Jól tudjuk már, hogy a mozgásszegény életmód káros hatással van fizikai állapotunkra, és nemcsak a testtartásunkat rontja, de növeli az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, egyes szívbetegségek, a meddőség vagy a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Egy új kutatás szerint ráadásul az, aki túl sok időt tölt ücsörgéssel, nagyobb eséllyel lesz szorongó is.
Az ausztrál Deakin Egyetem kutatói kilenc – 1990 és 2014 között végzett – kisebb-nagyobb (200-13000 fős) kutatás alapján elemezték a szorongásszint és az ülve töltött idő közötti összefüggéseket. A vizsgálatok során felhasznált két tanulmány gyerekek és serdülőkorúak szorongásszintjét és életmódját írta le, míg a többi kizárólag felnőttekét.
Egyre többet pánikolunk
„A modern társadalomban egyre gyakoribbak a szorongásos zavarok, ami valószínűleg párhuzamba állítható a mozgásszegény életmóddal. Arra szerettünk volna fényt deríteni, hogy a két tényező között valóban van-e összefüggés” – magyarázta Megan Teychenne, a BMC Public Health című folyóiratban megjelent tanulmány szerzője. "Ahhoz, hogy megfelelő stratégiákat fejlesszünk ki a betegség megelőzésére és kezelésére, nagyon fontos megértenünk a viselkedési tényezőket, amelyek befolyásolhatják a szorongás kialakulását” – tette hozzá a szakértő.
Attól függ, miért is ücsörgünk
Egészen pontosan azt, hogy fennáll-e a résztvevőknél a klinikai szorongásos zavar kockázata vagy fellelhető-e annak valamely tünete (pl. túlzott és tartós – de gyakran irreális – aggodalmak, amelyek a mindennapi tevékenységek útjában állnak, zihálás, erős szívverés, gyomorbántalmak, izomfeszültség, légzési nehézség, izzadás, bágyadtság).
A kilencből végül öt tanulmány mutatta ki a két tényező közötti kapcsolatot, de a kutatók hangsúlyozták, hogy más-más eredmények születtek akkor, amikor megkülönböztették az általános ülő tevékenységet a kizárólag a képernyő előtt töltött idővel. Négy tanulmány igazolta, hogy általában véve az ücsörgés a szorongás fokozott kockázatával jár, a képernyők előtt töltött idő azonban nem mutatott azzal ilyen erős párhuzamot. Vagyis nem mindegy, hogy mit is csinálunk ülés közben, egy 2014-es tanulmány szerint például általában véve az üléssel töltött idő növeli a szorongás kialakulásának kockázatát, míg a munkahelyi vagy valamilyen szabadidős tevékenység miatti ücsörgésnél már nem erős a kapcsolat.
A pontos okok egyelőre tisztázatlanok, de a szakértők szerint több magyarázat is állhat a háttérben: a lustaság befolyásolhatja többek között az alvás minőségét, az anyagcserénket vagy a szociális életünket, és ez mind fokozhatja a szorongás kialakulásának kockázatát.
