Négy hely, amit ne hagyjon ki, ha Romániában jár

Erdélybe értelemszerűen sokat járnak a magyarok, de az ország többi részéről nemigen hallani úti beszámolókat, pedig a román részeken is vannak fantasztikus látnivalók, a kastélyoktól a természet szépségeiig. Szubjektív tárlatvezetés, ha túlmerészkedne a magyar falvakon. 

Peles kastély, Sinaia - 746 km Budapesttől

A Peles kastély a román királyok nyári rezidenciájának épült, I. Károly román király idejében. Osztrák és német építészek tervezték a neoreneszánsz kastélyt, melybe számos olyan technikai újdonság került, amely az adott korban csöppet sem volt megszokott. Ilyen a központi fűtésrendszer, az előcsarnok mozgatható üveg födémje, de még színházterme is van. A 3200 négyzetméteres kastélynak 160 szobája és 30 fürdőszobája van. A komplexumot folyamatosan restaurálják, mert a faszerkezet gombásodás miatt pusztulásnak indult.

Pelisor kastély - Sinaia

A Pelisor kastély nagyjából 240 méterre található a Peles kastélytól, valójában egy kisebb kastély, ahol 1903-tól a trónörökös hercegek éltek. A 99 szobából álló kastély adott otthont I. Károlynak, Erzsébet görög királynénak, Mária jugoszláv királynénak is. Az előtér egyszerű, kifinomult berendezésű, a padló tölgyfából van, a mennyezet pedig díszített üveg. A fából készült bútorzat kelta és bizánci motívumokat tartalmaz Art Nouveau stílusban. A kastélyban egy aranyozott szoba is található, bogáncskóró levélmintákkal díszítve. Az épületben Mária királyné néhány művészeti alkotását lehet megtekinteni.

Törcsvári kastély - 699 km Budapesttől

A kastély neve nem sokat mond így, de ha azt mondom Vlad Tepes vagy Dracula gróf, akkor máris ismertebb a Brassótól mintegy 30 km-re található kastély. Vlad Tepes havasföldi vajda volt, akinek - a legendák szerint - kedvenc hobbija a karóba húzás volt, ami nem egy szimpatikus tulajdonság, de valójában sem a vérszívókhoz, se a kastélyhoz nem volt sok köze. A vár azonban két hatalmas hegy között, egy sziklán terül el, ami kiváló díszlete a horrornak. A vár 1382-ben készült el, magyar királyok és erdélyi fejedelmek váltották egymást, míg 1920-ban a román királyi család tulajdonába került. Mária királyné nagyon megszerette, át is alakíttatta.A király lemondásakor állami kézbe került, szerencsére 1987-ben felújították. A sors fintoraként jelenleg a Habsburgok tulajdona, akik árulják is a kastélyt, de attól még látogatható,sőt négy emeletén múzeum működik ahol meg lehet nézni, hogyan élt a királyi család az 1920-as években. A kastély előtt piac működik, ahol mindenféle drakulával összefüggő kegytárgyakat lehet vásárolni az élelmes kereskedőktől, akik csodálatos (kínai gyártású) áruikat kínálják csak most, csak nekünk.

Ha nagyon szereti a kastélyokat, nézze meg ezt az angol nyelvű gyűjteményt, ahol Romániaszerte elfeledett kastélyokat gyűjtöttek össze.

Duna-delta, 800 km Budapesttől és 281 km Bukarestből

Azoknak, akik szeretnek utazni, fantasztikus élmény lehet a Duna delta, melynek kicsiny falvait hajóval lehet megközelíteni (Mundruczó Kornél itt forgatta 2008-ban Delta című, különleges hangulatú, többszörösen díjazott filmjét Lajkó Félix főszereplésével). Tulceából indulnak a kompok, amelyek néhány óra alatt visznek el a Deltába, persze csak akkor, ha nem rendel az ember motorcsónakot. A legmesszebbi település 103 km-re van Tulceától. Ha komppal megy, akkor készüljön fel arra, hogy lassú és hamar betelnek a helyek, ami azt jelenti, hogy kénytelen lesz a földön ülni, esetleg úgy, hogy közben folyamatosan tűz a nap. A menetrendet és az árakat itt találja, román nyelven, itt pedig az alternatív lehetőségeket angolul. Szállást lehet találni a falvakban is, de érdemes online is keresgélni. 

Oké, és akkor megérkezik az ember egy faluba, ahol nem járnak autók, mert nincsenek, hanem lovas kocsikkal közlekednek az ott élők, akik közepesen unják a turistákat. Ha már ott vagyunk, a legjobb amit tehetünk, ha szervezünk magunknak egy túrát a dunai élővilágba. Ehhez korán kell kelni, mert a madarak is korán kelnek, meg a halászok is, de ők szívesen elviszik a turistákat a csónakjaikkal a kis szigetek közé, és megmutatják a pelikánkolóniákat és a a többi 326 madárfajt, amely a területen él. Ezenkívül nem sok mindent lehet itt csinálni, mint feküdni a napon, sétálni a falvakban, és figyelni az élővilágot, de ez egyáltalán nem kevés.

Sibiu (Nagyszeben)  - 552 km Budapesttől

Nagyszeben vagy német nevén Hermannstadt  az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja, ami manapság annyit takar, hogy számosan élnek németajkúak a városban, és 14 éven keresztül Klaus Johannis későbbi államfő irányította a várost. 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett, aminek köszönhetően csodálatosan felújították a múzeumait és centrumát, így a turista pont úgy érzi magát, mintha egy csodás német kisvárosban sétálgatna. Több templom, egy zsinagóga, régi piactér és a Brukenthal palota is számos látnivalót kínál, itt érdemes akár több napot is eltölteni.