A mindennapi életben gyakran használjuk az idegösszeomlás kifejezést, holott nem konkrét, elfogadott orvosi fogalom. Legfőbb jellemzője, hogy a páciens a felhalmozódott stressz és szorongás hatására kibillen életének sodrából, és látszólag megoldhatatlan lelki szituációba kerül. Az Elemental írása körüljárja a témát.
Amikor úgy érzed, minden összedől
Az idegösszeroppanás időtlen idők óta benne él a köztudatban, holott máig nincs rá pontos diagnózis – magyarázza Michelle Newman, a Penn Állami Egyetem vezető pszichológusa. A legtöbb esetben a tünetek mégis könnyen azonosíthatók. Az erős stressz, szorongás, félelem, ingerlékenység és bűntudat számítanak a legfőbb érzelmi tüneteknek, emellett kevésbé tudsz koncentrálni, gondolataid szertekószálnak, folyamatosan aggódsz. A problémák testi tünetek formájában is jelentkezhetnek: ilyen a fokozott szívverés, a kifulladás és a szédülés.
A felsorolt tünetek többsége megegyezik a pánikroham jellemzőivel, ami viszont orvosilag diagnosztizálható rendellenesség. Mint Craig Sawchuk, a Mayo Klinika pszichológiaprofesszora magyarázza, a pánikroham és az idegösszeomlás közti különbség, hogy az előbbi gyakran az utóbbi kicsúcsosodásaként jelentkezik, és azt jelzi, hogy az illető nem bírja tovább a feszültséget. Míg a pánikroham rövid ideig, maximum tíz percig tart, az idegösszeomlás napokon keresztül is elhúzódik.
Rengeteg különböző tényező vezethet az idegösszeomlás kialakulásához, többségében olyan dolgok, amik felett nincs ellenőrzésünk. Gyakori, amikor azt érzi az ember, hogy minden összeesküdött ellene. A munkahely elvesztése, egy szeretett személy halála, egy lesújtó diagnózis, a folyamatos nyomás, lelki problémák vagy szorongatott anyagi helyzet egyaránt kiválthatja a stressz és a szorongás folyamatos vagy hirtelen felhalmozódását. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem súlyos a helyzet, valaki mégis reménytelennek látja, ezért összeomlik.
Túllendülni a krízisen
A krízis akadályoz a mindennapi teendők ellátásában, képtelenné tesz a megszokott munkahelyi és családi élet folytatására. A helyzet azonban szerencsére sohasem reménytelen, és számos megoldás létezik rá. Enyhébb tünetek esetén a szakemberek különböző meditációs és relaxációs technikákat javasolnak – például a mindfulnesst –, de a megfelelő táplálkozás és alvás, a barátokkal töltött idő és a testmozgás is segíthet a tünetek folyamatos leépítésében.
Komolyabb összeroppanás esetén kérj terápiás segítséget, esetleg antidepresszánsokat. Érdemes átmeneti, múló dologként gondolni az idegösszeomlásra, ami egy negatív élethelyzet jellemzője, nem állandó jelenség. A krízisen túl lehet és túl kell lendülni – meg tudod találni a megoldást arra, hogy a szorongatott helyzet örökre a múlté legyen.