Az 1990 és 2017 között zajlott kutatásban 195 ország lakosainak étkezési szokásait vizsgálták. Az eredményekről, melyek szerint 2017-ben több halálesetet okozott a teljes kiőrlésű termékeket, friss gyümölcsöt és magvakat nélkülöző, mint a transzzsírokban, cukrozott italokban, vörös húsban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozás, a Science Daily számolt be.
Minden ötödik ember
A tanulmány becslése szerint világszerte minden ötödik haláleset a nem megfelelő táplálkozási szokások miatt történik. A szervezetnek szükséges tápanyagokban szegény étrend rengeteg krónikus betegség kialakulásához járul hozzá, ezért a szerzők kiemelten fontosnak tartják a kiegyensúlyozott étrendet népszerűsítő megmozdulások szerepét.
„A tanulmány eredményei megerősítik, amit sokan már évek óta feltételeznek. A nem megfelelő táplálkozási szokások több halálesetet okoznak, mint bármely más kockázati tényező” – állítja dr. Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem Egészségstatisztikai Intézetének vezetője. Annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben a só, a cukor, valamint a zsír került az egészségpolitikai viták középpontjába, a jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy ennél is nagyobb probléma a túlzott sófogyasztás, valamint az olyan élelmiszerek fogyasztásának hiánya, mint a teljes kiőrlésű termékek, zöldségek, gyümölcsök és magvak.
Az étrend hatásai
A kutatók megvizsgálták az étrend és a nem fertőző betegségek – különös tekintettel a rák, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség – kialakulása közötti kapcsolatot. A kutatás során 15 szempontot vizsgáltak, többek között a gyümölcs és zöldség, a hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak, a rost, kalcium és más tápanyagok fogyasztásának mértékét. A tanulmány szerzői tisztában vannak azzal, hogy bizonyos táplálkozási tényezőkre vonatkozó adatok növelik a statisztika bizonytalanságát, hiszen van olyan adat, amelyet a vizsgált országok 95 százalékában tudtak mérni, és van, ami csupán 4 országban volt elérhető.
A becslések szerint 2017-ben 11 millió halálos áldozatot követelt a nem megfelelő – jellemzően magas sótartalmú, zöldségben és gyümölcsben szegény – étrend. Ezek közül nagyjából 10 millióan haltak meg szív- és érrendszeri megbetegedések, 913 000 ember rákos megbetegedések, valamint 339 000 ember a 2-es típusú cukorbetegség miatt. A táplálkozási szokásokhoz kapcsolódó halálesetek száma 1990-ben még csak nagyjából 8 millió volt.
A fogyasztás globális trendjei
A tanulmány szerzői megállapították, hogy a vizsgált területek közül egyetlen régióban sem fogyasztották az emberek a szükséges 15 táplálkozási elemet optimális mennyiségben. Ennek ellenére volt, ahol bizonyos étrendi elemek fogyasztása elérte a szükséges szintet. Közép-Ázsiában például elegendő zöldséget, gyümölcsöt, valamint omega-3 zsírsavat fogyasztanak, a hüvelyesek pedig kellő mennyiségben vannak jelen a karibi, latin-amerikai, dél-ázsiai vagy afrikai területekre jellemző étrendben.
A legnagyobb hiányosságok az olajos magvak, tej, valamint a teljes kiőrlésű gabona fogyasztásában tapasztalhatók, cukros üdítőitalokból, feldolgozott húsból és a nátriumban gazdag ételekből viszont továbbra is túl sokat fogyasztunk. Míg olajos magvakból az ajánlott napi adagnak csupán a 12 százalékát fogyasztjuk el, cukorból az ajánlott mennyiségnek nagyjából a tízszeresét juttatjuk a szervezetünkbe. Ezen túlmenően a napi javasolt tejmennyiség 16 százalékát, a teljes kiőrlésű gabonáknak nagyjából negyedét fogyasztjuk, míg húsból hajlamosak vagyunk akár kétszer annyit is enni, mint amennyire a szervezetünknek szüksége lenne.
Regionális helyzetjelentés
A 2017-es adatok szerint tízszeres különbség van azok között az országok között, ahol a legmagasabb az étrendhez kapcsolódó halálesetek száma (Üzbegisztán), és ahol a legalacsonyabb (Izrael), ahol 100 000 főre csupán 89 ilyen eset jut. Az Egyesült Királyságban ez a szám 127, míg az Egyesült Államokban 100 000 főből 171 emberrel végeznek a nem megfelelő táplálkozási szokások. Üzbegisztánban pedig 100 000 emberre 892 ilyen jellegű haláleset jut.
A táplálkozással összefüggő betegségek gyakorisága rámutat arra, hogy az eddigi kampányok közül a legtöbb nem volt igazán hatékony, ezért a szerzők új kampányok megtervezését javasolják a világ minden táján. Azonban az emberi szükségletek mellett kellő figyelmet kell fordítani az élelmiszeripar környezetre gyakorolt hatásaira is, hogy a lehető legjobban mérsékeljük az éghajlatváltozáshoz, a talajromláshoz vagy a biodiverzitás csökkenéséhez kapcsolódó hatásokat. 2019 januárjában az EAT-Lancet Bizottság tagjai összeállították az ideális étrendet, amely képes 10 milliárd embert egészségesen tartani, és közben nem okoz katasztrofális kárt a bolygón.
A szerzők megjegyzik, hogy bár a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat használták, a legfontosabb élelmiszerek és tápanyagok beviteléről világszerte hiányoznak a reprezentatív, egyéni szintű adatok. Éppen emiatt, az eredmények általánosítása nem megfelelő, mivel a táplálkozás és a betegségek kimenetelét vizsgáló adatok nagy része európai populáción alapul, így további vizsgálatok szükségesek, melyek más területeken is vizsgálják a táplálkozási szokásokat. Fontos még kiemelni, hogy a kutatók kizárólag az étkezési szokásokat vizsgálták, függetlenül olyan tényezőktől, mint hogy valaki dohányzik-e, magas-e a vérnyomása vagy esetleg túlsúlyos lenne. Emellett érdemes megjegyezni azt is, hogy vannak halálesetek, amelyek több táplálkozási tényezőnek is tulajdoníthatóak, tehát elkerülhetetlenek a további vizsgálatok. Addig is, tegyünk meg mindent az egészségünkért, és törekedjünk a tudatos táplálkozásra!
