Az allergia depresszióssá tesz? Így függnek össze a tünetek

Az allergia tüneteinek súlyossága nagy varianciát mutat: vannak, akik képesek jól funkcionálni a mindennapjaikban, mert az allergia inkább csak némi diszkomfortérzetet jelent számukra. Míg mások heteken, hónapokon keresztül betegnek érzik magukat. A testi tünetek negatívan hathatnak a kedélyállapotra, a koncentrációra, az iskolai és munkahelyi teljesítményre, az egyszerű napi teendők ellátása is fizikai kimerültséget okozó kihívássá válhat. Van összefüggés az allergia és a depresszió között? Mitől lehet jobban lenni?

Az allergia világméretű probléma

Amritwar és munkatársai (2017) által idézett adatok szerint 2012-ben csak az Egyesült Államokban 25 millió ember küzdött szénanáthával, ami az 5. leggyakrabban diagnosztizált betegség a világon. Magyarországon egyes mérések szerint minden negyedik lakos allergiás, a szénanátha mellett legtöbben csalánkiütéstől vagy asztmától szenvednek.

Hogyan függ össze a depresszióval?

Klinikusok előtt régóta ismert jelenség az allergia és a depresszív tünetek együtt járása. Albert H. Rowe például már 1930-ban publikált szakmai anyagában leírta az allergiás toxémia tünetegyüttesét: a szindróma fáradtsággal, lassú pszichomotoros és mentális folyamatokkal, szegényes memóriával, irritabilitással (irritáltsággal) és depresszióval jellemezhető állapot. Évtizedekkel később Manalai és kutatócsapata (2012) azt találta, hogy bipoláris zavarral (mániás depresszió) diagnosztizált személyek depressziós tünetei rosszabbodnak az allergiás időszakban. Chen és munkatársai (2013) 1673 gyermek utánkövetéses vizsgálatával nyert eredményei szerint pedig

a gyermekként szénanáthával küzdő embereket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták depresszióval fiatal felnőttkorukban.

Goodwin és kollégái (2017) tanulmánya ugyancsak arra világít rá, hogy az alacsony jövedelmű családokban élő, etnikai kisebbségekhez tartozó 4-12 éves gyermekek közül azok, akiknek volt ételallergiája, magasabb szintű általános és szociális szorongást mutattak, mint az ételallergiával nem rendelkező társaik. 

Az allergiától öngyilkosnak is lehet lenni?

Bármennyire is kilátástalannak tűnik időnként a náthás tünetekkel, fej- és torokfájással való viaskodás, önmagában az allergia aligha vezet öngyilkossághoz. Az öngyilkosság úgynevezett stressz-diatézis modellje szerint a szuicidium egy meglévő sérülékenység talaján jön létre, számos protektív és rizikófaktor egymásra hatásának eredményeként. Ebben a rendszerben az allergia vagy az allergiás tünetek súlyosbodása lehet olyan kockázati tényező, amely növeli az öngyilkosság bekövetkezési valószínűségét. Ezt a feltevést igazolja Amritwar és munkatársainak eredménye, akik együtt járást találtak a szénanátha és a magasabb arányban előforduló öngyilkossági viselkedések között.

Mi történik a testemben?

Az allergia során a szervezetünkben immunválaszok jönnek létre, amelyekben központi szerepet játszanak az úgynevezett citokinek. Ezek olyan gyulladásgátló proteinek, amelyek a sejtek közötti kommunikációt is szabályozzák, az információközvetítést segítik elő. Bár pontos működésük mindmáig nem teljesen ismert, ma már számos bizonyíték van arra, hogy a perifériáról az agyba is képesek eljutni, ahol hatni tudnak a neurotranszmitter kibocsátásra és a neuroendokrin működésre, alvászavarokat, szorongást és depresszióra jellemző viselkedéseket okozva ezzel. 

Az agyunk és az orrunk között tehát erősebb a kapcsolat, mint gondolnánk. A letargikus hangulatnak evolúciós funkciója is lehetett: amikor betegek vagyunk, a szervezetünk nem keresi a külső ingereket, visszahúzódik, hogy a saját belső folyamataira fókuszálva pihenni, gyógyulni tudjon.  

Inkább az alváshiánytól készülök ki?

Egész éjjel fújod az orrod, köhögsz, forgolódsz. Az alvásmegvonás régóta bevett kínzási módszer a világtörténelemben, a rossz alvásminőség az öngyilkosság bekövetkezési valószínűségét növelő rizikófaktor a kutatások szerint. Az alvászavarok közvetíthetnek az allergia és a hangulati, szorongásos, depresszív tünetek között is. Ráadásul a citokinek molekuláris úton is megzavarják az alvásritmust. Így mind az allergiával, mind a társuló pszichés tünetekkel való megküzdés fontos eleme lehet, hogyha az alvásminőségeden javítani tudsz. A Healthline cikke alapján foglaljuk össze, mi mindent tehetsz még. 

Mit tehetek?  

Amritwar fentebb idézett kutatása röviden arra is kitér, hogy az allergiát kezelő gyógyszerek hangulatra és viselkedésre gyakorolt hatása mindmáig nem teljesen ismert. Annyit tudunk, hogy székrekedést, gyomorrontást, álmosságot, hangulatingadozást okozhatnak. Noha ezek a szerek hatékonyak lehetnek a testi tünetek kezelésében, fontos, hogy orvossal konzultálva módosíts a gyógyszerhasználati szokásaidon, amennyiben mellékhatásokat tapasztalsz.

Az alábbiakban inkább olyan módszereket ajánlunk a figyelmedbe, amelyek hosszú távon is pozitívan hatnak a testi-lelki egészségedre, illetve a tüneteid okával vannak összefüggésben.

1. Kerüld az allergéneket! Ez persze nem minden esetben lehetséges, de érdemes odafigyelni rá, vagy készülni azokra a helyzetekre, amikor érintkezni fogsz az allergiát kiváltó anyaggal.
2. Figyelj oda a táplálkozásra! Legfrissebb kutatások szerint az egészséges táplálkozás a jótékony bélbaktériumok segítségével a szorongást is enyhítheti. Gyulladáscsökkentő hatása lehet például a gyömbérnek vagy a zöld teának is, de érdemes sok zöldséget, bogyót, magot is fogyasztanod.
3. Aludj nagyokat! A náthás tünetek mellett igazi kihívás lehet a nyugodt alvás. Ha az eldugult orrjáratok miatt nem is feltétlenül a légzéstechnikák alkalmazása lesz a legjobb megoldás, sok mindent tehetsz azért, hogy frissebben ébredj a téli reggeleken is.
4. Eddz rendszeresen! A testmozgás stresszcsökkentő hatása ma már széles körben ismert, otthon végezhető egyszerű gyakorlatokkal is sokat tehetsz azért, hogy formába lendülj. A jobb állóképesség abban is segít neked, hogy megküzdj az allergia okozta fáradásos tünetekkel.
5. Változtass a rutinokon! Az allergiatípusnak megfelelően hasznos lehet, ha gyakran mosol ágyneműt, illetve hetente egyszer-kétszer kiporszívózod a lakást. Érdemes lehet alapvetően csukva tartani az ajtókat, ablakokat, hogy az allergének kívül maradjanak. Sokaknak segít, ha kerülik az illatosított termékeket: gyertyákat, füstölőket, testápolókat, parfümöket. Takarításkor alapvető viselet lehet a gumikesztyű és a maszk. Fontos lehet továbbá kerülni a cigarettafüstöt és az egyéb kicsapongásokat.
6. Törődj a lelkeddel! A lelki és testi működés egységessége, a pszichés és szomatikus tünetek kölcsönös egymásra hatása régóta alapgondolat a pszichológiában. Ha egy pszichológus segítségével növeled az önismeretedet, illetve dolgozol a téged foglalkoztató kérdéseken, problémákon, az hosszú távon nagy valószínűséggel a testedre is pozitívan fog hatni, már csak azért is, mert nagy mennyiségű feszültségtől megszabadulhatsz. A segítő szakember támogatást nyújt a depresszió felismerésében, és eszközöket ad számodra a negatív állapotból való kilábaláshoz.

Az allergiás tüneteket érdemes tehát komolyan venni, és proaktívan dolgozni azok enyhítéséért, hogy a lelki folyamataid számára se jelentsen extra megterhelést az állandó tüsszögés, orrfújás, torokkaparás. Életmód-változtatásokkal többet tehetsz a pszichés nehézségek megelőzéséért, kezeléséért, mint gondolnád. Közhely, de igaz.