Mindez azt jelenti, hogy a szakemberek a jövőben képesek lehetnek újabb módszereket fejleszteni az immunrendszer felerősítésére vagy gátlására, ezáltal jobb védőoltások állíthatók majd elő, és hatékonyabban védhetjük ki a gyulladást okozó betegségek hatásait is, írja a Science Alert.
Inzulin és immunrendszer
Az inzulinról – többek között az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség miatt – már viszonylag sok ismerettel rendelkezünk.
Meglepő tehát, hogy most valami teljesen új dolog is kiderült erről a hormonról. A legújabb kutatások szerint az inzulin a megbetegedések elleni küzdelemben is részt vesz: a limfocitákat stimulálja a fertőzések elleni harc során.
Az anyagcsere egyik legismertebb hormonjának, nevezetesen az inzulinnak a jelátviteli folyamatait azonosítottuk mint az immunrendszer működésének eddig nem ismert stimulálóját
–állítja a Torontói Általános Kórház Kutatóintézetének egyik munkatársa, Dan Winer.
"Munkánk ennek a folyamatnak az immunsejtekben, főleg a T-sejtekben jelentkező hatását mutatja ki, és ezzel új utakat nyithat meg, hogy hatékonyabban szabályozzuk az immunrendszert."
Hasi zsír, inzulinrezisztencia és gyulladásos megbetegedések
A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők, illetve azok, akiket a 2-es típusú cukorbetegség fenyeget, általában már inzulin-rezisztensek, vagy nem reagálnak jól erre a hormonra. A fenti a laboratóriumi csapat korábban már megfigyelte a hasi zsír belsejében lévő immunsejtek és az általuk termelt gyulladásos vegyi anyagok közötti kapcsolatot, és ezt az összefonódást akarták kutatni új tanulmányukban is. Úgy vélik, van összefüggés a tartós, krónikus gyulladásos állapotok, a test immunrendszerének rendellenes működése és az inzulinrezisztencia között.
Vizsgálatukban genetikailag módosított egereken dolgoztak, olyan T-sejtekkel, amelyeknek hiányzott egy inzulinreceptoruk, hogy így inzulinrezisztenciát szimulálhassanak a kísérleti állatoknál. Az inzulin serkentő hatása nélkül a T-sejtek nem tudták leküzdeni a fertőzéseket, például a H1N1 influenzavírust.
A kutatók szerint valószínű, hogy az inzulinreceptorok az immunrendszer másodlagos stimulálását végzik, segítve a T-sejtek tápanyagfelvételét, hogy azok megfelelően kezeljék az idegen testek támadásait.
Természetesen most még csak állatkísérletekről beszélhetünk, és ahhoz, hogy a megfigyeléseket megerősítsék, az embereken végzett vizsgálatok során is hasonló eredményt kellene elérni. A megfigyelések azonban világosak, és az inzulin immunrendszerben játszott döntő szerepére világítanak rá. Ez nemcsak jobb kezelésekhez és vakcinákhoz vezethet a már betegséggel küzdők esetében, de segíthet azoknak is, akik inzulinrezisztensként a magas rizikójú betegség-kockázati csoportba tartoznak.
„Az inzulin és az immunrendszer közötti kapcsolat még nem teljesen érthető" – mondja a csapat egyik tagja, Sue Tsai, a Torontói Általános Kórház Kutatóintézetének szakértője.
„Lenyűgöző ugyanakkor látni, hogy az immunrendszer sejtjeit, amelyek a test többi sejtjéhez hasonlóan energiát és tápanyagot szolgáltatnak a megfelelő működéshez szintén az inzulin metabolikus jelzései szabályozzák" – tette hozzá. A tanulmányt a kutatók a Cell Metabolism hasábjain publikálták.
