. Persze ahhoz, hogy megnyílj, olyan orvosok is kellenek, akik türelmesen, figyelemmel fordulnak hozzád, és azt közvetítik a viselkedésükkel, hogy megbízhatsz bennük.
