A pszichológia csodás tudomány. Nemcsak azért, mert mentális betegségeket kezel, problémák megoldásában segít, nemcsak traumákon, kríziseken képes átvezetni, de hozzájárul ahhoz is, hogy boldogabb emberek lehessünk, jobban alkalmazkodjunk a világhoz, könnyebben megtaláljuk benne a helyünket, önmagunkat – és hogy összességében szebb legyen az életünk. Az elmúlt húsz évben a pszichológusok lelkesen kutatták, mitől is leszünk boldogok, hogyan hat a boldogság a testünkre, az egészségünkre, de tudományosan bizonyították a hála, az áhítat a megbocsátás pozitív erejét, és gyakorlati tanácsokkal szolgáltak arra is, hogyan tehetjük tudatosabban jobbá a mindennapjainkat. A Huffington Post pedig most összeszedte a pozitív pszichológia elmúlt évtizedének legérdekesebb kutatási eredményeit.
1. Tudatosan is képesek vagyunk boldogságra hangolni az agyunkat
Az emberi agy legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy az élet során folyamatosan formálódik, alakul, hogy az új élmények hatására képes újrahuzalozni magát. Rick Hanson agykutató úgy véli, ha tudatosan a pozitív élményekre, tapasztalatokra koncentrálunk, ránevelhetjük az agyunkat a boldogságra. Minél többet időzik az agyunk egy pozitív élményen, minél intenzívebben tüzelnek ilyenkor az agysejtjeink, annál jobban bevésődik az érzés, és minél több pozitív élményen időzünk (vagyis minél gyakrabban dolgoznak ezek az agysejtek), annál erősebbé válik ez a bevésődés és annál könnyebb lesz hozzáférni, előhívni akár a magabiztosság, a siker vagy a szerethetőség érzését.
2. Ha boldogok vagyunk, egészségesebb a testünk
A test és a lélek nem szétválasztható, nem külön kezelendő egység, kölcsönösen hatással vannak egymásra, így nem csoda, hogy a boldog lélekhez egészségesebb test, vagyis erősebb, hatékonyabb immunrendszer tartozik. Ráadásul, aki jól van a bőrében, annak a szíve és az érrendszere is jobban bírja a megterhelést.
3. Társas kapcsolatok, azok kellenek
Társas lények vagyunk, éppen annyira szükségünk van másokra, mint ahogy szükségünk van az ételre és az alvásra. A kapcsolataink minősége pedig befolyásolja a fizikai egészségünket és mentális jól-létünket is. Azok, akik szoros családi és baráti kapcsolatokkal rendelkeznek, 50 százalékkal valószínűbben élnek tovább magányos társaiknál. Meg sokkal boldogabbak is.
4. A kihívás szívás, de fejlődéssel jár
Amikor az élet keményebb kihívásaival szembesülünk, amikor nehéz időszakokon megyünk keresztül, akkor nemcsak túlélünk, de erősödünk, növekszünk is. A szorongás, a traumatikus élmények tehát hosszú távon hozzájárulhatnak a személyes fejlődésünkhöz és jól-létünkhöz. Úgy tűnik tehát, hogy ami nem öl és nem nyomorít meg, az tényleg erőt ad.
5. A segítségnyújtás boldogabbá tesz
A boldogságszintünk növelésének leggyorsabb és legegyszerűbb útja, ha másoknak segítünk. Amikor önkéntes munkát vállalunk, amikor segítünk másoknak, akkor összekapcsolódunk velük, értékesnek, fontosnak látjuk magunkat, pozitív érzéseket kapunk cserébe, és csökken a magányosság és az elszigetelődés érzése. Talán ezért is nő a várható élettartama azoknak, akik rendszeresen önkénteskednek.
6. A boldogság a célokból születik
Bár a boldogság több forrásból születhet, a tartós és a testünkre is jótékonyan ható boldogság mögött nem az élvezetek kimaxolása, nem a pillanatnyi örömök állnak, hanem a mélyről fakadó célkitűzések melletti elköteleződés. Akkor lehetünk csak igazán boldogok, ha úgy érezzük: értelme és célja van az életünknek. Ennek megtalálására tehát mindenképpen érdemes időt és energiát fordítanunk.
7. A tudatos jelenlét az út a boldogság felé
A rendszeres meditáció a testünkre és a lelkünkre is jótékony hatással van, csökkenti a szorongást, a stresszt, pozitív érzéseket gerjeszt. Hogy miért? Részben azért, mert segítségével megtanulunk elmélyülni a jelenben, megtanuljuk, hogyan kell itt és most tudatosan jelen lenni. Ez a képesség állítólag már önmagában is átlagosan 10 százalékkal emeli a boldogságszintünket. Bármit is jelentsen ez.
+1 Ahogy öregszünk, egyre boldogabbak leszünk
Hiába él a fiatalok fejében az a kép, hogy öregnek lenni rossz, a kutatások nem ezt mutatják. Nagyon nem. Az adatokból úgy tűnik, hogy a húszas éveink elején és hetven felé a legszebb az élet, miközben középkorúan a legszürkébb a lét. Hogy miért? Talán azért, mert korral egyre többet tudunk önmagunkról, egyre inkább képesek vagyunk elfogadni önmagunkat, képesek vagyunk belelazulni az életbe. Meg persze a stressz is kevesebb.
