Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az első magyar Oscar-díj különös történetét a díjazott, Rófusz Ferenc fedte fel nemrég életútinterjújában. Mint kiderült, a szobrocskát az ő szerepébe bújva valaki más vette át.
1980-ban mutatták be azt az animációs filmet, amely a magyar mozgóképgyártás története során elsőként nyerte el az Oscar-díjat. A film alkotója, Rófusz Ferenc valóságos kálváriát járt, hogy végül megkaphassa az ellopott szobrot.
A háromperces A légy (The fly) címet viselő animációs film 1981-ben nyerte el a jeles szakmai kitüntetést. Az Oscar-díj átadásán azonban nem vehetett részt a rendező. Rófusz Ferenc számára a kommunista hatalom nem engedélyezte a kiutazást, egy képviselőjük azonban a nevében színpadra állt, és át is vette az aranyszobrot.
Oscar-díjat ért a 3 perces magyar alkotás
Azt hihetnénk, hogy 3 percnyi idő meglehetősen kevés, azonban Rófusz Ferencnek mégis sikerült egy teljes rendszert alapjaiban megrengetni A léggyel. Bár a mű korábban Ottawában és Krakkóban is díjat nyert, a hatalom csak az amerikai díjátadó előtt jött rá, hogy akár éles rendszerkritikaként is értelmezhetik a rovar küzdelmét.
A természetből egy házba bekerülő apró légy kálváriája mindössze 3 percnyi. A 3600 képkockából álló filmen két éven keresztül, akár napi 10-12 órát is dolgozott Rófusz Ferenc a munkatársaival, a két animátor minden egyes képet újra és újra megrajzolt.
Rófusz kezdetben vízfestékkel dolgozott, de ez nem volt megfelelő, mert a próbavetítésen túl gyorsnak bizonyult a film, így változtatott a technikán, és fekete zsírceruzát használt a háttérrajzokhoz.
A halszemoptikával készült, hanghatásait illetően teljes mértékben házilag előállított animáció merőben újszerű látásmóddal gazdagította a filmgyártást.
Az animációhoz hasonlóan a hangokat, zörejeket is „saját kezűleg” állítottuk elő – a lódobogást például kókuszdiók ütögetésével imitáltuk. A legnehezebben a megfelelő légyhangot találtuk meg; sokat próbálkoztunk azzal, hogy egy igazi légy zümmögését magnóval felvegyük, ez azonban nem hozta meg a várt eredményt, így végül a filmzörejező Langer Ede vállalkozott arra, hogy szájával a légy repülésének hangját utánozza
– mesélte nemrég a rendező A légyről.
A légy szemszögéből készült felvétel során a nézők szinte eggyé válnak a légycsapóval ellátott, otromba hatalom elől menekülő állattal.
Egy apró légy a hatalom ellen – Oscart ért a magyar rendezőnek
A kegyetlen leszámolás környezetében akár a polgári világ és a kommunista hatalom macska-egér harcát is felfedezhetjük. A régi polgári szalonokra hajazó enteriőr berendezési tárgyain keresztül menekülő légy, bár látja, hogy kint várja a szabadság, sosem jut ki újra, a végeredmény szinte borítékolható.
Az alábbi videót elindítva te is megnézheted az Oscar-díjas magyar alkotást:
A film eredeti tervei már az Oscar-díj-átadó előtt 5 évvel elkészültek, azonban – nem véletlenül – a forgatókönyvet a kommunista Művészeti Tanács nem hagyta jóvá. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis a legyet nem csapta volna agyon, hanem belerepült volna a ház lakójának szemébe, ráadásul képi világát tekintve is azt firtatta volna, ki is a légy, és ki az üldöző. Végüla Pannónia Filmstúdió akkori dramaturgja, Hankiss Elemér javaslatára fogadták el a cenzorok a filmtervet évekkel a terv beadását követően.
A légy sikert sikerre halmozott, mire feltűnt a hatalomnak, hogy még így is hangsúlyos az áthallás a rendszerre, azonban már nem tudták megállítani a világsikert. Amikor a filmet Oscar-díjra jelölték, annyit tehettek, hogy Rófusznak nem adják meg a kiutazási engedélyt, mondván, A légynek úgysincs esélye, felesleges volna ezért külföldre menni.
Magyarországot a Hungarofilm képviselte Rófusz helyett az Oscar-díj-átadón
A magyar küldöttség részeként több ízben Los Angelesbe látogató Dósai István már a díjátadót megelőzően bejelentkezett, hogy Rófusz helyett átvenné a díjat, ha úgy alakul, azonban az amerikai filmakadémia világossá tette számára, hogy kizárólag a rendező kezébe adják a szobrot, akár a díjátadót követően is. Ennek ellenére a Hungarofilm vezérigazgatója mégis megjelent a gálán, s amikor győztesként hirdették ki a magyar animációt,
azonnal a színpadon termett, szemrebbenés nélkül átvette a szobrocskát Alan Arkintól, sőt, tört angolsággal még rövid köszönőbeszédet is mondott.
Az amerikai filmakadémia azonnal értesítette a helyi rendőrséget, akik aznap éjjel, a hotelszobában fülelték le a szobrot ellopó Dósait, hogy hónapokkal később Rófusz kezébe adhassák a megérdemelt kitüntetést. Ehhez arra volt szükség, hogyKádár János titkárságára személyesen írjon levelet annak érdekében, hogy elrepülhessen a tengerentúlra.
A szoborral együtt ekkor állásajánlatot is kapott tőlük, ám mivel családja akkor nem tartott vele az Egyesült Államokba, és a hivatalos engedélyekhez politikai menedékjogot kellett volna kérnie, nem tudott élni az ajánlattal. Ekkor még azt remélte, itthon is megvalósíthatja terveit. Mint kiderült, ez pusztán hiú ábránd volt. Az egykori, kitelepített családból származó, óvatos rendszerkritikával élő rendező több filmtervét elutasították, nemcsak a rendszerváltozást megelőzően, hanem még a 90-es években is.
Ha érdekelnek a magyar filmsikerek,itt elolvashatod a legfrissebb magyar Oscar-díjassal készült interjúnkat.
