„Putyinban nem lehetett megbízni” – Budapesten járt Angela Merkel

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyszerű kelet-német kislányból vár a XXI. század egyik meghatározó politikusává, méghozzá világszinten: fizikusi karrierjét dobta sutba, hogy aztán 16 éven át vezesse kancellárként, ebben a pozícióban az első nőként Németországot. Angela Merkel egyetlen szót választott memoárja címéül: Szabadság. A könyv magyar megjelenésének apropóján látogatott el Budapestre, ahol egy órán át emlékezett vissza aktív politikai karrierjének kezdetére és legfontosabb pillanataira. A helyszínen hallgattuk, ahogyan Putyinról, NDK-ról és megannyi más témáról beszélt.

Angela Merkel egy lelkész lányaként jött világra Kelet-Németországban. A Karl Marx Egyetemen tanult fizikát, itt ismerte meg első férjét, akinek vezetéknevét köszönheti. Tőle ugyan 4 év házasság után elvált, ám ekkorra már megkezdte tudományos tevékenységét Merkel név alatt – ahogyan az előadás végén feltett kérdésre válaszolva elárulta,

Idézőjel ikon

túl kényelmes volt ahhoz, hogy nevet változtasson, ha már így kezdett el publikálni.

Boldog gyerekkor az NDK-ban

„Azt mondták rólam, elődjeimhez képest annyiban vagyok más, hogy nem nyugatnémetnek születtem, csak tanultam az európaiságot. Azt mondom, bingó – ez így volt” – utalt gyökereire a könyvbemutatón az egykori politikus, hozzátéve: a gyerekkora boldog volt. Az NDK-val kapcsolatosan emlékszik annak jó tulajdonságaira és árnyoldalára is, de azt leszögezi – diktatúra volt, amiben felnőtt. A furcsaságok közt említette doktori disszertációjának eltűnését: nem lehetett belőle másolatot készíteni, saját használatra sem, az eredetit pedig már sehol nem lehet megtalálni.

1986-ban tehát még doktori címet szerzett, három év múlva azonban már a Demokratikus Ébredés Párthoz csatlakozott a Fal leomlását követően.

Sajtószóvivői szerepéről a CDU-ba átlépve letett, az első demokratikus német választáson pedig parlamenti mandátumot szerzett. „Egy idő után már nem akartam annyit beszélni az NDK-ról: a szememre vetették, hogy kancellárként nem kelet-németként kellene prezentálnom magamat” – magyarázta.

A könyvbemutatón Bánszegi Rebeka kérdezte Angela Merkelt
Fotó: Fóthi Levente / Animus Könyvek

Kapóra jött a CDU-ban, hogy nő

Merkel kelet-német származását nem lehet ugyanakkor női mivolta nélkül említeni: a visszavonult politikus szerint neme bizonyos értelemben segítette őt, Helmut Kohl a nőkvóta jegyében is választotta őt, majd tette meg később nőügyi miniszterré.

„Szerencsés húzás volt új párthoz csatlakoznom.

A CDU-ban nem volt sok fiatal, nő még kevesebb, és a kelet-német kvótát is kellett hozni.

Helmut Kohl három nőt hívott be a kabinetbe. Nagy előnyt jelentett, hogy nem kellett végigjárnom a szamárlétrát a pártban” – emlékezett vissza. Hogy később mennyi előnyt jelentet női mivolta, arról így beszélt:

„Ha egy nagy nemzetközi tanácskozásról készítettek fotót, azon van 15 fekete öltönyös és egy piros blézeres alak. Tudni lehet, hogy az csak Merkel lehetett” – fogalmazott. „Az viszont hátrány, hogy a nők alacsonyabbak, egy idő után megtapasztaltam, hogy a férfiak elkezdtek a fejem fölött egymással beszélgetni. Onnantól törekedtem rá, hogy senki ne álljon a hátam mögé” – tette hozzá. A német politikai színtéren még azzal szembesült, hogy tiszteletből kevesen vitáznak vele, ez azonban a nemzetközi színtéren már teljesen megváltozott.

A német történelemben Merkel birtokolta a második leghosszabb ideig a kancellári címet: ehhez, azt mondja, 

saját magát is meg kellett győznie arról, hogy kinézi magából nem csak a CDU pártelnöki pozícióját, hanem azt is, hogy az országot vezesse.

Jellegzetes kéztartásáról bárki felismerné Angela Merkelt
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Angela Merkel ilyennek ismerte meg Putyint

A világpolitika porondján sok államférfi volt az évek alatt tárgyalópartnere – de emblematikus volt az a megbeszélés Vlagyimir Putyinnal, melyre a kutyáktól láthatóan tartó kancellárt Szocsiban vendégül látó orosz elvitte termetes labradorát, Konit is.

„Tudtam, hogy tesztel, feltettem a műmosolyt. De ez azt üzente, hogy kóstolgat engem. KGB-s múltja van: érdekelte, mennyire vagyok megfélemlíthető. Ódzkodom-e a kemény vitától. Nálam semmi ilyesmi nem volt: velem lehetett vitázni” – idézte fel. Vlagyimir Putyin személyiségéről a következőképp beszélt:

„Általában nem lehetett benne megbízni, de ha mi valamiben megállapodtunk, akkor megbízhattam abban, hogy tartja magát hozzá. A Krím megszállásával viszont megváltozott valami: nem tudtuk, igazat mond-e” – summázta. Leszögezte azt is_ egyértelmű volt számára kezdettől, hogy egészen mást gondolnak a világról, 

Putyin szerint ugyanis a XX. századi történelem legnagyobb tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt, míg Merkel a hazája kirobbantotta II. világháborúról gondolta ugyanezt.

A Covid is tehet a háború kipattanásáról

Angela Merkel úgy véli: abban, hogy Putyin Oroszországa 2022-ben Ukrajna megtámadása mellett döntött, a koronavírus-járványnak is volt szerepe.

„A koronavírus bizonyos eseményekre komoly hatást gyakorolt. A személyes találkozók nem jöhettek lére, Putyin nagyon félt a koronavírustól. Nem lehetett szemtől szemben vitatkozni, megérteni, mi jár a másik ember fejében. Ez a nem demokratikus berendezkedésű országokban rosszabb helyzetet teremtett, mint a demokratikus államokban. Kemény tárgyalásokat nem lehet videokonferencián vezetni. A Covid gyorsította a folyamatokat, bár nem szeretnék spekulálni” – mondta.

Az egykori kancellár hisz a párbeszéd erejében
Fotó: Fóthi Levente / Animus Könyvek

Meg tudjuk csinálni, azaz wir schaffen das: jellegzetes kéztartása mellett ez a mondata egészen biztosan halhatatlan marad Merkelnek. A 2015-ös menekültválság kapcsán elhangzott szavakat pedig saját elmondása szerint korábban is sokszor használta.

„Akik nem akartak beengedni senkit, azok sem gondolhatták, hogy meg tudjuk védeni a határainkat. Magyarország furcsa játékot játszott, elvette a menekültek jegyeit, aztán elindította őket az autópályán és felhívták az osztrák kancellárt, hogy fogadják be őket.

Akkor mi is befogadtuk a menekülteket, mert mit tehettünk volna? Várjuk őket vízágyúval a határon?

Tudtuk, hogy nem lehet hosszú távon napi 10 ezer embert fogadni, de olyan megoldást kerestem, ami nem barikádok közé szorít” – fogalmazott.

Tudnunk kell egymással beszélni

Ebben az ügyben Angel Merkel nem jutott egyetértésre Orbán Viktorral – aki találkozóra hívta a volt kancellárt könyvbemutatójának reggelén.

„Meghívott kávézni – én már nem vagyok abban a helyzetben, hogy meghívjak másokat. Úgy gondolom, hogy el kell fogadni azt, hogy vannak véleménykülönbségek. Ha az emberek elkezdenek nem beszélni egymással, az nagyon nagy baj. Az Európai Unión belül lehetségesnek kell lennie annak, hogy beszélgessünk” – szögezte le.

Évekig dolgozott a köteten, mert azt szerette volna, ha tetteit nem mások elemzik utólag, hanem saját maga magyarázhatja el döntései hátterét
Fotó: Fóthi Levente / Animus Könyvek

Ami az aktuálpolitikát illeti, leszögezte, hogy semmiképp nem térne vissza. „Tudtam, hogy 16 év után abba kell hagynom. Sok erőt szívott el tőlem – a családom nem számíthatott rám. De imádtam, nagyszerű volt, hogy ilyen nagy a felelősségem, ennyi embert ismerek és ilyen sokat tapasztalok” – emlékezett hivatali idejére.

Ma már inkább kertészkedik, utazgat, sokáig írta könyvét is, és örömmel főz – magyar fűszerpaprikával is.

Diktátorok lányainak furcsa politikai szerepvállalásáról olvashatsz ebben a cikkünkben!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?