A magyar férfiak önveszélyes hiányossága

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a prevenció mennyire fontos: a szűrővizsgálatokkal még korai stádiumban felismerhetők a szervezet kóros elváltozásai, és rövidebb idő alatt, hatékonyabban kezelhetők a betegségek. A rengeteg kampány ellenére még mindig nagyon alacsony Magyarországon a szűréseken való részvétel, a betegek többsége csak akkor kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátórendszerrel, amikor már baj van.

A férfiak hanyagabbak, ha az egészségükről van szó

Míg az emberek egy kisebb része rendszeresen jár vizsgálatokra, vannak, akik szinte láthatatlanok a háziorvosuk számára. Általában pont azok, akiknek tényleg szükségük lenne a kontrollra – mert egészségtelen életmódot folytatnak, dohányoznak, túlsúlyosak, vagy állandóan időhiányban szenvednek és sokat stresszelnek, stb.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ös adatai szerint a születéskor várható élettartam a férfiaknál 72,09, a nőknél pedig 78,61 év (ezzel középmezőnyben vagyunk a világ más országaihoz képest). A különbségnek biológiai okai is vannak - a jelenség a világ minden vadon élő főemlősénél megfigyelhető – de emellett az is hozzájárul, hogy a férfiak hanyagolják jobban az orvosi rendelők felkeresését.

Sokan egyáltalán nem mennek orvoshoz, amíg nincs baj, a jogosítvány miatti kötelező körön kívül nem vesznek részt szűrővizsgálatokon. Amikor pedig ráveszi erre őket egy-egy tényleg zavaró tünet, gyakran nincs elég önfegyelmük, hogy betartsák az orvos utasításait.

Pszichológiai szempontból ez összefügg azzal is, hogy ez a korosztály a „férfinak mindig erősnek kell lennie” rengeteg kárt okozó jeligén szocializálódott, az orvoshoz járást és a gyógyszerszedést pedig a „gyengeség jelének” tartják. Sajnos néha akkor is, amikor az életük múlhat ezen.

Tüdőszűrésre elmegyünk, az urológiáról hallgatunk

Online kérdőívünket valamivel több, mint 100-an töltötték ki a vizsgált célcsoportból (35-50 közötti apák.) A nem reprezentatív kutatás is a fentieket igazolja:

Azt, hogy mennyire tartják fontosnak a szűrővizsgálatokat, 1-6-ig pontozták a részvevők. 5 százalék feleslegesnek tartja ezeket, 27 százalékuk adott 6 pontot erre a kérdésre, ők gondolják úgy, hogy a szűrések nagyon fontosak, és összesen 70 százalék választott legalább 4-es értéket a skálán.

Ehhez képest a válaszadók mindössze 2 százaléka keresi fel a háziorvosát 3 hónapnál gyakrabban, 20 százalékuk 3-6 havonta teszi ezt meg, 31 százalékuk pedig 7-12 havonta. A többiek – csaknem a kitöltők fele – ennél is ritkábban látogatja az orvosi rendelőt, közülük 17 százalék pedig azt válaszolta, hogy soha nem megy háziorvoshoz. Tehát van egy réteg, aki úgy gondolja, hogy a szűrővizsgálatok fontosak, mégsem vesz rész rajtuk.

Jelenleg a tüdőszűrés a „legnépszerűbb” a szűrővizsgálatok közül Magyarországon a felmérések szerint. Ebben nyilván szerepe van annak, hogy postán érkezik a behívó. A mi válaszadóink 90 százaléka volt tüdőszűrésen az elmúlt 5 évben. 2014. január elsejétől egyébként már nem kötelező mindenkinek ez a vizsgálat, csak néhány veszélyeztetett csoportnak.

A fogorvosi kontrollon való részvétel is viszonylag magas a kérdőívet kitöltők körében. Ez nyilván arra is visszavezethető, hogy egy erős fogfájás a legelvetemültebb orvoskerülőt is ráveszi arra, hogy felkeressen egy szakembert. A felmérésben résztvevők csaknem kétharmada járt fogászaton az elmúlt egy évben, és hasonló arányban választják a megkérdezettek a magánrendeléseket.

A csontritkulás-mérésen eddig 1 százalék vett részt, urológián az elmúlt évben 10 százalék. Utóbbi igen kényes téma lehet, mert a kitöltők 23 százaléka még válaszolni sem kívánt a kérdésre, hogy volt-e urológusnál. Étel-intolerancia-vizsgálaton csak 5 százalék volt eddig, és pollen-allergiás panaszokkal sem megy az orvosok idegeire a vizsgált célcsoport.

Nem mérünk vércukrot, pedig életbevágó lenne

Arra is rákérdeztünk, hogy milyen gyakran ellenőriztetnek bizonyos értékeket az orvossal, vagy gyógyszertárakban. A vérnyomásmérés nem tűnik túl népszerűnek, pedig ez még a legkevésbé kellemetlen procedúrákhoz tartozik, mondjuk egy prosztatavizsgálathoz képest. A legtöbben (29 százalék) évente egyszer, 28 százalék pedig ennél is ritkábban, 24 százalék pedig soha nem végeztet vérnyomásmérést.

Vérvételre 18 százalék vállalkozik éves szinten, a kitöltők fele ennél ritkábban, 21 százalékuk pedig soha. A vércukrát évente egyszer 15 százalék nézeti meg, 46 százalék ritkábban, mint évente, 34 százalék pedig soha. Az Országos Egészségügyi Pénztár 2016-os adatai szerint Magyarországon 772 ezer cukorbeteg van, nagy részük a 2-es típusú, a mozgásszegény életmód és az elhízás miatt kialakuló változattól szenved. Ez a magas szám sem tükrözi a valóságot, mert csak a támogatott gyógyszereket kiváltókat veszi számba, és sokan vannak, akik nem is tudnak a betegségükről. Van rá esély sajnos, hogy a vércukrával nem foglalkozó 34 százalék között akad olyan, aki diabéteszes.

Okoseszközöket és öntesztet sem használunk

De minek egyáltalán orvoshoz menni, amikor az okoseszközök és a hazavihető tesztek korában otthon is elvégezhetünk egy sor vizsgálatot? Kütyük, appok és céleszközök százai állnak a rendelkezésünkre, hogy megmérjék a vérnyomásunkat, a pulzusunkat figyeljék a légzésünket és más módon elemezzék testünk működédét, így a jövőben akár az orvoshoz járást is megspórolhatjuk velük. Ehhez képest a válaszadóknak csak 1 százaléka méri saját maga rendszeresen a vérnyomását, alkalmanként 63 százalék, 38 százalék pedig soha. A vércukrát 11 százalék ellenőrzi maga, a többiek soha. Vagyis nemcsak az a probléma, hogy nincs idő elmenni az orvoshoz, az egészségtudatossággal kapcsolatzos szemléleten is van mit fejleszteni.

A testsúlyával viszont már sokkal több résztvevő foglalkozik: 61 százalék rendszeresen mérlegre áll.

Úgy gondolja, hogy túl fiatal, és ráér majd később ellenőrizni az egészségi állapotát? Rossz hírünk van: a viszonylag alacsony életkor sem mentség a szűrések kerülésére. A stressz és az egészségtelen életmód a fiatalabb férfiaknál is vezethet szív- és keringési betegségekhez. A 40. életév egyébként vízválasztó is lehet: ha ilyenkor váltunk életmódot, és szokunk le a dohányzásról, még jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kockázata. Az első lépés a változás útján pedig egy alapos kivizsgálás – ennyit meg kell tennünk magunkért.

A cikket a Brand & Content készítette a HARTMANN-RICO Hungária Kft. Veroval gyorstesztje  megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.