Az amerikai palacsinta (pancake) olyan, mint az okos lány a mesében. Tudják, aki jött is, meg nem is, hozott is ajándékot, meg nem is. Lehet enni melegen, de akkor is jó, ha kihűl. Ha marad a vacsora után, másnap óriási lelkesedéssel viszik az uzsonnásdobozban. Lehet édes, de sós is, és a jó az, hogy a tészta mindkettőnél ugyanaz. Ha valakinek meg az a kattanása, lehet rajta különféle lisztekkel és növényi tejekkel reformálni, és akkor rögtön nagyon egészséges is lesz.
Vessék rám a követ az amerikaiak, szerintem a sima verzió nem annyira nagy durranás, azért az van a képen, mert az lesz viszonylag szépen fotózható. De ha rám hallgatnak, sülés közben megszórják valamivel (édes, sós is lehet), úgy sokkal izgalmasabb a végeredmény.
Ha mégis a legegyszerűbb, édes verzióra vágynak, natúran süssék meg a palacsintákat, és aztán mehet rá a juharszirup, ha igazán autentikusak akarnak lenni. Vagy reálisan gondolkodva a méz, a lekvár, a nutella, a gyümölcs, a tejszínhab, stb.
Ennél eggyel turbósabb édes verzió az, ha a serpenyőbe öntött tésztát azonnal megszórják pl csokidarabkákkal, aprószemű, vagy apróra vágott gyümölccsel, mazsolával, aszalt áfonyával, de akár apróra tört dióval is, vagy ami még eszükbe jut.
Én a sós verzót szoktam csinálni gyors vacsorának, ehhez még sütés előtt készítsék maguk mellé a beleszánt alkotórészeket, nálunk a nyertes páros a sonka+kukorica. De lehet kisérletezni bármivel, a sajttól a kolbászon át az édesköményig, de az erősen fűszeres extrák konfliktusba kerülnek a tésztával, nekem pl a kolbászos verzió nem jött be.
A hozzávalókat kivételesen amerikai módon, térfogatban adom meg, én is így kaptam a receptet a barátnőmtől, és működik. Azért lemértem, hogy legyen egy kb elképzelésük, metrikusban mi mennyi.
Hozzávalók, kb 10-12 darabhoz, kettőnél több emberre érdemes rögtön duplázni
1,25 csésze (cup) liszt (kb 18-20 dkg)
1 csésze tej (kb 2,5 dl)
1 ek (nyírfa)cukor
fél tk só
szűk 3 tk sütőpor (nem egész egy csomag)
1 tojás
2,5 ek olvasztott, de nem forró vaj/olaj, ebből 2 megy a tésztába, a maradék a sütéshez
1. Nagyobb tálba kerül a liszt, a sütőpor, a cukor és a só. Egy másikba a tej, a tojás, és 2 evőkanál vaj/olaj. A kettőt összeöntjük, elkeverjük, pici csomók maradhatnak benne, az nem gond. A tészta állaga jóval sűrűbb lesz, mint egy normál palacsinta, nem kell megijedni, ez ilyen.
2. Aprítsuk fel a belevalókat
3. A sütéshez a serpenyőket előkészítjük (én kettőben szoktam), a maradék fél evőkanál vajat/olajat egy darab összehajtogatott papírtörlőre öntjük, és azzal áttöröljük a serpenyőket, sütés közben már nem kell majd.
4. Kis-közepes lángon sütjük majd őket, egy palacsintához kb fél merőkanál tésztát öntünk a serpenyőbe, nem kell szétkenegetni. Ha szórunk rá plusz tartalmat, azt is rögtön most kell megejteni.
5. Amikor a teteje erősen buborékos lesz, szilikonlapáttal megfordítjuk. Oldalanként kb másfél-két perc kell neki, úgy lőjük be a hőfokot, hogy ne legyen nagyon forró, mert akkor olyan hamar megbarnul, hogy a belseje még nyers marad.
Természetesen ha választanom kéne, hogy életem hátralévő részében csak ilyet, vagy csak "rendes" palacsintát ehetek, akkor nem ez nyerne. De nagyon gyors, és könnyen kiegészíthető mindenfélével, amitől rögtön egy komplett, meleg vacsora illúzióját kelti. Ja, ha sósan sütik, mindig lehet mártogatni tejfölbe, az sem árt neki.