Az egy dolog, hogy nincs elég szabadnapunk, a dolgos hétköznapokon sem tudunk eleget pihenni. Ez derült ki legalábbis a Profession.hu legújabb felméréséből.
A fizikai alkalmazottak alszanak a legkevesebbet
A válaszadók több mint kétharmada átlagosan 6-7 órát alszik éjjelente, ez némi jóindulattal megegyezik az egy évvel ezelőtti hazai kutatás eredményével. Az viszont nem tért ki arra, hogy a különböző szektorokban milyen eltérések vannak - pedig vannak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve az idősebbek az átlagnál is kevesebbet alszanak, míg a 18-29 évesek ennél többet (ötödük 8 órát vagy többet). Így talán érthető, hogy miért utóbbiak kávéznak a legkevesebbet: a 41%-uk azt válaszolta, hogy nem iszik koffeint a munkahelyén, miközben minden tizedik munkavállaló négy vagy annál is több kávét iszik egy nap.
Ezért veszélyes a kevés alvás
„A rövid alvásmennyiség szignifikáns rizikófaktora a bármilyen okból bekövetkező elhalálozásnak. Ha valaki csak napi 4 órát alszik rendszeresen a kétszerese, ha 5 órát alszik másfélszerese a kockázat a napi 7 órát alvókkal szemben, hogy bármilyen okból meghal. Ennek magyarázata lehet, hogy a rövidebb időtartam, rövidebb pihenési időszakot jelez, amely a mentális egészség gyengüléséhez, szegényes életstílushoz, a fizikai kondíció romlásához, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség csökkenéséhez vezet. A hosszú tartamú alvás ugyancsak rizikófaktor. A 8 órás alvás 1,3-szoros, a 9 órás másfélszeres, a 10 órás kétszeres kockázatot jelent a 7 órát alvókkal szemben a bármilyen okból bekövetkező halálra” - mondja dr. Szakács Zoltán, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke.
Ritka a kötelező munkahelyi pihenőidő
Úgy tűnik, hogy a sajtó elég alkalommal hangoztatta, hogy az irodai munka milyen veszélyes, ugyanis a honi munkavállalók több mint kétharmada szokott ülőmunka mellett/közben rendszeresen mozogni, illetve kimenni friss levegőre, vagy legalább szellőztetni. Sőt, a dolgozók többsége már arra is odafigyel, hogy nyugodt körülmények között fogyassza el az ebédjét. Ez kiemelten igaz az állami alkalmazottakra: 68 százalékuk aggályosan ügyel erre.
A munkavállalók negyede mondta, hogy van kötelező pihenőidő a munkahelyükön. A teljesen fizikai munkát végzők esetében 41%-nál van kötelező pihenő, az irodai munkát végzők esetében csupán 14%-uknál. Az sajnos nem derült ki, hogy az alkalmazottak alhatnak-e, ha éppen úgy tartja kedvük, pedig egy jó kis munkahelyi szieszta a kutatók szerint is növeli a hatékonyságot.
Nem jellemzőek az egészséget célzó munkahelyi újítások
Egészséges életmódot segítő újítást csupán a megkérdezettek 8 százalékának munkahelyén vezettek be. Leggyakoribbak az ergonómiai fejlesztések (14%), illetve a sportolási lehetőség biztosítása edzőtermi- vagy uszodabérlettel (12%), illetve munkahelyi tornával (10%). (És persze ne feledkezzünk meg a munkahelyi futóklubokról sem, bár ezek többnyire alulról építkező, önkéntes szerveződések, mintsem a vezetőség kezdeményezése.)
A válaszadók felének munkahelyén van általános állapotfelmérés (48%), kétharmadánál pedig valamilyen munkahelyi szűrővizsgálat: 33% esetében tüdőszűrés, 32%-nál látásvizsgálató. Ugyanakkor a válaszadók harmada esetében semmilyen szűrővizsgálat nem fordul elő. A tüdőszűrés inkább a fizikai munkát végzők esetében jellemző.
