Bár kora tavaszra már a magyarok 95 százaléka szenved D-vitamin-hiányban (jelentős részük kritikus mértékben), továbbra is mindössze a lakosság tizede figyel oda a megfelelő pótlásra. Vannak viszont, akik túlzásba viszik, aminek szintén lehetnek káros hatásai - derült az Első 1000 Nap Program és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság közös sajtótájékoztatóján, amin a harmadik D-vitamin konszenzusról is szó volt.
Új fókuszpontok
A legújabb, szám szerint a harmadik magyarországi konszenzus középpontjában a vesebetegek, a várandós anyák és a gyermekek állnak. Várandósság idején megduplázódik a kismama vitaminszükséglete, amely a magzat fejlődését is befolyásolja: a D-vitamin nemcsak a kismama immunrendszerének megfelelő működéséhez járul hozzá, hanem a baba csont- és fogfejlődésében, valamint a kalcium felszívódásában is kulcsszerepet játszik.
„Sok anyuka gondolja, hogy a tavasz beköszöntével már nincs szükség a D-vitamin-pótlásra, pedig ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű vitamin jusson a szervezetbe, még a nyári napsütés sem feltétlenül elegendő. Az egészségesnél jóval több időt kellene a tűző napon tölteni, ha kizárólag így szeretnénk feltölteni a szervezet D-vitamin-készletét. A pótlás a várandósság alatt és a szülést követően is elengedhetetlen: a D-vitamin hozzájárul az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, és csökkenti a gyermekkori cukorbetegség, illetve az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázatát” – hangsúlyozta Dr. Takács István, a MOOT főtitkára és az Első 1000 Nap Program elnöke
A legfrissebb hazai ajánlás szerint felnőttként napi 1000 NE, 1-3 éves korban pedig napi 600-1000 NE D-vitaminra van szüksége a szervezetnek a téli időszakban. „Számos élelmiszer remek D-vitamin-forrás (például a tojás, a máj, a tengeri halak vagy a gomba), de ezeken felül a kisgyermekek speciális tápanyagigényének megfelelően kialakított, hozzáadott D-vitamint tartalmazó tejalapú gyerekitalok is segíthetnek a megfelelő pótlásban” – tette hozzá a szakértő.
Nem vagyunk egyformák
A világon ugyan sok helyen ugyanolyan szomorú képet fest a D-vitaminellátottság aránya, mint nálunk, de azért vannak különbségek, például abban, hogy mi az elfogadott adagolás. " Azért van szükség más-más ajánlásokra országonként, mert minden régiónak megvannak a sajátosságai. Itthon a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. Az északi országokban például a tél nem annyira kiemelt időszak, hiszen ott alapvetően kevesebb a napsütéses órák száma, a déli országokban pedig nem a napfény, hanem az életmód befolyásolja a beviteli mennyiséget. Érdekes, hogy Szaúd-Arábiában is majdnem olyan gyakori a D-vitamin-hiány, mint nálunk, de ennek kulturális okai vannak. hiszen szinte az egész testüket elfedik."
"A magyar értrend gyakorlatilag nem tartalmaz D-vitamint, és ez nem az ételek minőségétől függ, hanem egyszerűen attól, amiket eszünk itthon. A tojásban és májban van nálunk is valamennyi, de senki nem fog megenni 30 tojást vagy két kilogramm májat, vagyis a D-vitamin ellátottság nem dietetikai kérdés" - mondja a szakértő. Apropó étkezés, mi a helyzet azokkal, akik laktózintoleranciában vagy tejallergiában szenvednek? Nekik elsősorban nyilvánvalóan a megfelelő kalciumbevitelre kell odafigyelniük, de ahhoz, hogy ez biztosan felszívódjon, szükség van a D-vitamin-ellátottságra is.
Trendek és tévhitek
Akár tetszik, akár nem, vannak egészségügyi trendek, és a D-vitamin mostanában kiemelten szerepel mindenhol. Dr. Takács István szerint ugyan megvan az előnye annak, ha felkapnak egy ilyen témát, de ugyanúgy megvannak a hátrányai is, a D-vitaminnál ez például az, hogy sokan jóval többet szednek belőle mint amennyi az ajánlásban van, pedig ezeket az értékeket nem szórakozásból találják ki a szakemberek, és ha valaki saját szakállára szed mondjuk 6000 egység D-vitamint naponta, annak komoly kockázatai vannak, ennél a mennyiségnél többet csak orvosi felügyelet, orvosi ajánlásra lehet fogyasztani.
"A D3-vitamin toxikus adagja hónapokon át adott, napi 10 000 NE felett van, és a D3-vitamin biztonságos tartós adagjának felső határa felnőtt emberben napi 4000 NE. A túladagolásnak vannak akut tünetei, amik sajnos sokáig elhúzódhatnak, és ha valaki huzamosabb ideig sokezer, mondjuk 10 ezer egységet szed naponta, annak számolnia kell a veszélyesebb, krónikus tünetekkel is, ilyen például a vesekő, a meszesedés és hiperkalcemia, vagyis a a vér megemelkedett kalciumszintje" - nyilatkozta a MOOT főtitkára és az Első 1000 Nap Program elnöke.
"Azzal a tévhittel kapcsolatban, hogy annál jobb, minél többet szedünk belőle, meg kell jegyezni, hogy ha már nincs D-vitamin-hiányunk, vagyis a normális értekek között mozog a szintje, akkor mindegy, hogy az mennyire magas, nincs különösebb előnye. Persze ebben az esetben könnyebb túlszaladni, és ezzel nőhet a mellékhatások, kockázatok veszélye. Tehát a cél a hiány megszüntetése, nem a D-vitamin szintjének magasan tartása" - tette hozzá.
A D-vitamin valójában nem is vitamin
Tudta, hogy D-vitamin valójában egy szteroidhormon előanyaga, és csak orvostörténeti okokból hívják vitaminnak? A D-vitamin kétféle formában fordul elő: a D3 (kolekalciferol) vitamin a zsíros halfélékben és a tojássárgájában, míg a D2 vitamin (ergokalciferol) néhány gombafélében található meg. Előbbi sokkal aktívabb és hasznosabb, mivel kétszer olyan mértékben növeli a vérben a D-vitamin szintjét mint a D2.
Még több tévedés
Sokan azt gondolják, hogy a napsütés maradéktalanul feltölti a szervezet D-vitamin-készletét, de a szakértők által javasolt napi mennyiség még a nyári időszakban sem fedezhető kizárólag ebben a formában. Az őszi-téli, alacsony UVB-sugárzású időszakot követően jelentős részüknél kritikus D-vitamin-hiány alakulhat ki, ami gyengítheti az immunrendszer működését (csökkentve például az influenzával szembeni ellenállóképességet), csontritkuláshoz vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának a kockázatát. „Hazánkban jelenleg több mint 800 ezer csontritkulásos beteg él, a riasztó tendenciához pedig nagymértékben hozzájárul a D-vitamin-hiány” – hívta fel a figyelmet Dr. Szekeres László a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) elnöke. „A csontritkulással kezelt betegek csaknem fele ráadásul később sem ügyel a megfelelő pótlásra, pedig a vitaminbevitel, valamint a rendszeres mozgás fontos szerepet játszik a csontszerkezet állapotának megőrzésében” – tette hozzá.
Mennyi az annyi?
A D-vitamin pótlására a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2-vitamin, és D-vitamin-hiány megelőzésére Magyarországon javasolt D3-vitamin dózisok a következő:
| Korcsoport | Napi javasolt dózis | A biztonságos mennyiség felső határa (napi) |
| Csecsemők | 400 - 1000 NE | 2000 NE |
| Gyermekek | 600 – 1000 NE | 4000 NE |
| Felnőttek | 1500 – 2000 NE | 4000 NE |
| Várandósok | 1500 – 2000 NE | 4000 NE |
Fontos tudni, hogy a túlsúly növeli a D-vitamin szükségletet, és a máj és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kockázatát. Hosszú felezési ideje miatt egyébként a D-vitamin-pótlása a a felnőtteknél nemcsak napi adagolással oldható meg, de heti-havi adással is biztosítható, a gyerekeknél viszont ez nem opció.
Minimális ajánlott vérszint
A csontanyagcsere és az esés prevenció szempontjából 75 nmol/l tekinthető a normál tartomány aljának, és ez az érték minden szempontból biztonságos. A nem kalcium anyagcserével összefüggő hatások szempontjából a normál érték meghatározásához további vizsgálatok szükségesek.
Mit tartogat a jövő?
A D-vitaminról mostanában nagyon sok fontos dolgot tudtunk meg, például azt, hogy segít az akut légzőszervi gyulladások, köztük a nátha és az influenza elleni küzdelemben, de lehet, hogy az új felfedezésekre egyelőre várni kell. "Nem tudunk most olyan új betegségcsoportról, ami a D-vitaminnal, illetve annak hiányával lehetne összefüggésben. A legmeggyőzőbb adat az utóbbi évből, hogy a D-vitamin-ellátottság népesség szinten is befolyásolja az összhalálozást, és úgy tűnik, hogy a D-vitamin hiányosok halálozása hosszú távon nagyobb mint azoké, akiknél ennek az anyagnak a szintje normális. Ezt persze eddig is sejtettük, de most már bizonyítékaink is vannak" - nyilatkozta a Díványnak Dr. Takács István.
