Szerencsés esetben naponta többször is falatozunk, az emésztőrendszerünk pedig nonstop azon dolgozik, hogy karban tartsa a táplálékfelvétellel járó testi folyamatokat. Ehhez képest nagyon sok mindent nem tudunk még arról, hogy mi miért, vagy hogyan is zajlik odabent. Ezúttal nem tudományos fejtegetésekkel traktálunk, csak összegyűjtöttünk néhány könnyen emészthető érdekességet az evésről.
Miért korog az éhes gyomor?
Evés után a gyomor izmai összehúzódnak, hogy átjuttassák a táplálékot a bélrendszeren. Üres gyomornál ugyanez történik, de semmi nem tompítja a hangot, ezért halljuk a korgást.
“Új” ízek
Nemrég olyan idegvégződéseket fedeztek fel az emberi nyelven, amelyek a zsírsavakhoz köthetők, és a zsíros íz érzékeléséért felelősek, de még bizonyításra szorul, hogy ez a hatodik íz. Egy másik friss tanulmány szerint pedig el tudjuk különíteni a keményítő ízét, de a hozzá tartozó receptort még keresik. A sült krumpli mindkét kategóriába beletartozna.
Íz és zamat
Az étel illata különbözhet az ízétől, bár az étel zamatának nagy része az illatából származik. Amikor az étel a szánkba kerül, az illatmolekulák a torok hátsó részén, és nem az orron át haladnak felfelé. ez megváltoztatja, hogy milyen molekulákat érzékelünk, és milyen sorrendben, vagyis eltérést okozhat az érzékelt illathoz képest. Ez jól megfigyelhető a kávénál és a csokoládénál.
Miért ízetlenek az ételek a repülőn?
A száraz levegő a repülőn kiszárítja a szájat és eldugítja az orrot, pedig a nedves közegben oldódnának fel az ételekből és italokból kiáramló molekulák. Az ízlelő- és szaglóreceptorok így nem észlelik megfelelően a molekulákat. Az édes és a sós íz intenzitása 30%-kal csökken a repülőn, az ételeket emiatt gyakran túlsózzák. Fura módon az umami íz érzékelése változatlan marad.
Étvágy és elhízás
A hízásra hajlamos emberek máshogy reagálhatnak a külső ingerekre, emellett kevésbé érzékenyek a telítettségérzet hormonjára, a leptinre is, és sajnos a leptin gyógyszerként való szedése sem segít rajtuk. A szervezet gyorsan alkalmazkodik, és még a nagyobb mennyiségű leptinre is érzéketlenné válik.
Mennyi étel fér el a gyomorban?
A legtöbb felnőtt gyomrában kényelmesen elfér egy-másfél liternyi tartalom, de vannak, akiknek gyomra sokkal nagyobb mennyiséget is be tud fogadni.
Mi történik, ha kézen állva eszem?
Semmi különös, legfeljebb nehezebb lesz a nyelés. Az étel nem egyszerűen lepottyan a garatból, hanem a nyelőcső izmos falának perisztaltikus (hullámzó) mozgásával, valamint a nyálkahártya alatt elhelyezkedő nyálkát termelő mirigyek munkájának köszönhetően jut a gyomorba. Így ha fejen állva támad kedved enni, tudd, hogy az emésztőrendszered erősebb a gravitációnál.
Mi köze a mosóporoknak a beleinkhez?
Az megvan, amikor a mosópor-reklámokban a folteltávolító enzimek páratlan hatásáról beszélnek? Ezek közül az enzimek közül kettő az ember gyomor-bél traktusában is megtalálható: az amiláz a keményítők, a proteáz pedig a fehérjék lebontásáért felel.
A gyomorsav akár a fémet is képes feloldani
De akkor hogyan lehetséges, hogy magát a gyomrot nem támadja meg? Ahhoz, hogy a gyomor fala az emésztőenzimek rendkívül erős hatását nap mint nap elviselje, hatékony segítséget nyújt a helyben termelődő nyák, amely védőpajzsként szolgál a tomboló enzimek ellen. Ha ennek a mennyisége valamilyen oknál fogva csökken, könnyen gyomorfekély alakulhat ki.
A bél és az agy összjátéka
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb orvostudományi felfedezése, hogy a bennünk élő baktériumok hatással vannak a belek bonyolult ideghálózatának aktivitására, ezáltal pedig befolyásolják testi és lelki egészségünket. A mikrobiom, a bél és az agy szoros kapcsolata az oka többek között annak is, hogy amikor dühösek vagyunk vagy szorongunk, megváltozik az emésztésünk. Ugyanígy az emésztés is kihat a kedélyállapotunkra - rövid és hosszú távon egyaránt -, ezért is érdemes okosan megválogatni az ételeinket.
