Tudja, miért alszik egy lábon a flamingó, és hogy miért találkoznak sokan UFO-kal ébredéskor?
Az alvással és az álmokkal kapcsolatban számtalan cikk és tanulmány jelent már meg, ám még így is vannak olyanok, melyekről nem igazán lehetett hallani. Tudta például, hogy biológiailag egyszerre ébren is lehet és aludhat is? Illetve, hogy a flamingók miért alszanak fél lábon? Erre, és ezen kívül még sok más érdekességre derült fény a Pszinapszis múlt hétvégén lezajlott előadásából, melyet Dr. Simor Péter alváskutató tartott.
Április elején hétvégén 18. alkalommal rendezték meg a Pszinapszist, melyen számtalan pszichológiai és életmód témájú előadást tartottak három napon keresztül. Az Éjszaka lidércei címet viselő prezentáció során az alvás és álmodás folyamatait boncolgatták, melyben számtalan érdekesség kiderült ezekről a bonyolult folyamatokról.
Nem mindegy, mikor ébred fel
Bizonyára mindenkivel sokszor megesik, hogy reggel, az ébresztő jelzése után fáradtan és nyűgösen kel ki az ágyból, és ez az érzés az egész napját végigkíséri. Sokszor ilyenkor az illető nem is érti, mi a kimerültségének oka, főleg, ha nem is aludt kevesebbet, mint szokott. Hogy mégis mi lehet ennek hátterében? Ehhez először is tudni kell, hogy az alvásnak vannak különböző fázisai, és ha történetesen mélyalvás fázisából riad fel, az bizony az egész napját megpecsételheti. A legjobb az lenne, ha a felszínes alvásból ébrednek fel minden nap. A baj csak az, hogy ezek állandóan váltakoznak, így nem lehet pontosan tudni, mikor is lenne jó felébredni. Persze hétvégente ebből nincs is probléma, ám a hétköznapok már nem ilyen egyszerűek, hiszen a legtöbbeknél konkrét időpontban jelez a vekker. Ezzel viszont az a baj, hogy nem biztos, hogy pont a felszínes alvás fázisából kelt fel. Dr. Simor Péter szerint bár nem megalapozott és biztos a működése, ám léteznek olyan mobilapplikációk, melyek érzékelik ezt a fázist és akkor keltik fel az illetőt. Mi még ilyet nem próbáltunk, ám ha van róluk tapasztalata, akkor kérjük, írja meg nekünk!
Tudja, miért ásít?
Az ásítás sokáig egy érthetetlen folyamatként állt a köztudatban, melyről csak annyit lehetett tudni, hogy az álmossághoz van valami közé, és az oxigénhiány miatt lép fel. Az igazság azonban az, hogy ilyenkor az agyunkat hűtjük, és ezáltal éberebbé tesszük magunkat.
Lehet egyszerre aludni és ébren lenni?
A tudomány régebbi állásfoglalása szerint alváskor és ébrenlétkor az úgynevezett flip-flop modell érvényesül, azaz az egyik kizárja a másikat. Viszont ez nincs teljes mértékben így, hiszen vannak például olyan állatok, melyek az agyuknak csupán a felét „kapcsolják ki” alváshoz, a másik ébren van. Ilyen többek között a delfin, vagy a flamingó is- ez utóbbi ezért is alszik mindig fél lábon. Mindezek ismeretében felvetődhet a kérdés, hogy az embernél is fennállhat ez az állapot? A válasz egyértelmű igen, és nem is kell ehhez egy ritka jelenségre gondolni, hiszen alvajárás során sem alszik az egész agy: a motoros kéreg ugyanis ébren van, azért tud ilyenkor az illető koordináltan, baleset nélkül járkálni, vezetni.
UFO-k, szellemek és manók látogatása
Az emberek többsége az alvászavarok alatt legtöbbször azt érti, hogy az illető nehezen tud elaludni, vagy állandóan felébred. Ebben van is igazság, ám léteznek ezeknek meghökkentő formái is. Ilyen például a paradox insomnia, amikor a beteg olykor felébred éjszaka, ám ő ezt úgy érzékeli, hogy szinte az egész éjszaka fent volt, pedig a valóságban csupán pár percet volt ébren. Röviden az agyában csupán ez az időszak rögzül, az alvás pedig nem.
Ennél érdekesebb alvásparalízis, ami lényegében egy olyan hibrid tudatállapot, amikor az illető ébredéskor nem tudja megmozdítani végtagjait, egyszóval megbénul, ami akár hosszú percekig is eltarthat. Ilyenkor a tudat már ébredezik, de a mozgásközpont még a mély alvás fázisában van. Mivel ekkor az agy valamilyen magyarázatot akar találni a történésre, sokan hallucinálnak ilyenkor: például azt, hogy az UFO-k egy bonyolult műtétet hajtanak rajta végre, ezért nem tud moccanni.
Miért lebeg, zuhan álmában?
Szinte nincs is olyan ember, aki az elalvás korai szakaszában olykor ne repülne, vagy zuhanna egy-egy kép erejéig álmában. Ezt az okosok különböző spirituális magyarázattal illetik, azonban a miértje ennél sokkal egyszerűbb: a szendergés fázisában ugyanis amellett, hogy különböző képek (nem történetek!) jelennek meg, az izomtónus lecsökken, ellazul, és ezt próbálja az agy lekövetni.
