Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben virágzik Magyarországon a fogászati turizmus, a lakosság fogazati állapota továbbra is tragikusnak mondható. Márpedig a megfelelő szájápolás nem csak esztétikai okokból és a szájüreg egészségének szempontjából fontos, hiszen számos egyéb szervrendszeri megbetegedéssel összefügg az, hogy milyen a szájhigiéniánk.
A szájüreg egészségével kapcsolatos hírek és reklámok leginkább a fogszuvasodás megelőzésére fókuszálnak, pedig a fogkő eltávolítása is ugyanilyen fontos, hiszen a fogakon lévő megkövesedett baktériumtelepek a véráramba kerülve jelentős terhet rónak az immunrendszerünkre. “Ha például valakinek szív-és érrendszeri betegsége van - ami jelenleg a világ egyik vezető haláloka -, akkor a fogkövekben lévő nagy mennyiségű baktérium a halálos szövődmények valószínűségét akár negyvenszeresére is növelheti” - figyelmeztet dr. Radánovics-Nagy Dániel fogorvos, fogászati szakoktató.
A fogak felszínén megtapadó lepedék, majd az ebből kialakuló fogkő felelős az ínygyulladások és fogágybetegségek zömének kialakulásáért. Ezek azért is olyan alattomos betegségek, mert az esetek túlnyomó részében különösebb tünet (fájdalom, érzékenység) nélkül jelentkeznek, és ugyanúgy fogvesztéssel járhatnak, mint a fogszuvasodás.
Nem elég tehát annyit tudni, hogy a cukros ételek fogszuvasodáshoz vezetnek, és a napi kétszeri fogmosással sincs letudva a szájápolási rutin. Ahhoz, hogy a gyakorlatban is lelkiismeretesen és megfelelően ápoljuk a fogainkat, érdemes tisztázni néhány kevésbé ismert tényt, illetve eloszlatni a legmakacsabb tévhiteket.
Mi mindenről árulkodik a szájüreg?
A szájüregben számos, nemcsak fogászati betegség jelei (főleg kezdeti jelei, amelyek a korai diagnózis miatt fontosak) felfedezhetőek, éppen ezért nem szabad elsumákolni a félévenkénti szűrővizsgálatokat, és persze az is lényeges tényező, hogy a munkáját körültekintően végző szakember vizsgáljon meg bennünket.
“Nem csupán a fogak, hanem a nyelv és a szájnyálkahártya állapota is sok mindent elárul egészségi állapotunkról. A különféle emésztő-szervrendszeri betegségek (pl. reflux) mellett a szintén népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség, valamint a HIV, illetve az abból kialakuló AIDS is már korai szakaszában jeleket hagy a szájüregben. Mindemellett a vérképző szervrendszeri betegségek (leukémia) egy részére is fény derülhet a fogorvosnál, és ha ehhez hozzávesszük, hogy európai viszonylatban hazánk évek óta dobogós helyen áll a szájüregi rosszindulatú daganatos elváltozások és halálozások terén, belátható, hogy nem csak a fogaink miatt érdemes fogászati szűrővizsgálatra járni” - nyilatkozta a Díványnak dr. Radánovics-Nagy Dániel fogorvos, akit a közelgő Dental World Nemzetközi Fogászati Konferencia apropójából kértünk meg, hogy segítsen eligazodni a fogápolás világában.
Íme nyolc gyakori tévhit, amit a szakember szerint is végleg el kell oszlatni:
Mítosz: Csak a cukor okoz fogszuvasodást
Igazság: Minden szénhidrát egyszerű cukrokra bomlik le - ez a folyamat már a szájban megkezdődik -, de a problémát valójában nem a cukor, hanem annak savas bomlástermékei okozzák. “A sav hatására megindul a fogak keményszöveteiben található ásványi anyagok kioldódása, ennek talaján pedig kialakul a fogszuvasodás. Teljesen mindegy tehát, hogy mit eszünk, mert ha nem tisztítjuk a fogak felszínét, a sav hamar megteszi hatását” - mondja dr. Radánovics-Nagy Dániel.
Mítosz: A cukormentes üdítők nem roncsolják a fogakat
Igazság: Az üdítőkben a cukor mellett a szénsav (a kólában foszforsav) is felelős a negatív hatásért, ezért tévedsz, ha azt hiszed, hogy a diétás limonádéval vagy kólával kíméled a fogaidat. Ugyanez a savhatás okozza egyébként a bajt a refluxos betegeknél, hiszen a szájüregbe visszajutó gyomorsav pH-ja 1 körüli, azaz rendkívül maró hatású.
Mítosz: A fehér fogak egészséges fogak
A médiának és a reklámoknak "hála" manapság sokan azt gondolják, hogy csakis akkor egészségesek a fogak, ha olyan csempefehérek, mint a hollywoodi sztároké. Az ő vakítóan fehér mosolyuk titka egyébként a fogaikon lévő vékony kerámiahéjakban rejlik.
Igazság: A fogszín egy veleszületett tulajdonság - van, akinek világosabb, másoknak sötétebb árnyalatú -, amely az idő előrehaladtával, és persze a különféle szokásoknak (dohányzás, vörösbor-, kávé-, teafogyasztás) köszönhetően változhat. Számos fogfehérítési eljárás létezik, és egyre nagyobb a felhasználói igény is ezekre, azonban gyakran olyanok is próbálkoznak különböző praktikákkal, akiknek nem kellene. A szakember szerint az ilyen esztétikai beavatkozásokat csak akkor érdemes elvégeztetni, ha a fogaink egészségesek, nem tátonganak óriási szuvasodások rajtuk, és nincs gyulladásban az ínyünk. Ezek a tényezők határozzák meg a szájüreg egészségét, nem a fogszín.
Mítosz: Az ínyproblémák csak az időseket érintik
Igazság: Tény, hogy idővel gyengül a szervezetünk és minden elkopik, így a fogaink is, de ez a folyamat egészségtudatos életmóddal jelentősen lelassítható. “Az ínyproblémák és fogágybetegségek korántsem csak az időskor betegségei, és az sem törvényszerű, hogy az idős emberek elveszítik a fogaikat: megfelelő táplálkozás mellett és a jó szájhigiéné fenntartásával a maradó fogak élethossziglan megtarthatóak. Van olyan 75 év feletti páciensem, akinek mind a 32 maradó foga megvan (köztük tömöttek is). De ő az emberek azon egy százalékába tartozik, akik komolyan veszik azt a tanácsot, hogy rendszeresen el kellene járni kontrollra.”
Mítosz: A kellemetlen leheletet csak ínygyulladás okozhatja
Igazság: A kellemetlen leheletet okozhatják szuvas fogak, fogkő, illetve a típusosan a nyelven megtapadó nagy mennyiségű lepedék, de különféle emésztési zavarokról (például ha a gyomorszájat záró izom valamiért nem működik megfelelően) is árulkodhat a rossz szájszag. Előbbiek esetén egy fogorvost, utóbbi esetben egy gasztroenterológus szakorvost ajánlott felkeresni. Mivel a plakkot mechanikai tisztítással lehet eltávolítani, dr. Radánovics-Nagy Dániel szerint nem szabad bedőlni azoknak a reklámoknak sem, amelyek azt sugallják, hogy egy rágógumi vagy szájvíz önmagában megoldást jelenthet erre a problémára.
“Sajnálatos módon a kémiai plakk-kontrollra (szájvizek) sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a reklámok, mint a mechanikai plakk-kontrollra, azaz a fogmosásra és a fogselymezésre” - véli a szakember.
Mítosz: A vérző fogínyt nem szabad tisztítani, fogselymezni
A vérzés minden esetben kóros állapot, ezért mielőbb fel kell tárni az okát.
Igazság: “Az esetek túlnyomó részében a baktériumok által átitatott plakk és/vagy fogkő miatt begyulladt íny vérzik - sokszor a legkisebb mechanikai behatásra, így egy fogkefesörte érintése miatt is. Aki ilyenkor felhagy a fogmosással, az egyből a 22-es csapdájába esik, mivel a vérzést gyulladás okozza, amit tisztítással lehetne megszüntetni, ennek hiányában azonban még inkább gyulladt lesz a terület, így csak még jobban fog vérezni” - magyarázza a fogorvos.
Legtöbbször egy teljesen fájdalommentes fogkő-eltávolítással orvosolható a probléma, de a vérzés nagyobb bajról is árulkodhat. “A szájüreg nyálkahártyájának nagyon jó regenerációs potenciálja van, ezért gyanús jel a szájban a gyógyulási hajlamot nem mutató seb, fekély, amely rosszindulatú elváltozásra is utalhat. De azért nem kell mindjárt megijedni, hiszen lehet ez egyszerű afta is, ami kezelés nélkül egy-két hét alatt gyógyul, de ami ennél régebb óta fennáll, az potenciálisan gyanús” - fűzi hozzá.
Mítosz: Nincs értelme fogselymezni
Igazság: “Ha fogorvosként egyetlen tanácsot adhatnék csak a pácienseimnek, az egyértelműen az volna, hogy napi rendszerességgel használjanak fogselymet. A munkám kilencven százalékát az teszi ki, hogy a fogközökben visszamaradt plakk miatti szuvasodást és annak következményeit igyekszem ellátni. Fontos tudni, hogy egyszerű fogmosással, történjen az bármilyen hiperszuper elektromos fogkefével és csodafogkrémmel, a lepedéknek legfeljebb a háromnegyedét tudjuk eltávolítani” - figyelmeztet a fogorvos. És ez még a legoptimistább becslés, egyesek szerint a fogmosás csak hatvan százalékos hatékonyságú.
“A fogak normál esetben olyan ívben helyezkednek el, amiben az egymás felé eső szomszédos felszíneik érintkeznek egymással, ezek az úgynevezett kontaktterületek, amelyek alapos tisztítása elengedhetetlen a megfelelő szájhigiéné kialakításához. Ha ez elmarad, előbb-utóbb megindul a szuvasodás azokon a területeken, amelyeket nehezebb ellátni. Arról nem is beszélve, hogy mivel két szomszédos fog egymás felé eső felszínéről van szó, a szuvasodás is általában két fogat érint.”
Mítosz: Minél keményebb a fogkefe sörtéje, annál hatásosabb a tisztítás
"Sokunk gyerekkori kedvence, a TV Maci lefekvés előtt mindig megmosta a fogát, ám a szájhigiénés edukáció szempontjából a módszere igencsak kifogásolható, hiszen vízszintes irányban és erősen súrolta a fogait. Sokkal célravezetőbb - amennyiben hagyományos manuális fogkefét használunk -, ha finom, körkörös, sepregető mozdulatokkal fellazítjuk és eltávolítjuk az ételmaradékokat és a lepedéket. És a legjobb, ha ezt puha sörtéjű fogkefével tesszük, így nem okozunk kárt az ínyünknek, nem koptatjuk el a fognyaki területen lévő vékonyabb zománcréteget és ezáltal a következményes fognyaki érzékenységet is elkerülhetjük" - javasolja dr. Radánovics-Nagy Dániel.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan ne tisztítsd a fogaidat, további hasznos tanácsokat találsz az alábbi cikkben:
