Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Leni Riefenstahlra a legtöbben tényleg csak úgy gondolunk, mint Adolf Hitler birodalmi filmrendezőjére – pedig eszünkbe juthatna az is, hogy ő volt az első olyan filmes, aki nőként, mindenféle rendezői múlt nélkül, minimális költségvetésből megvalósította álmát, megrendezte A kék fényt – és közben elcsavarta Balázs Béla fejét.
Ennek a szerelemnek igazán hihetetlen a története, és ez nem csak írói fogás, még azzal együtt sem, hogy a Szivarfüst és vanília Szűcs Dóra tollából regénnyé formálta ezt a legendás kapcsolatot. A felütésben Balázs Béla Berlinben él, a valóságban kényszerből, mivel bolsevik népbiztos volt egykor, így nem maradhatott hazájában. Vele, de ugyanakkor legtöbbször nélküle van ott felesége, Anna is: a kikapós Balázs nyitott házasságába ugyanis belefér egy legénylakás is, ahol fogadhatja a nőket, akiknek szoknyája szele meglegyintette. Bertolt Brechttel dolgozik egy közös színdarabon, de sok nehézség hátráltatja, amikor megismeri Leni Riefenstahlt, aki nála egy fejjel magasabb és majd 20 évvel fiatalabb, de mégis egymás karjaiban kötnek ki.
Balázs Béla kellett Leni Riefenstahlnak
Hogy ennek pontosan mi lehetett az oka, az talányos: az egészen biztos, hogy Riefenstahlnak szüksége volt Balázsra, hogy megírja a forgatókönyvet A kék fényhez. A nőnek megvolt a maga oka arra, hogy minél szorosabbra fűzze a kapcsolatot a magyar férfival: neki volt egy víziója, ám Balázsnak volt meg a tehetsége ahhoz, hogy ebből forgatókönyv születhessen. A férfit tagadhatatlanul vonzotta Riefenstahl fiatal szépsége, s mivel meglehetősen lazán értelmezték a házasságot feleségével, ebbe belefért a kapcsolat.
Ez ugyanakkor egyáltalán nem volt egyszerű vagy zökkenőmentes. Leni az összes, körülötte megforduló férfi fejét elcsavarja Szűcs Dóra regényében, s ez a valóságban is így lehetett, mivel Harry Sokal, a producer, aki 50 ezer márkát ad neki A kék fény elkészítésére, korábban, még a húszas években jegyese volt, és mások sem tudják egykönnyen kivonni magukat vonzerejének hatása alól. Balázzsal való kapcsolata sem teljesen harmonikus –
a férfit a regény univerzumában Kun Béla és mozgalma, a szovjet utazások és a pártnak írt szövegek sokszor inkább érdeklik, mint Leni vagy akár Bertolt Brecht szövegei, mégis újra meg újra nagyon közel kerül az ambiciózus, határozott nőhöz.
Találkozásuk környékén Riefenstahl még éppen csak kacérkodik azzal, hogy az egyre népszerűbb Adolf Hitler pártjának közelébe kerüljön: különösebben nincsenek ellenérzései azzal kapcsolatosan, hogy céljai elérésére a legkülönbözőbb eszközöket bevesse, sugallja élettörténete. Balázs eközben megmarad hűnek saját elképzeléseihez, s a regény kerettörténetében épp ennek nehézségei bontakoznak ki. Sok évvel A kék fény elkészítése után ugyanis épp olyan kellemetlen a Riefenstahllal való ismeretség, illetve viszony Balázs Béla számára, mint amennyire a rendezőnővé avanzsált színésznőnek a kommunista magyar, kikeresztelkedett zsidó egykori szeretőjének státusza.
Nem csak Balázs Béla fejét csavarta el a rendezőnő
Nehéz szerelem vagy legalábbis kapcsolat, nehéz időkben – melyekben Riefenstahl foggal-körömmel küzd azért, hogy leforgathassa a bámulatos hegyi képekkel fényképezett álmát. A Sokaltól – akire egyébként zsidó származása miatt Berlinben egyre nehezebb napok várnak, míg végül menekülnie kell – kapott
50 ezer márka mellett saját eladott ékszereiből származó pénze az, ami Leni zsebében lapul, meg hatalmas önbizalma, pimasz bátorsága, amellyel ajtókat betaszítva, úgy tűnik, bármit képes elérni.
A forgatás nem mindennapi: Riefenstahlnak sikerül Bolzanóba hét tehetséges férfit vinnie és ott még azt is elérnie, hogy a helyiek alakítsák a film szerepeit. Operatőre, Hans Schneeberger és Balázs Béla rivalizálni kezdenek a fiatal rendezőnő kegyeiért, a furcsa, egyenlőtlen viszonyba pedig belép negyedikként egy filmszereplő helyi lány, Martha is, aki vonzódik Balázshoz. A forgatókönyvíró úgy érzi, így féltékennyé teheti Lenit, ami sikerült is: a rendezőnő kiíratja Marthát a történetből. Vagy talán épp Balázs dönt úgy, hogy leegyszerűsíti ezt a helyzetet...
Leni Balázs Béla helyett a Hitler melletti propagandamunkát választotta
Riefenstahl életében mindenkinek, legyen férfi vagy nő, egyetlen nagy ellensége volt: a nő karrierje. Ezzel Balázs Béla is megküzdött, majd veszített. Bár megeskette a nőt, hogy elmegy vele Moszkvába, ahol majd olyan nagyságokkal dolgozhat, mint Eizenstein – és ráadásul az anyagi gondoktól is mentesül közben –, az végül mégsem követte őt. Ennek végső oka a regényben meglehetősen érzelmi alapú, de nem lenne meglepő, ha Riefenstahl a valóságban egyszerűen osztott és szorzott volna. Hiszen ezt tehette akkor is, amikor Adolf Hitlerrel kötött szövetséget.
Sorsa teljesen más utat vett ettől fogva: tény és való, hogy tehetsége nem tudott párosulni határozottságával és akaraterejével, A kék fénynek ugyanakkor így is hatalmas szerepe volt életében, mivel Hitler látta és nagyon szerette a filmet. Leniből ekkor lett a Führer propagandistája. Megrendezte neki azokat a filmeket, amelyek a német nagyszerűség megmutatására tökéletesek, ám ezek miatt a világháború után véget is ér filmes munkássága. Bár maga tagadta az antiszemitizmus vádját, úgy fogalmazva, volt zsidó barátja is, tény és való, hogy 1932-ben Sokal és Balázs neve szerepelnek a közös film plakátján, 1938-ban aztán eltűnnek, az ötvenes években pedig Balázs újra megjelenik azon.
Nehéz ezt nem úgy értelmezni, mintha szégyellnivalónak érezte volna a két zsidó férfi nevét
– igaz, Szűcs Dóra könyvében Goebbelsszel való késre menő vitában húzzák le a két nevet a plakátról. Pletykák szerint viszont szeretője is lehetett Riefenstahl a náci vezérnek.
Riefenstahl mindenesetre a berlini olimpiáról, valamint a náci eszmékről forgatott inkább, a második világháború után pedig már nem rendezett, nem is színészkedett. 101 évet megélt, emlékeit pedig feltehetően valamelyest kozmetikázva meg is írta a kétségkívül mozgalmas történelmi időszakról, melyben túlélni és sikeresnek lenni próbálkozott.
Balázs Béla igen messze került attól, ami Riefenstahl életét jelentette. Moszkvába megy, azonban a sztálini terrorban és a háború nyomorúságában sem találja meg a maga számítását. 1945-ben 25 hosszú évnyi száműzetés után ugyan hazatérhet, de mindössze négy évet él ismét szülőhazájában.
Adolf Hitler Rökk Marikáért is rajongott: ha szívesen olvasnál életéről, ajánljuk ezt a cikkünket!
