Előfordul, hogy tünetek nélkül jelentkezik egy betegség, vagy hogy a kevésbé egyértelmű jelek miatt nem észleljük, hogy nagy baj van. És persze az sem meglepő – hiszen különbözőek vagyunk –, hogy két emberre másként hat egy betegség. Emiatt azonban sokszor téves diagnózisok születnek, amelyek aztán félrekezelésekhez vezethetnek. (Nem véletlenül hangoztatja a WHO is, hogy gyökeres változtatásokra van szükség a hatékony és emberközpontú egészségügyi rendszerek kiépítéséhez.)
A Human Reproduction című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint a világszerte mintegy 200 millió nőt érintő endometriózis egyik tünetét, a krónikus fáradtságot eddig a szakemberek is alábecsülték. Pedig az eredmények szerint
az endometriózissal küzdő nők körében több mint kétszer olyan gyakori jelenség a krónikus fáradtság, mint általában a nők körében
– és még az olyan befolyásoló tényezők számításba vételével is fennáll ez a különbség, mint az álmatlanság, a stressz, a depresszió, a fájdalmak, a BMI vagy az anyaság. Vagyis esélyes, hogy maga az endometriózis váltja ki a fáradtságot, ezért nem szabad félvállról venni a jeleket.
Endometriózis esetén a méhnyálkahártya-szigetek vagy már a méh kifejlődése során, vagy az úgynevezett retrográd menstruációval kikerülnek a méh üregéből a hasüregbe, megtapadnak a hashártyán, a méh külső falán, a petevezetékeken, a húgyhólyagon, a petefészken, a beleken és más belső szerveken.
„Az endometriális sejtek nagyon erős invazív sejtek, és ugyanúgy viselkednek a hormonhatásokra, mintha a méh belsejében lennének. Ugyanúgy megduzzadnak, majd vérzés kíséretében leválnak, de nem tudnak kiürülni, mert ehhez nem áll rendelkezésükre a hüvely. A hashártya egy tömlőcskét alakít ki ezeknek a sejteknek, ez azonban gyulladásokhoz vezethet, a kialakult hegek pedig akár meddőséget is okozhatnak. A tömlőcskék minden hónapban, minden egyes menstruáció alkalmával egyre csak nőnek és a gombostűfej nagyságútól paradicsom méretű gömbökké is alakulhatnak, ami erős fájdalmat, görcsöket okoz” – nyilatkozta korábban a Díványnak dr. Fedina Laura szülész-nőgyógyász.
Az endometriózis első számú tünetei a kismedence területén jelentkező fájdalmak – amelyek a menzesz ideje alatt erősödnek –, a szexuális együttlétek alatt vagy után, illetve az ürítés során jelentkező fájdalmak, a rosszullét, a rendszertelen bélmozgások és a teherbe esés nehézsége.
Csak átmenetileg kezelhető a betegség
A fájdalomcsillapítók rövid távon beválhatnak, hormonterápiával megelőzhető, hogy kiújuljon a betegség, műtéttel pedig eltávolíthatók az endometriális szövetek, de egyik megoldás sem garancia arra, hogy a beteg végleg megszabadul a problémától. Egy vizsgálat szerint a műtéti beavatkozáson átesett nők 20-50 százalékánál öt éven belül újra jelentkeznek a kellemetlen tünetek.
Annak ellenére, hogy a fogamzóképes nők 8-10 százalékát érinti az endometriózis, nagyon sokan még nem is hallottak róla, sokan pedig évekig járkálnak orvosról orvosra, mire sikerül felállítani a pontos diagnózist. Ezért is olyan fontos, hogy ne vegyünk félvállról egyetlen szokatlan tünetet sem, és figyeljünk testünk jelzéseire.
