A csókolózásnak ma már önálló tudományága van, nem véletlenül, hiszen egy csomó kérdés felmerült a kutatókban azzal kapcsolatban, hogy mi értelme van, hogy miért olyan jó, mi olyan különleges egy csókban, vagy hogy hogyan alakult ki ez a szokásunk. A csók világnapja alkalmából összeszedtünk néhány érdekességet a csókolózás fiziológiájáról.
- Csókolózás közben az ajkak, a nyelv és a száj idegsejtjei a kéregállományhoz küldik az impulzusokat, így működésbe lép az agyi jutalmazórendszer, megjelenik a vérben a dopamin, a szexuális izgalommal párhuzamosan pedig az adrenalin, és felszabadul egy nagy dózis endorfin is - innen jön az a csókolózást kísérő nagy boldogságérzet. A vizsgálatok szerint ráadásul a csóknak nemcsak rövid, de hosszú távú hatása is van, ugyanis minél többet csókolózunk, annál alacsonyabb vérünkben a stresszhormon, a kortizol szintje. A csók tehát boldoggá és izgatottá tesz, miközben ellazít.
- A csókolózás 34 arcizmot és 112 tartóizmot mozgat meg, és ha kellő hévvel csináljuk, két perc alatt akár 18 kalóriát is elégethetünk vele.
- Emellett a csókolózás fokozza a légzést, megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást, így javítja a szív teljesítményét, a pozitív stresszhatások ráadásul a bőr öregedését is gátolják.
- Csókolózás során közel négyezer baktérium cserél gazdát, ám ez csak akkor jelenthet gondot, ha valakinek nem erőssége a fog- és szájápolás. A méretes baktériumpopulációnak azért is lehetünk hálásak, mert aktivizálja a szervezet védekező rendszerét, vagyis erősíti az immunrendszert.
- Megfelelő szájhigiénia esetén a csókolózással járó fokozott nyáltermelés kifejezetten jó hatással van a száj PH értékére, és azoknak, akik sokat csókolóznak, a fogaik is egészségesebbek maradhatnak, mert több nyál termelődik, mely a zománcot erősítő kalciumot tartalmazza.
Az biztos, hogy egyetlen csók is rendesen felbolygatja a szervezetünket, de vajon mi értelme van? Mit jelenthet a csókolózás mint szokás a fajunk túlélése szempontjából? Ha erről is szívesen olvasnál, kattints az alábbi cikkre!