Az ülőmunkát végzőknél kétszer olyan gyakori a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azoknál, akik mozognak munka közben, de a sok ücsörgés árt a szexuális életünknek, szorongóvá tehet, ráadásul növeli bizonyos rákos megbetegedések és a cukorbetegséggel összefüggésbe hozható elhalálozás esélyét is. És ez csak néhány a mozgáshiány egészségügyi kockázatai közül.
Pedig nem is kell megszakadnunk azért, hogy megelőzzük a bajt
Egy 400 ezer felnőtt bevonásával készült, nyolc éven át tartó követéses vizsgálatból kiderül, hogy a teljes passzivitáshoz és semmittevéshez képest már a csekély mértékű fizikai aktivitás (rendszeres kertészkedés, gyaloglás vagy házimunka végzése) is jelentős mértékben csökkenti a halálozás kockázatát. Ráadásul az eredmények szerint az első 15-20 perc az, ami igazán számít; azok az alanyok ugyanis, akik az ajánlott napi mozgásmennyiség felét (15 perc) teljesítették, átlagosan három évvel tovább éltek, mint azok, akik semmit nem mozogtak.
A WHO ajánlása szerint a felnőtteknek heti két és fél óra mérsékelt vagy 75 perc intenzív mozgás is elég lenne ahhoz, hogy megőrizzék az egészségüket, csakhogy sokaknak ez a kevés mozgás is nehezére esik vagy nem fér bele az idejébe.
Valószínűleg nemcsak zsírégető és az anyagcserét felturbózó hatása miatt lett olyan felkapott mozgásforma az utóbbi években a HIIT. A rövid, extrém terhelésekkel járó edzések hívei szerint húsz percnyi mozgást azok is be tudnának iktatni a mindennapjaikba, akik folyton arra hivatkoznak, hogy nem tartoznak az időmilliomosok táborába. A pörgős (aktív) és pihenő (passzív) etapokat ötvöző intervallum edzésből ugyanis 20-30 perc is elég ahhoz, hogy olyan hatást érjünk el, mintha egy-másfél órán keresztül mérsékelt intenzitású edzést végeznénk.
Jó hír, hogy már az is rengeteget számít, ha heti három, tízperces kényelmes tempójú kerékpározás közben kétszer húsz másodpercig sprintelve tekerünk. Egy kutatás szerint ez a módszer olyan mértékben fejleszti a szív-érrendszer állóképességét és fokozza az inzulinérzékenységet, mint a hosszabb ideig tartó hagyományos mozgásformák, például a kocogás. A kísérletben résztvevő nők és férfiak - akik előtte semmit nem sportoltak - pedig egyáltalán nem találták megterhelőnek a feladatot a kiadós sprint etapok ellenére sem.
De akinek még ez is túl kemény munka lenne, annak a kutatók azt tanácsolják, hogy sétáljon óránként két percet, mert már ezzel is sokat tehet az egészségéért. Egy vizsgálatban legalábbis azok az alanyok, akik így cselekedtek, a következő három évben 33 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, mint azok, akik csak felálltak óránként két percre.
Dr. Chris Easton fiziológus szerint ott tartunk, hogy az orvosok már nem napi 30-40 perc sportolásra akarják ösztönözni a lusta embereket, hanem arra, hogy néhány percig valami mást is csináljanak a sok ücsörgés és henyélés mellett. Sanszos, hogy működőképes ez a taktika, sokakat ugyanis eleve elriasztanak a számok. Ugyanakkor, ha valaki már a csekély mértékű fizikai aktivitás jótékony hatásait is megtapasztalja, az nagy eséllyel fog egyre többet és egyre nagyobb élvezettel mozogni. És ha a fizikai fittség nem lenne elég motiváló tényező, jobb, ha tudod, hogy a különböző mozgásformák az agyat is rendesen edzik.
