Ha folyton éhes, a memóriájával lehet a gond

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha egész nap legszívesebben csak enne, fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy jól megnézze, mit eszik.

Sokaknál előfordul, hogy bármennyit is esznek, rövid időn belül ismét azon kapják magukat, hogy egy teli tányérral ülnek le az étkezőasztalhoz. Úgy érzik olyan, mintha semmit sem fogyasztottak volna, ezért szinte egész nap csak falatozgatnak, hogy valamelyest csillapítani tudják éhségüket. Ennek persze egyenes következménye az elhízás, azonban a folyamatos étel utáni vágy erősebb annál, hogy a súlyukkal foglalkozzanak.

Annak, hogy akármennyit eszünk, tartósabb ideig mégse tudunk jól lakni, számos oka lehet: pszichés problémák, tápanyagban szegény ételek, rossz étkezési szokások. Azt például már többször bebizonyították, hogy azok, akik a TV előtt ülve ebédelnek, sokkal többet vesznek magukhoz, mintha az asztalnál ülve csakis az evésre koncentrálnának. További hatással van az elfogyasztott táplálék mennyiségére a tányér nagysága (minél nagyobb, annál többet eszünk), illetve a megvilágítás is.

A PLOS ONE című lapban megjelent tanulmány szerint azonban a rövid távú memória is nagy szerepet játszik éhségérzetünkben. Szakemberek ugyanis megállapították, hogy néhány órával az étkezés után az emberek éhségszintje nem annak a függvénye, hogy mennyit is ettek valójában, hanem hogy milyen adagra emlékeztek.

Az angol kísérletben 100 felnőttet osztottak két csoportra: az egyiknek nagyobb tányérral kínáltak levest, a másiknak kisebbel. Ezt teljesen el kellett fogyasztaniuk, azt azonban nem tudták, hogy valójában többet, illetve kevesebbet kaptak annál, mint hitték. Egy rejtett csövön ugyanis észrevétlenül hol töltöttek még a tányérjaikba, hol pedig lecsapoltak belőlük – így ténylegesen senki nem tudta, mennyit is eszik.

Közvetlenül az étkezés után az alanyok éhségszintje annak függvénye volt, hogy mennyit fogyasztottak: azok, akik többet vettek magukhoz, értelemszerűen jóllakottnak érezték magukat. Azonban két-három órával később csak azok nem akartak újra enni, akik azt hitték, nagyobb adagot kaptak (pedig lehet, hogy valójában alig ettek fél tányérral). Azok, akik a kisebb tányérból kaptak enni, később éhesebbek voltak, annak ellenére, hogy nem egy esetben valójában óriási adagot ettek.

Jeffrey M. Brunstrom, a Bristoli Egyetem kísérleti pszichológia professzora és a tanulmány szerzője szerint az éhséget nem kizárólag az elfogyasztott étel fizikai jellemzői befolyásolják, ugyanis a memóriának csaknem ugyanolyan fontos szerepe van benne.  Állítása szerint sokkal összetettebb a kapcsolat közöttük, mint azt eddig gondolták, ezért további vizsgálatok szükségesek ezen a téren.

Arra, hogy mennyire meg tud minket tréfálni az agyunk, már korábban is volt példa. Egy 2011-es tanulmányban a következőt vizsgálták: a résztvevők ugyanazt a 380 kalóriás turmixot itták, ám az egyik csoportnak azt mondták, hogy 640, a másiknak azt, hogy 140 kalóriát tartalmaz. A kísérlet végén megállapították, hogy azok, akik azt hitték, hogy a magasabb kalóriatartalmú italt fogyasztották, sokkal jobban jóllaktak vele, mint a másik csoport tagjai.

Susan Albers, a clevelandi Női Egészség Centrum pszichológusa szerint a szemünknek szinte nagyobb befolyása van az étkezésünkre, mint a gyomrunknak. Tehát valójában mindegy, hogy ténylegesen mekkora adag van a tányérunkon, lényegében az észlelésünk dönt. Amennyiben úgy látjuk, hogy sokat vettünk magunkhoz, akkor biztosan később fogunk csak megéhezni.

Az azonban igaz, hogy ha van előttünk egy kis adag étel, akkor aligha tudjuk magunkkal elhitetni, hogy az akár két személynek is elég lenne – főleg, ha farkaséhesek vagyunk. Viszont ha csakis a ránk váró menüre összpontosítunk, és nem nézünk evés közben mondjuk tévét, illetve nem társalgunk végig, akkor sokkal kevesebbet veszünk magunkhoz. Ha ugyanis valami elvonja a figyelmünket, nem fogunk emlékezni arra, mennyit is ettünk, így hamarabb éhezünk meg újra.

Albers azt javasolja, hogy legyünk tudatában az étkezésünknek, és minden fogás előtt áldozzunk kb. három másodpercet arra, hogy alaposabban megnézzük, mit is fogunk fogyasztani, és figyeljük meg jól, mekkora adag van előttünk. Amennyiben ezt betartjuk, jobban fogunk emlékezni arra, mennyit is ettünk, így könnyebben elkerülhetjük azt, hogy túlságosan teletömjük magunkat a nap folyamán.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.