Nick Wignall klinikai szakpszichológus, a Medium szerzője munkája során folyamatosan másoknak nyújt segítséget, nap mint nap számos páciense beszámolóját hallgatja végig a lelki bajaikról. Cikkében leírja, mi az az öt alapvető technika, amelynek segítségével könnyebben befogadhatod a környezetedben élők gondját-baját anélkül, hogy besokallnál a folyamatos panaszáradattól, és tönkretennéd a viszonyodat másokkal.
1. Ne megoldandó problémaként, hanem rejtvényként kezeld a másik lelki bajait
Ha mások lelki gondjairól hallasz, gyakran előfordul, hogy azonnal problémamegoldó üzemmódba kapcsolsz, vagyis elkezdesz tanácsokat adni, hogy minél gyorsabban megoldódjon a gond. A valóságban azonban a lelki bajok nem olyanok, mint egy eldugult lefolyó vagy egy kilyukadt autógumi – nem lehet őket a megfelelő praktikákkal pikk-pakk helyrehozni. Azzal inkább csak ártasz, ha így közelíted meg a gondjaikat, sőt a mindentudó lelki ezermester szerepében még leereszkedőnek is tűnhetsz.
Ahelyett, hogy rögtön megoldani kívánnád a körülötted lévők lelki problémáit, inkább próbáld megérteni őket. Gondolj bele, mi járhat a fejükben, miért érezhetik magukat ennyire letörtnek. Vajon milyen külső körülmények játszhatnak szerepet abban, hogy kilátástalannak érzik a helyzetüket? Ne azt éreztesd a másikkal, hogy szeretnéd „megjavítani” őt, hanem azt, hogy kíváncsi vagy a történetére, őszintén érdekelnek a gondjai. Egy megértő fül sokkal nagyobb segítséget nyújt ilyenkor, mint egy okoskodó száj.
2. Próbálkozz fordított empátiával
Az empátia, vagyis a beleérzés képessége nagyon fontos ahhoz, hogy megérthessük mások problémáit. Sokszor viszont hasznosabb a fordított empátiának nevezett technika. Míg az empátia lényege az, hogy megpróbálod elképzelni, mit éreznél a másik helyében, a fordított empátia gyakorlásakor feleleveníted, mit éreztél, amikor valóban a másik bőrében voltál, vagyis hasonló szituációt éltél át, mint amit most ő.
Ez azért is hasznosabb, mert nem egy elképzelt helyzetbe helyezed bele magad, hanem egy valóban megtörtént esetre gondolsz vissza. Próbáld meg felidézni, mi vezetett ehhez a múltbéli problémához, hogy érezted magad, illetve miként reagált a környezeted. Mire volt szükséged, mit kívántál, mire vágytál akkor. Ha ezeket megérted, könnyebb lesz beleélned magad mások helyzetébe, ahogy könnyebben leszel képes segíteni is nekik.
3. A reflexív meghallgatás is remek módszer
Az emberi kapcsolatok egyik leggyakoribb megrontója a fentebb már említett problémamegoldó üzemmód, ami sokakban már szinte ösztönösen előjön ilyenkor. Holott a társad nem azt várja tőled, hogy megjavítsd vagy felvidítsd őt, hanem hogy őszintén meghallgasd a gondjait. Az ún. reflexív hallgatással éreztetheted a másikkal, hogy érdekel a mondandója, figyelmet tanúsítasz iránta. A technika lényege, hogy verbális megerősítést, visszajelzést küldesz partnerednek arról, hogy megértetted, amit közölni szeretett volna veled. Ha a főnököd azt mondja: „Józsi kellemetlen helyzetbe hozott az egész iroda előtt”, bólints rá és válaszold: „Hát igen, valóban kellemetlen helyzet lehetett.” Ha a párod azzal vádol, hogy soha nem figyelsz rá, mindig csak tanácsokat osztogatsz, mondd neki: „Szóval úgy érzed, sosem figyelek rád, mindig csak próbállak kioktatni.”
Elsőre kicsit leereszkedőnek tűnhet ez a visszajelzési mód, de valójában ezzel azt érzékelteted a másikkal, hogy tisztában vagy vele, hogyan érez, át tudod élni a gondját. Amikor kitálal neked egy problémáról, sokszor nem a mondanivalójának a tartalma a fontos, hanem az érzései, amiket szeretne veled megosztani. Ha azt látja, hogy képes vagy rákapcsolódni az érzéseire, kölcsönös kötelék jön létre köztetek, ami sokkal értékesebb dolog, mint egy jó tanács.
4. Ne hagyd, hogy átragadjanak rád a negatív érzelmek
Mások rossz kedélye könnyen átragadhat rád is. Miután végighallgattad egy ismerősöd beszámolóját saját negatív lelkiállapotáról, hirtelen azon kapod magad, hogy te is magad alatt vagy. Ha a párod ideges, mérgében csúnya dolgokat vág a fejedhez, te is felingerled magad, és ugyanolyan agresszíven vágsz vissza. Holott éppen ezek a reakciók teszik tönkre az őszinte kommunikációt és az emberi viszonyokat.
Természetes dolog, hogy kiborít, ha valaki – okkal vagy ok nélkül – órákon át panaszkodik vagy mérgelődik veled. Ahelyett azonban, hogy olajat öntenél a tűzre, inkább szállj magadba néhány pillanatra, és tudatosítsd az érzéseket, amelyeket a szituáció kiváltott benned. Ha felismered a frusztrációt vagy a szorongást, megakadályozhatod, hogy a felszínre törve mindent tönkretegyen. Tudatosítsd magadban, hogy teljesen normális így érezned, és lépj tovább, miközben azon gondolkodsz, hogyan lehetne inkább jobbá tenni a helyzetet.
5. Értsd meg, nem te felelsz mások jóllétéért
Amikor mások panaszait hallgatod, gyakran túlbecsülöd az adott személy és problémái iránti felelősségedet. Nem te tehetsz arról, ha valaki rosszul érzi magát, és nem is a te feladatod mindenáron segíteni rajta. Az érzelmeket nem tudod direkt befolyásolni – sem a sajátodét, sem másokét –, ezért nem is lehetsz felelős értük. Ha olyan dolgokon aggódsz, amikért nem vagy felelős, csak felesleges frusztrációt keltesz magadban. Rengeteg jótékony, kreatív energia szabadul fel, ha megtanulod elengedni ezt a nem kívánt aggódást és a magadra rótt terhet. Ezt az energiát arra tudod fordítani, hogy görcsös segítő igyekezet helyett azon legyél, hogy minél őszintébben kapcsolódj a másikhoz.
