Mi köze van a fáknak, a cserjéknek, a fűnek, a szobanövényeknek, a parkoknak, a réteknek, a tengerpartnak vagy a virágoskertnek az egészségünkhöz? Elég sok. És ezt már nemcsak személyes tapasztalatok, de tudományos kutatások is igazolják.
10 növény, melynek a NASA szerint a hálódban lenne a helyeKiszűrik a levegőből a káros anyagokat, és megmenthetnek a vég nélküli bárányszámlálástól is.
Tovább olvasomA Journal of Environmental Horticulture című szaklapban megjelent tanulmány is alátámasztja, hogy a természetközeli környezetnek rengeteg jótékony hatása van az egészségünkre. Különösen azoknál érvényesülnek a pozitív pszichológiai, szociológiai, fizikai, kognitív, környezeti és szellemi hatások, akik sok-sok növénnyel veszik körbe magukat – akár beltérről, akár egy rendezett udvarról van szó –, és gyakran barangolnak a természetben. A Psychology Today cikke nyomán mutatjuk a metaanalízis legfontosabb tanulságait, vagyis azt, hogy pontosan miért is tesz nekünk olyan jót a természet közelsége.
#1 Stresszűző hatás
A természetközeli környezet azáltal, hogy lassítja a szívverést, valamint csökkenti a magas vérnyomást és a szorongás mértékét, mentális kimerülés esetén felgyorsítja a felépülést.
#2 Csökkenti a depresszió tüneteit
Egy koreai tanulmányban mérsékelt és súlyos depresszióban szenvedő betegeket figyeltek meg két különböző terápiás környezetben: egy részüket kórházi körülmények között kezelték, másik részük pedig természetközeli környezetben, egy arborétumban tartózkodott a kognitív viselkedésterápia során. Az eredmények szerint sokkal nagyobb mértékben csökkentek a depresszió tünetei az arborétumcsoportnál a tipikus módon kezelt betegek állapotához képest, előbbiek esetében ráadásul a teljes tünetmentesség mértéke is 20-30 százalékkal magasabb volt.
Valamennyi kutatás egyöntetűen arról számol be, hogy a természetben tett sétának köszönhetően javul az alanyok kedélyállapota és memóriája, valamint csökkennek a depresszió és a szorongás tünetei – míg a városi környezetben sétáló betegeknél nem tapasztalnak ilyen változásokat.
A depresszió és a szorongás is a bélben kezdődikA stressz egyike a legfontosabb ingereknek, amikről az agy és a bél egymás között beszélgetnek. Elmondjuk, hogyan is történik mindez.
Tovább olvasom#3 Javítja a memóriát
Számos kutatás próbálta már összehasonlítani a városi és a természetközeli séta emlékezőképességre tett hatását. Az eredmények: a zöldövezetben tett séta után elvégzett teszten az alanyok koncentrációja és munkamemóriája is jobban teljesített, mint a forgalmas belvárosi mászkálás utáni teszteken.
Csapnivaló a memóriája? Utánozza a nagyokat!Nem kell hozzá zseninek születni, csak gyakran tornáztatni az agyat.
Tovább olvasom#4 Enyhíti a poszttraumás stressz tüneteit
Hortikulturális terápiában vagy természetalapú rehabilitációs programban részt vett háborús veteránokat és természeti katasztrófák túlélőit vizsgálva a kutatók azt találták, hogy az alanyok sokkal jobban kontrollálták a PTSD tüneteit és sokkal pozitívabb lelkiállapotról számoltak be, mint a megszokott körülmények között kezelt betegek.
Ami nem öl meg, az tényleg megerősít?Hogyan profitálhat valaki egy traumatikus eseményből? Mennyire gyakori, kiszámítható és tudatos jelenség az úgynevezett poszttraumás növekedés? Szakértőket kérdeztünk.
Tovább olvasom#5 A figyelemzavarra is pozitív hatással van
Több tanulmány igazolja, hogy még egy röpke természetközeli játék vagy séta is pozitív hatással van ADD/ADHD-val diagnosztizált gyerekek fókuszálási képességére, munkamemóriájára és kognitív funkcióira.
Az egyik vizsgálat szerint sokkal jobban tudnak összpontosítani egy-egy iskolai feladatra azok az ADHD-s gyerekek, akik előtte egy parkban csatangoltak, mint azok a társaik, akik városi környezetben sétáltak.
#6 Produktív munkavégzésre ösztönöz és javítja a koncentrációt
Akár az irodánk (vagy az osztályterem) van kidekorálva növényekkel, akár az ablakból nyílik zöld kilátás, egy ilyen természetközeli élmény nemcsak a produktivitást növeli, de éberebbé, fókuszáltabbá, nyugodtabbá tesz, javítja a kedélyünket, sőt az allergia vagy az asztma irritáló fizikai tüneteit is enyhítheti.
#7 Fejleszti a kreativitást
Nem véletlen, hogy gyakran a művészek is jobban teljesítenek, ha a természetben vannak, mint ha be lennének zárva a négy fal közé. A természetjárás, egy-egy séta az erdőben vagy egy parkban duplájára is növelheti az életkedvünket és a kreativitásunkat. Te is tapasztaltad már ezt?
#8 A demencia tüneteit is csökkenti
Legalábbis erre utalnak azok a megfigyelések, amelyek szerint a kertészkedésbe vagy más, természetben végzett tevékenységbe bevont demens betegek kognitív képességei az átlagosnál jobbnak mutatkoztak, és az agresszív viselkedés is alábbhagyott náluk.
#9 Az intelligenciaszintünkhöz is köze lehet
A természetes vagy mesterséges zöld környezet nemcsak gyógyító hatással bír, de állatokon végzett kísérletek alapján az agyméret és az intelligenciaszint növekedéséhez is köze van. Dr. Nikos Salingaros, a Texas Egyetem professzora szerint ugyanez igaz lehet az emberi agyra is, amiről jól tudjuk, hogy a bonyolult környezetnek való kitettség, illetve a részletgazdag jelenségek feldolgozása táplálja és növeli.
#10 Erősíti az önbizalmat
A metaanalízist végző kutatók számos olyan tanulmányra bukkantak, amely szerint mind a nők, mind a férfiak önértékelésére pozitív hatással van a természetben, különösen a vízközelben végzett testmozgás.
+1 Javítja az általános közérzetet és az életminőséget
Mindent összevetve sokkal elégedettebbek az életükkel, és általában véve pozitívabban látják a dolgokat azok, akik zöld környezetben élnek és/vagy gyakran kirándulnak, erdőfürdőznek. Szóval ezért is olyan jó dolog, ha az ember szereti és óvja a természetet.
