Kedvcsinálóként összeszedtünk néhány érdekességet az emberi testről, de ha mélyebben is érdekel a téma, akkor irány a „legátfogóbb anatómiai enciklopédia”!
Az agy valósága
A világot, ahogyan ma ismerjük, teljes mértékben az emberi agy, egy másfél kilogrammnyi felgyúrt vizenyős szürke anyag határozta meg. Ez a figyelemre méltó szerv 38 billiárd feladatot képes egy másodperc alatt elvégezni, ezzel az agy legyőz bármilyen szuperszámítógépet (a legjobb is csak ennek kétezred részét végzi el).
Az agy száz milliárd idegsejttel, és több mint 72 kilométernyi ideghálózattal folyamatosan kommunikál, hogy a testünket egyensúlyban tartsa, valamint hogy az elménk az adott feladatra koncentráljon.
A titok emögött az, hogy az agy összes neuronja (az agysejtek) egymással párhuzamosan dolgozva egyszerre látnak el különféle feladatokat, míg ezzel egyidejűleg más feladatokat is támogatnak. Abban a világban, amely egyre jobban a számítógépekre támaszkodik, apró vigasz, hogy a legbámulatosabb technológia még mindig bennünk lakozik. Használjuk jóra!
Akaratunktól függetlenül működő izmok
Amikor az izmokra gondolunk, először a vázizmok jutnak eszünkbe, hiszen ezeket akaratlagosan irányítjuk. De mellettük több száz olyan izom is van a szervezetünkben, amelyet nem tudatosan kontrollálunk, amelyek anélkül működnek, hogy gondolnánk rájuk. Ilyen, akaratunktól függetlenül működő simaizmok irányítják a belső szervek, mint a nyelőcső, a gyomor, a bélrendszer, a hörgők, a méh, a húgycső, a húgyhólyag vagy a véredények mozgását.
A szív jelentős részét a harántcsíkolt szívizom teszi ki, amely a legaktívabb és legerősebb izom a szervezetben. Közvetlenül ugyan nem tudjuk befolyásolni a működését, életmódunkkal és étrendünkkel azonban nagyon is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk szív- és érrendszerünk, és persze valamennyi szervünk egészségét. Itt még több érdekességet olvashatsz a legfontosabb szervünkről.
Így kezelték régen a fogakat
A fogak szuvasodása a kőkorszak óta okoz problémát az emberiségnek. A régészeti ásatások nyomokat találtak korai fogászati hidak és műfogsorok alkalmazására, amelyet az etruszkok készítettek i.e. 700-ban. Állatok fogait használták fel gazdag ügyfeleik számára. A föníciaiak elefántcsontból készítettek műfogakat, amelyet arany drótokkal rögzítettek a szájban. A régi időkben a fogak kihúzása nagyon fájdalmas és traumatikus sebészeti eljárás volt, amelyet büntetésként is alkalmaztak. Az eljárást végző személy a legtöbb esetben nem orvos volt, hanem patkolókovács vagy hóhér, aki gyakran a beteg állkapcsát vagy ínyét is megrongálta. A történelmi feljegyzésekből kiderül, hogy foghúzás után gyakori volt a beteg elhalálozása. (Szerencsére nekünk már nem kell végzetes fogászati kezelésektől tartanunk, de a fogorvostól való túlzott félelem így is sokakat érint.) Az orvosok megpróbálták kezelni a fájós fogakat, és javasolták a fogak tisztítását. A görögök és rómaiak fogpiszkálót, az indiaiak a fügefa levelét használták erre a célra, míg a kínaiaknak már fogkeféjük is volt.
A keringési rendszer
Akár a finom csipke, úgy hálózza be a keringési rendszer kifinomult mátrixa a teljes testet, hogy minden egyes sejtet ellásson a létfontosságú oxigénnel és tápanyagokkal az egészségünk megőrzése érdekében. Közel 160 ezer kilométernyi artéria, hajszálér és véna található a testünkben, amelyeken keresztül kering az élet fenntartásához elengedhetetlen vér, amely egyben a sejtek által kiválasztott felesleges/káros anyagok elszállításáért is felel. Ez a csodálatos körforgás az egyik legfontosabb testbéli izom, a szív által diktált ritmikus ütemben zajlik.
Mivé leszünk?
Miután meghalunk, a testünket alkotó szerves anyagok lebomlanak építőkövekre, atomokra. Érdekes, hogy egy ilyen összetett és végtére is megmagyarázhatatlan rendszernek, amely mi vagyunk, csak 11 féle atom alkotja a 99,9 százalékát: oxigén (65%), szén (18,5%), hidrogén (9,5%), nitrogén (3,2%), kalcium (1,5%), foszfor (1%), kálium (0,4%), kén (0,3%), nátrium (0,2%), klór (0,2%) és magnézium (0,1%).
Vonzódásunk a csillagokhoz nem véletlen, hiszen azok az alapvető atomok, amelyek felépítenek bennünket, csillagporból származnak. Ezek az univerzum kialakulásakor, 14 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a testünk 90 százalékát felépítő atomok a csillagokban alakultak ki. Ezzel az égi kapcsolattal nem csoda, hogy hiszünk az emberiség határtalan lehetőségeiben.
12 galéria, több mint 2200 négyzetméteren
- A BODY Kiállításon bemutatott preparátumokat egy különleges, az orvostudományban használt technika, a plasztináció segítségével tartósították. A maradványok olyan emberektől származnak, akik rendelkeztek arról, hogy haláluk után a testüket majd tudományos célokra használhatják.
- A kiállítás egyes termei a következő témák szerint vannak berendezve: az orvostudomány és a magyar orvostudomány története, Légzőrendszer, Emésztőrendszer, Szív, Keringési rendszer, Izomrendszer, Idegrendszer, Csontrendszer, Embrionális fejlődés, Reproduktív és húgyúti rendszer, Patológia és az emberi test gyógyítása, Elsősegélynyújtás és sűrgősségi ellátás.
- Minden teremben szakképzett orvostanhallgatók válaszolnak a felmerülő kérdésekre, a Magyar Vöröskereszt jóvoltából lehetőség nyílik az újraélesztés kipróbálására, fogásainak elsajátítására, iskolai csoportoknak pedig szakértők tartanak tárlatvezetéseket.
- Február 15-től június végéig bármelyik nap látogatható a tárlat.
