A fehérjék fontos részei a kiegyensúlyozott étrendnek és sejtjeink újjáépítésének. A magas fehérjetartalmú reggeli segíthet megelőzni az étkezések közötti fölösleges nassolást, egy új kutatás szerint pedig a halfélék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatának esélyét. De a több nem feltétlenül jobb. „Amerika népessége nem szenved fehérjehiányban. Mind az állati, mind a növényi eredetű ételek bővelkednek fehérjékben, és ezekből elég sokat fogyasztunk” – nyilatkozta a Huffington Postnak Dr. Marion Nestle, a New York-i Egyetem táplálkozási- és közegészségügyi professzora.
Az Institutes of Medicine szerint a felnőtt férfiaknak naponta átlagosan 56 gramm, míg a nőknek kb. 46 gramm fehérjét kellene fogyasztaniuk. A What we eat in America? című jelentésből kiderül, hogy ennél a mennyiségnél a húsz év feletti férfiak jóval többet, átlagosan 98,9 grammot, a húsz év feletti nők pedig 68 grammot esznek. A napi fehérjeszükségletet természetesen befolyásolhatja a nem, a testsúly, az életkor, és a fizikai aktivitás szintje is, ezek alapján az orvosilexikon.hu oldalon található kalória kalkulátorral könnyen ki is számolhatja, önnek mennyi fehérjére van szüksége.
A szakemberek szerint a túlzott fehérjefogyasztás oka nem más, mint a reklámipar, mert a vállalatok a fehérje fontosságát marketingcélokra használják fel. A szénhidráttal és a zsírral szemben a fehérje mint szuperpozitív energiaforrás él a köztudatban. Elég csak említést tenni róla, hogy az emberek azt higgyék, egészséges ételeket vásárolnak. A túlzott fehérjefogyasztásnak viszont kellemetlen hatásai vannak. Dr. Nestle szerint néhány kutatás a témában ellentmondásos és bizonytalan, de ha az alábbi tünetek valamelyikét észleli magán, lehetséges, hogy csökkentenie kell a fehérjeadagjait.
Ok nélkül hízik?
Ha több fehérjét fogyaszt, mint eddig, de nem csökkenti a kalóriabevitelt a többi tápanyaggal, akkor bizony gyarapodni fog a súlya. Egy kutatócsoport két hónapon át vizsgálta háromféle kalóriadús étrend hatását. A 25 normál testsúlyú résztvevőt három csoportba osztották: alacsony fehérje- és magas zsírtartalmú ételeket fogyasztók, normál fehérjemennyiségen és magas zsírtartalmú ételeken élők, illetve fehérjediétán (alacsony zsír, magas proteintartalom) élők. A szénhidrát bevitele mindhárom csoportban ugyanannyi volt. Az eredmények szerint azok, akik kevés fehérjefélét ettek, fele annyit híztak, mint a normál vagy a magas fehérjetartalmú ételeket evő résztvevők. Ám nemcsak a mennyiség, a minőség is számít, mert míg náluk a plusz kilók zsírként rakódtak le, az utóbbi két csoportnál az izomtömeg is nőtt.
Veseproblémák
A vesék szerepe a kiválasztás, vagyis segítenek a szervezetnek abban, hogy megszabaduljon az anyagcsere során keletkezett melléktermékektől. A túlzott fehérjebevitel nagy terhet ró a vesékre, ám egy 2003-as tanulmány szerint ennek jelei csak kezdődő vesebeteségnél észlelhetőek. Ez azért különösen nagy probléma, mert a korai stádiumban lévő betegek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bármilyen egészségügyi problémájuk lenne.
Dehidratáció
A fehérjék lebomlása során a májban karbamid keletkezik, és ez a veséken keresztül a vizelettel ürül ki a szervezetből. A kutatók és az orvosok a vér karbamid-nitrogén szintjét használják a vesefunkció értékelésére, és ez a mércéje annak is, hogy mennyire vagyunk hidratáltak. „Magas fehérjebevitel esetén csökken a hidratáltság szintje, ennek oka pedig az, hogy a szervezetnek sokkal több vízre van szüksége a nagy mennyiségű nitrogén kimosásához, mint normál étrend betartása során. Ha szélsőséges étrenden élünk, fogyasszunk elegendő vizet az egyensúly fenntartása érdekében” – javasolja Monica Reinagel dietetikus.