Divatos a széles körben nem ismert ételösszetevőket felruházni ezzel a jelzővel, pedig számos hazai ételalapanyag megkaphatja ezt a kitüntetést, nem csak a quinoa, a chiamag vagy a gojibogyó.
Az 2020-as évnek mindannyian új tervekkel futunk neki, ennek gyakran része az egészséges táplálkozás, az új étrend. Horváth Kata, a Duna Medical Center dietetikusa elemzi nekünk azokat az ételeket, amelyeket napjainkban szuperételekként emlegetünk, és elmondja, hogyan illeszthetjük be őket a mindennapjainkba.
Bár nincs még egyetemes megegyezés arról, hogy mit hívunk szuperételeknek, Horváth Kata dietetikus azokat az élelmiszereket nevezi így, amelyeknek kiemelkedően magas a vitamin- és ásványianyag-tartalma, ezért egészségesek, azaz egészségmegőrző hatásuk van. Abban az esetben, ha ilyen zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonatermékekkel, alapanyagokkal készítjük el, vagy ezekkel dúsítjuk az ételeinket, már szuperételekről beszélhetünk.
Nem kell a világ végére menni
Nem kell azonban a legkülönlegesebb és legegzotikusabb nevű bogyókat és magokat keresnünk a boltokban, hogy szuperételekre bukkanjunk, elég, ha a konyhánkban vagy a legközelebbi zöldségesnél körülnézünk. Itt van rögtön például a méz, ami antibakteriális hatású, és értékes tápanyagai révén igen sokrétű táplálkozás-egészségügyi előnyökkel bír. Fontos, hogy csak rendszeres, mértéktartó mézfogyasztás esetén érjük ezt el. Ügyeljünk arra, hogy vércukoremelő hatása igen gyors, mely magas kalóriatartalommal párosul. Tudnunk kell, hogy a 40 fok feletti hőmérséklet csökkenti pozitív hatását, és ekkor elveszíti aroma- és illatanyagait is. Ezért nem javasolt forró teába vagy felolvasztott margarinba keverni süteménykészítés közben.
A szuperételek attól nagyszerűek, hogy hiába magasabb a zsírtartalmuk, kedvező zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát csökkentik, ilyen például a len, köles, avokádó, olíva, de azért ezek fogyasztásánál is a mértékletesség és a változatosság javasolt. A gyümölcsök jellemzően alacsony kalóriatartalommal bírnak, ebből az egyik kivétel a superfoodnak nevezhető kékszőlő, mert mint minden szőlőfajta, magas szénhidráttartalmú, ezáltal kalóriatartalmú is. Antioxidáns hatása bizonyított a benne található rezveratol hatóanyagnak köszönhetően, ami védelmet nyújt a daganatos megbetegedések, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségekkel szemben.
Szinte minden szuperétel-alapanyagnak megvan a hazai megfelelője, minimális beltartalmi különbséggel. Mandula, mogyoró, paradicsom, köles, lenmag, kék áfonya, alma, torma, csipkebogyó, napraforgó – ezek mind részei lehetnek a kiegyensúlyozott, egészséges étrendnek, ha ezekkel turbózzuk fel ételeinket, máris kész a szuperreggelink, -ebédünk vagy -vacsoránk! Sőt, ha a helyben termett alapanyagokat vásárolunk, amelyeket érett állapotukban teszünk az asztalra, elkerülve a hosszabb szállítást, vitamin- és ásványianyag-értékek változását, csökkenését, a belőlük készített ételek is szuperebbek lehetnek.
Nem elhanyagolható szempont az ételeink elkésztése sem, hiszen gőzben vagy serpenyőben, fedő alatt még roppanósra párolt zöldség beltartalmi értéke számunkra a kedvező, ezzel szemben egy nagyon puhára elkészített brokkoli vagy sárgarépa vitamin- és ásványianyag-tartalma, valamint rostjai élettani szempontból már igen csekélyek.
Ételeink színesítésére azonban nyugodtan használhatjuk a külföldről érkező gojibogyót, algákat, chiamagot, gránátalmát, avokádót, ugyanis ezek C-vitamin-, vas-, rost-, értékes flavonoid- és zsírsavtartalma egészségjavító, emésztést segítő, daganatmegelőző hatása, valamint élményt adó színük kedvezőek számunkra.
Léteznek-e szuperitalok?
Szuperitaloknak a sportoláshoz, sportolóknak szánt teljesítményfokozáshoz, hidratáláshoz és az izomtömeg növelése érdekében vitaminokkal és ásványi anyagokkal, fehérjével dúsított folyékony termékeket nevezhetjük. Lényeges szempont ezek fogyasztásánál is a mértékletesség. De akár a vörösborok is megkaphatják ezt a jelzőt magas antioxidáns- és polifenoltartalmuk miatt. Az alkoholok mérsékelt fogyasztása csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, emeli a jó HDL-koleszterin-szintet, valamint gyulladást és trombózisképződést gátló és inzulinérzékenységet javító hatással bír.
Lehet-e túl sok a túl szuper?
A szervezetünk maximálisan tolerálható vitamin- és ásványianyag-szintjei igen magasak, de természetesen azok felhalmozódása a testünkben igen komoly betegségekkel járhat, éppen ezért nem javasolt túlzásokba esni. A túlzott kalciumbevitel esetén, a kalcium az anyagcsere-folyamatban felszívódni vagy valahol hasznosulni képtelen, viszont az érfalakra letapadva érrendszeri betegségeket okozhat. A dietetikusok ajánlják a napi többszöri rostfogyasztást, de a nagyon sok és nem megfelelő összetételű rost akár hasmenést, alacsony folyadékfogyasztás mellett pedig székrekedést okozhat, ami bélcsavarodással járhat.
A multivitamin-készítmények és étrendkiegészítők, valamint a szuperételek és szuperitalok együttes fogyasztása csak indokolt, laborlelettel alátámasztott esetben javasolt. Gondolunk itt a várandósság időszakára, egy emelt fizikai munkára, sportolóknál versenyre készülésre, esetleg szellemi terhelésre iskolásoknál vizsgaidőszakban, műtétek utáni gyógyulási, felépülési folyamatoknál.
Az étrendünkre való odafigyelés nem fedi le, nem helyettesíti az egészséges életmódot teljesen, mert abba beletartozik a heti kétszer 60 perc intenzív testmozgást, a megfelelő folyadékfogyasztás és a nyugodt, pihentető 7-8 óra alvás is. Mindenki válassza ki, találja meg azt a sportot, amiben örömét leli, és bátran színesítsük étrendünket a szuperételekkel is.
