Őket veszélyezteti leginkább a pszichózis

A pszichózis kialakulásának esélye nem mindenkinél ugyanakkora. Eddigi tudásunk szerint a földrajzi elhelyezkedés és a nagyvárosi lét is befolyásolja az állapot kockázatát, de sok tényező nehezíti a kutatást.

A pszichózis, azaz a realitáskontroll időszakos elvesztésének kockázata nem egyforma az egyes embereknél. Azt már az 1930-as évek óta tudjuk, hogy nagy különbségek vannak például a földrajzi elhelyezkedéstől vagy a népcsoporttól függően is. Arra a kérdésre, hogy ezek a különbségek miből adódnak, a The Conversation kereste a választ.

Városi lét és pszichózis 

Tudjuk például, hogy a fiatal férfiak körében gyakrabban jelentkeznek a skizofrénia tünetei, a nyugati társadalmakban pedig az etnikai kisebbségekhez tartozó személyeknél ötször nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a pszichózist, mint a többségi társadalom tagjainál. A kutatás viszont nehéz, hiszen egy viszonylag ritka betegségcsoportról beszélünk: a lakosság mindössze 1-3,5 százalékát diagnosztizálják pszichózissal, és a különbségek feltárásához átfogó vizsgálatra lenne szükség. Ezek nagy része viszont Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában készül, emiatt a világ más részeiről nincs sok információnk, és sokak szerint etikátlan is lenne összehasonlítani a nagyvárosban élők és a vidékiek mentális állapotát.

A városi élet és a pszichózis kialakulása közötti kapcsolatot eddig csak nyugati országokban vizsgálták, de most egy viszonylag friss kutatás megpróbálta feltárni, hogy létezik-e ez a jelenség más országok alacsonyabb jövedelemmel rendelkező lakói esetében is. Az eredmények szerint ezeken a területeken nincs kimutatható kapcsolat a városi lét és a mentális betegségek kialakulása között, de erről nincs még annyi vizsgálatunk, amennyi minden eddigi tapasztalatot megkérdőjelezne.

Figyeljünk egymásra, és segítsünk, ha szükség van rá!
Figyeljünk egymásra, és segítsünk, ha szükség van rá!Fotó: CasarsaGuru / Getty Images Hungary

Egy másik tényező, amely szintén megnehezíti a pszichózis előfordulásának regionális tanulmányozását, hogy egyelőre nincs egységes adatgyűjtési módszer. Vannak kutatók, akik egészségügyi statisztikákra, mások népesség-nyilvántartásokra támaszkodnak. Ez utóbbiak viszont a pszichózis magasabb arányát sugallják, mert nemcsak a szakrendelések adataiból dolgoznak, hanem az általános orvosi rendelésekéiből is.

A földrajzi eltérések jelentősége akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az eredményekből kirajzolódott, hogy a pszichotikus rendellenességek gyakrabban fordulnak elő az északi szélességeken – de elfogadható magyarázat még erre sem született, és azt is figyelembe kell venni, hogy arrafelé inkább a népesség-nyilvántartási adatokból dolgoznak, tehát ez is állhat a háttérben.

Miért fontos mindez?

Ha pontosabb adatokkal rendelkeznénk a kockázati tényezőkkel kapcsolatban, az segíteni feltárni, mi okozza pontosan a pszichózist, és hogyan lehet hatékonyan kezelni. A fent leírt kockázati tényezők (például az etnikai kisebbségek körében gyakoribb megjelenés) pedig ehhez a tudásunkhoz járulnak hozzá. A kutatási irányok tehát adottak, de bőven van még dolguk a kutatóknak. 

Mustra