Ha Húsmentes Hétfőt tartanánk, boldogabb lenne mindenki a Földön

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Environmental Working Group összeállított és közzétett egy részletes kalauzt, amivel pontos képet fest arról, hogy étkezési szokásaink hogyan befolyásolják környezetünket és egészségünket. Íme.

Meat Eater's Guide to Climate Change and Health számításba veszi az ételek gyártásának, termelésének, fogyasztásának minden egyes állomását, illetve azt is, mennyi hulladék keletkezik ezek során.

Az összeállítás tanulságai közé tartozik, hogy azok az emberek, akik kevesebb sajtot és húst esznek, jóval kisebb részben járulnak hozzá az üvegházhatást kiváltó káros gázkibocsátáshoz, és kevesebb egészségügyi kockázattal is kell szembenézniük. A korábbi nagy volumenű tanulmányok jobbára csak a gyártási procedúra hatásaira koncentráltak.

Mintha 7,6 millió kocsit vonnának ki a forgalomból

Az Egyesült Államokra vonatkozó felmérésből az is kiderül, ha ott hetente csak egy nap nem enne senki se húst vagy sajtot, az olyan hatással lenne a környezetre, mintha 7,6 millió kocsit vonnának ki a forgalomból. Meglepő felfedezés az is: a kukába került hús a hússal kapcsolatba hozható káros környezeti hatások 20%-áért felelős.

“Ha a fogyasztók kevesebb húst ennének, azzal komolyan hozzájárulnának ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a környezeti károkat, amelyeket a trágyázás, az üzemanyag- és vízfelhasználás, a növényvédőszerek okoznak, és akkor még nem is említettük a mérgező anyagokat, amelyeket a gyártás során használnak, vagy annak során keletkeznek" - mondta Kari Hamerschlag, az EWG vezető elemzője, a tanulmány szerzője.

“Az egészségesebb, legelőn nevelt állatok húsa egészségesebb is, és a húsfogyasztással járó környezeti károk is csökkenthetők, ha ilyen eszünk.” A híres séf, Mario Batali így vélekedik: “Tény, hogy az amerikai emberek sokkal több húst esznek, mint amennyi jó nekik vagy a bolygónak. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy mindenki vegetáriánus életmódot választ - még kevésbé, hogy vegán étrendet. Nem reális elképzelés ezt kérni bárkitől is, de arra igenis figyelhetnénk, hogy több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszanak, és támogassanak olyan farmereket, akik humánusan és környezettudatosan tartják állataikat. Ezért is hiszek nagyon a Húsmentes Hétfő Mozgalomban és az Environmental Working Group kalauzának fontosságában."

A tanulmány arra is rámutat, hogy a nagy mennyiségben fogyasztott marha- és előkészített (fűszerezett, pácolt) hús fokozza a mérgező anyagok mennyiségét a szervezetünkben, és növeli az elhízás, a rák és a szívbetegségek kockázatát.

Az egy főre jutó húsfogyasztás alakulása és megoszlása Magyarországon 2004-2008

Húsféleség 2004 2005 2006 2007 2008
  kg % kg % kg % kg % kg %
 Marha és borjúhús 3,2 5,3 3,1 4,9 3,4 5,2 3,3 5,2 2,8 4,6
 Sertéshús 25,9 42,5 26,7 42,0 27,9 42,3 27,6 43,7 25,8 42,0
 Baromfihús 27,7 45,5 29,8 46,9 30,8 46,7 28,7 45,4 28,7 46,7
 Egyéb hús 1,1 1,8 1,2 1,9 1,0 1,5 1,1 1,7 1,4 2,3
 belsőség 3,0 4,9 2,7 4,3 2,8 4,2 2,5 4,0 2,8 4,6
 Összesen 60,9 100,0 63,5 100,0 65,9 100,0 63,2 100,0 61,5 100,0

Forrás: KSH

A sajt készítése során sok gáz keletkezik

Az EWG a környezettanulmányokkal foglalkozó CleanMetrics-et kérte fel arra, hogy készítsék el közösen a tanulmányt, amely a bölcsőtől a sírig követi nyomon húszféle, nem organikus vagy legelőn táplált állattartásban nevelt állat húsát. Halak, tejtermékek és zöldségek életútját is nyomon követték, és így számolták ki az ökolábnyomukat.

Többek között az alábbi megállapításokra jutottak:

  • - A marhatenyésztés, -feldolgozás és fogyasztás legalább kétszer annyi káros anyagot termel, mint a disznóé, négyszer annyit, mint a csirkéé, és több mint tizenháromszor annyit, mint az olyan növényeké, mint a bab, a lencse vagy a tofu.
  • - A sajt is előkelő helyen áll. Viszont a kevésbé sűrű tejtermékek, mint a túró, kevesebb gázt bocsátanak ki.
  • - A legtöbb káros anyag a gyártási folyamat során keletkezik, a marha esetében a teljes mennyiség 90%-a. Ez a csirke esetében csak 50%.

Az EWG szerint változás csak a fogyasztók bevonásával érhető el. Ők azt javasolják, hogy csak annyi húst és sajtot vásároljanak, amennyit biztosan el is fogyasztanak, illetve tartsanak hetente legalább egy hús- és sajtmentes napot. Válasszanak zöldebb termékeket, azaz legelőn tartott állatok húsát, és csak olyan tejtermékeket vásároljanak, amelyek olyan gazdaságokból származnak, ahol az állatokat etikus módon tartják, és ahol nem adnak nekik antibiotikumokat vagy hormonokat.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.