Nemes Jeles László: Az elnyomást akartam ábrázolni

Olvasási idő kb. 2 perc

Az egész 20. századra jellemző elnyomást akarta ábrázolni filmjeivel Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező, aki az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy most debütáló filmjét miért tartja fontosnak megversenyeztetni a Velencei Filmfesztiválon.

„A nagy történetek, mítoszok újra- és újramesélése olyan fontos része az emberi életnek, mint a víz. Ha a nagy történetek nincsenek elmesélve, akkor az emberiség kihal” – mondta Nemes Jeles László, akinek új filmje, az Árva szerepel a velencei filmfesztivál versenyprogramjában.

Filmfesztiválon Nemes Jeles László új filmje

Az Oscar-díjas rendező szerint a hamarosan debütáló filmet, valamint a 2015-ben bemutatott Saul fiát és a 2018-as Napszálltát annak ellenére lehet egységként kezelni, hogy nem tudatos trilógiát akart ezzel felépíteni. 

Nemes Jeles László Oscar-díjas filmrendező
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A közös mindegyikben azonban az, hogy a magyar történelem kritikus pontjával foglalkozik: az első világháború előttről, a holokausztról, most pedig az ’56-os forradalom utáni időszakról szól.

Láttatni akarta az egyéni sorsot a rendező

Mint azt a rendező elárulta, történeteiben a 20. századot végigkísérő elnyomást akarta ábrázolni, valamint azt, hogyan a történelemben hogyan jelenik meg az egyéni sors, hogyan találja meg az ember a helyét egy ilyen közegben,

Idézőjel ikon

miként tudja megfejteni a kor üzeneteit és mi marad számára a szabadságból.

Noha a filmrendező szűkszavúan nyilatkozott az Árváról, annyit elárult, hogy az apja története adta az inspirációt, a film azonban fikció. Hozzátette azonban, hogy

ő készítette, mélyen benne van, de a film túlnő a családi történeten.

Nemes Jeles László az Indexnek adott interjújában új filmje mellett őszintén mesélt arról is, miért gondolja azt, hogy a film teljesen másodlagos lett, ahogyan elárulta azt is, miben kellene változnia a magyar filmes társadalomnak, és arról is beszélt, mit tart a magyar társadalom legnagyobb traumájának.  

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.