"A szerencse lehet, hogy nem keresett engem, de könnyen megtalált" – interjú Jordán Tamással

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mérnökként végzett, és bár a Színművészeti Főiskolára sosem nyert felvételt, mégis színészként élte le az életét, ma is aktívan játszik. Nyár végén, egy napsütéses napon beszélgettünk Jordán Tamással.

120 éve született József Attila, és talán azóta nem nőtt fel olyan generáció, aki ne érezné sajátjának sorait. Költészete előadások, feldolgozások, megzenésítések kiapadhatatlan forrása. Ezekből válogatott a Bakáts Feszt záróeseménye, a József Attila 120 – “Nem én kiáltok, a föld dübörög…”, melynek rendezője Novák Péter, és melyben Jordán Tamás is színpadra áll.

 

Hétvégén a Bakáts Feszten találkozhat Önnel a közönség. Hogyan készül egy ilyen fellépésre? Van még Önben izgalom, amikor színpadra lép?

Hogyne! Nekem a felkészülés leginkább azt jelenti, hogy megvizsgálom, hogy melyek azok az anyagok, amelyek méltóak ehhez az eseményhez, és Novák Péterrel egyeztetünk, aki rendezi. Tehát én pontosan tudom, hogy mit szeretnék csinálni, és gondolom, hogy annak a közönség is fog örülni.

A szerencse lehet, hogy nem keresett engem, de könnyen megtalált – mondja Jordán Tamás
Fotó: Kiss Marietta Panka / Dívány

Egy interjúban mesélte, hogy egy József Attilának a 70. születésnapjára készült televíziós műsor során ismerkedett meg igazán mélyen a költő munkásságával. Az a műsor nagyon nagy hatást váltott ki a közönségből, és Ön is nagyon sokak számára vált ismertté általa. Most, hogy a 120. évfordulón ismét József Attila verseit szavalja, mit jelent ez Önnek?

Nem születésnap ez a mostani, de mégis 1905-ben született József Attila, csak áprilisban. Tehát nem pontos évforduló, de tekintsük annak. De valóban 1975-ben történt az, hogy a Magyar Televízió úgy gondolta, illő módon megemlékezik József Attila 70. születésnapjáról.

Fehér Györgyöt és Edelényi Jánost bízták meg, hogy készítsen egy 5x20 perces, tehát összességében 100 perc hosszúságú anyagot. Fölkértek három színészt: Latinovits Zoltánt, Cserhalmi Annát, és én voltam a harmadik. A zenét pedig a Sebő-együttes és a Kaláka hozta.

Idézőjel ikon

Akkor én bevallottam, hogy nem nagyon ismertem még József Attilát, hiszen nekünk úgy tanították a „proletárköltőt”, hogy nem lehetett megkedvelni.

Ennek a műsornak kapcsán rengeteg versét megkaptam, hogy mondjam el. A felvételek során Fehér György és Edelényi János útmutatása alapján rátaláltam egy József Attila közlésre, amelyet azóta is nagyon kedvelek.

Amikor azt mondta nekem a Fehér György, hogy képzeljem el, hogy én teljes képernyőt betöltő közelségben vagyok, szinte csak az arcom látszik, és tőlem négy méterre ül az, aki hallgat engem. Akkor nekem nem szabad átszavalni a feje felett, hanem beszélgetnem kell vele. Azóta is úgy mondok verset, mintha beszélgetnék egy képzeletbeli hallgatóval. Hát mondanom sem kell, hogy nagyon-nagyon megszerettem József Attilát.

Novák Péter egy beszélgetésünk során azt mondta nekem Önről, hogy senkihez sem foghatóan kelti életre nemcsak József Attila költeményeit, hanem a személyiségét is.

Mindig zavarba jövök, amikor kapok egy esetleg nem is teljesen megérdemelt dicséretet. De hát annak örülök, hogy Péter így látja. József Attila azt mondja, hogy az

Idézőjel ikon

„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre”.

Én a József Attilával kapcsolatos igazi lelkemet mindig szeretném épségben tartani, és akárhányszor verset mondhatok valakiknek, akkor mindig szeretném ezt az igazi lelkemet, mint ünneplő ruhát felvenni.

József Attila mely verse áll Önhöz a legközelebb?

Hát sok van holtversenyben, de talán a fiatalkori versekből egy csokra, a Tanítások, az nagyon közel áll hozzám. De már, hogy most kimondtam, hogy a Tanítások, érzem is, hogy megsértődik a többi vers, hogy miért emelek ki egyet a sok holtversenyben lévő vers közül – mosolyodik el a mondat végén.

Jordán Tamás neve összefonódott József Attiláéval az évek során
Fotó: Kiss Marietta Panka / Dívány

Mit gondol, József Attila miért tudja ma is ennyire megszólítani az összes generációt? Miben áll az ő örök aktualitása?

Amit most kérdezett, tulajdonképpen a válasz is. A hétvégén, a Bakáts téren is talán ilyesmivel fogom kezdeni a beszédemet.

József Attila minden sorában, vagy a sorok között, de még a szavak között jelen van, mindaz, ami bennünk közös. Az a kétségbeesett, magányérzet, a szeretetre vágyás és a szeretet adás, az, hogy mennyire picikék vagyunk a világmindenséghez képest, mennyire elveszettek vagyunk, és mégis mennyire akarunk szeretni és szerettetni.

Van egy monológ, amit majd el is mondok, ami ezt fogja tükrözni. József Attila azért kiirthatatlan, mert mindannyiunk lelkében ott van az, amivel ő foglalkozik a verseiben.

Szeretnék egy olyan kérdést feltenni, amit remélem, hogy jól tudok megfogalmazni, és nem leszek félreérthető. Önt nem vették fel anno a – mai nevén – Színház és Filmművészeti Egyetemre, ott nem szerzett diplomát, és ennek ellenére mégis országunk legnagyobb színésze lett. Mit gondol, a mai világban be lehetne járni hasonló utat?

Hát jó a kérdés, köszönöm szépen. Egyáltalán nem kényes kérdés. De a kérdésében szerepel az, hogy én a legnagyobb színész vagyok az országban. Ezt nekem hivatalból kötelező visszautasítani, hiszen bizonyára nem így van.

Idézőjel ikon

Ha esetleg azt mondja, hogy a sok-sok jelentős színész sorában, névsorában én is megtalálható vagyok, azt örömmel fogadom.

Azt, hogy nem vettek fel a Színművészetire, olyan tény, amelyet én nem is tudnék cáfolni, de szerintem az a kerülő út, hogy én műszaki egyetemre jártam és mérnök lettem, végülis inkább előnyömre vált, mint hátrányomra.

Hogy ma bejárható-e az az út, amin én végigmentem, arra a válaszom, hogy sajnos a mai világban a körülményeket tekintve, a művészet pozícióját, helyzetét nézve, lehetetlennek tartom. De tegyük hozzá, hogy nagy szerencse is kellett, úgy alakultak a körülmények. Olyan helyzetben voltam, hogy a szerencse lehet, hogy nem keresett engem, de könnyen megtalált.

De hogy erről beszélünk, mondok néhány nevet, akik nagyon nagy színészek lettek, és nem végeztek Színművészetit. A mai fiatalok már sajnos ezeket a neveket talán nem is ismerik. Nem végzett Színművészetit Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc, Tolnai Klári, Darvas Iván, Tordi Géza, és nyilván még hosszú a névsor, most hirtelen ők jutnak eszembe.

Jordán Tamás mérnökként végzett, és bár a Színművészeti Főiskolára sosem nyert felvételt, mégis színész lett
Fotó: Kiss Marietta Panka / Dívány

Mit gondol, mi volt más abban a világban? Hogy működött akkor? Hogyan lehetett szerephez jutni? Hogyan lehetett a színpad közelébe jutni?

Hát akkoriban, amikor én jártam ezt az utat, akkor megfigyelésem szerint elsősorban a képesség, a tehetség számított. Mellette természetesen az eltökéltség, az elhivatottság. Ezek mind fontos tényezők, de nem volt olyan nagy szerepe a papírnak, ami aztán az idő során egyre fontosabb helyet töltött be a pályánál.

Amikor én Kaposvárra kerültem a 80-as években – a Csiky Gergely Színház legendásnak mondható évtizedében – nagyon sokan voltak, akik nem végeztek Színművészetit. Csákányi Eszter, Lukáts Andor vagy Pogány Judit, ők nem végeztek Színművészetit, és nagyszerű színészkollégák, nagyszerű színészek voltak a pályán. Tehát nem számított az, hogy kinek milyen papírja van.

Kezdődik az újabb színházi évad. Hol találkozhatunk Önnel a Bakáts-Feszten túl?

Ma kezdődik nekem a szezon, a Rózsavölgyi Szalonban lesz egymást követően három különböző előadásom. Az utolsó óra, Alföldi Róberttel, egy Freudról szóló történet, aztán A két pápa, Lukács Sándorral, majd pedig a romance.com, ami egy nagyon szórakoztató előadás.

A Pinceszínházban az Ady estemet játszom, és van Az Semmi… címmel egy két személyes előadás, amit Koltai Róberttel csinálunk.

Hát ez nem rövid lista, nagyon-nagyon sokat dolgozik akkor.

Hát sokat, de ezek az előadások eléggé elszórtan vannak, tehát körülbelül 8-10 előadás van egy hónapban. Nem kevés, de talán nem is sok.

Ha szívesen olvasnál még egy beszélgetést, ajánljuk figyelmedbe a Palya Beával készült interjúnkat is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.

Testem

Veszélyes vegyszerek a kozmetikumokban: ezek az anyagok a hormonjaidat is megzavarhatják

Világszerte drasztikusan esik a spermaszám, nő a meddő párok aránya, és a kutatók szerint a háttérben már nemcsak az életmódunk, hanem egy csendes, globális ökológiai válság áll. A mindennapi használati tárgyainkból, műanyag csomagolásokból és a kozmetikumokból kioldódó szintetikus vegyszerek közvetlenül támadják és zavarják meg a hormonrendszerünket. Az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) és műanyag-lágyítók ráadásul alattomos koktélhatást alkotnak a szervezetünkben, és a magzati korban elszenvedett károsodások sokszor csak évtizedekkel később válnak láthatóvá.

Offline

Ez volt Sisi titkos menedéke: a bécsi Hermész-villában volt először telefon és közvilágítás

Amikor Ferenc József császár rájött, hogy gyönyörű feleségét, Sisit megfojtja a bécsi udvar merev etikettje, egy egészen elképesztő, erdei luxuspalotát építtetett neki a főváros szélén, remélve, hogy ezzel otthon tarthatja a folyton utazó királynét. Ez lett a Hermész-villa, az „Álmok kastélyaként” emlegetett menedék, amely a kulisszák mögött a kor legfejlettebb technológiai csodáit rejtette: itt működött Bécs egyik legelső telefonvonala, a hozzá vezető utca pedig a város első elektromos közvilágítását kapta meg.

Mindennapi

Új forintérméket bocsátott ki az MNB: ritka címlet is van köztük

Öt új emlékérmét bocsánatank ki júniusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026-os emlékérme-programjának keretein belül. A darabok között 50 ezer, 30 ezer, 6 ezer és 5 ezer forintos névértékű érmék is szerepelnek, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét és Miskolcot bemutató, valamint I. Mátyás aranyforintját idéző változatok.

Világom

A világ legerősebb földrengése 9,5-ös volt: ezt élték át az emberek

Helyi idő szerint szerda este két nagy erősségű földrengés rázta meg Venezuelát, a szomszédos országokat is érintve. A szakértői becslések szerint akár százezren is meghalhattak a 7,2-es, illetve 7,5-ös erősségű rezgések miatt, melyek pusztítása hatalmas – de kisebb, mint amilyen a világ legerősebb földrengéséé volt.

Offline

Villámkvíz: melyik együttesben énekelt Csepregi Éva?

A magyar retró zene legfontosabb alakjai halhatatlannak tűnnek: egy-egy korszak magyar populáris zenéjét alapjaiban határozták meg. Te vajon tudod, hogy melyik zenekarokban énekeltek a híres frontemberek a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években?