Közel 200 embernek állít emléket a Duna melletti német pantheon. A dicsőség csarnoka nem a hitleri művészet alkotása, majd 100 évvel a nemzetiszocialista eszmék elterjedése előtt épült.
A náci Németország művészeti elgondolásait egyértelműen az árja nemzeti öntudat hangsúlya jellemezte, azonban már az 1930-as éveket megelőzően is bőséggel születtek olyan alkotások, melyeket a hitleri propaganda aztán kihasználhatott. Ilyen a Walhalla is.
A hitleri építészet monumentalista megoldásai egyértelműen a klasszikus példákat vették alapul, mértani pontossággal és vonalvezetéssel igyekeztek egészen az ókori műalkotásokig visszanyúlni. Az Entartete Kunsttal, vagyis az elfajzottnak ítélt művészettel — és művészekkel — leszámolva egy új alkotói generáció emelkedett ki. Az építészetet tekintve minden bizonnyal a később a birodalmi gyűlés tagjává is választott Albert Speer neve fémjelezte ezeket az évtizedeket. A Birodalmi Kancellária, a Führerbunker és az Olimpiai Stadion tervezője Hitler személyes barátja volt.
Nem Hitler kérésére épült a német dicsőség csarnoka
Ha valaki Regensburgtól alig néhány kilométerre az erdő fái közé tekint, minden bizonnyal észrevesz egy, a környezetéből kirívó épületet. A neoklasszicista, oszlopos, az ókori görög templomokra emlékeztető csarnokos épület messze kitűnik környezetéből. Küllemét tekintve akár az 1930-40-es években is épülhetett volna, hiszen összesíti mindazt, amire Hitler uralma idején büszkék voltak a németek.
A Walhalla azonban jóval a Führer születése előtt már állt. Még 1830-ban tették le az alapkövét, építését I. Wittelsbach Lajos bajor uralkodó kezdeményezte. Az építész Leo von Klenzét valóban az ókor művészete ihlette, amikor a németek történelmi nagyjainak emléket állító épületet megtervezte.
Már Hitler előtt is fontos volt a nemzeti büszkeség a bajoroknak
A frissen megszületett bajor királyság második uralkodója sokat tett a német művészetért. Lajos király igazi hazafi volt, aki fontosnak tartotta, hogy népe történelme a mindennapokban is szem elé kerüljön, ami nem is csoda, hiszen Poroszország mellett a friss államnak meg kellett szilárdítania létjogosultságát.
Az egyfajta pantheonként elképzelt Walhallát a skandináv-germán mitológia szerint egykor Asgardban álló, hasonló nevet viselő épület ihlette, ahová a germánok elesett hősei kerültek halálukat követően. Az Edda-ének szerint az épületnek 540, elvarázsolt kapuja volt egykor, és senki sem tudta, mitől függ, hogy kinek nyílik meg, és hogyan zárul. A hatalmas épület egy-egy bejáratán akár 800-an is befértek egyszerre — hiszen rengeteg hősnek kellett ideiglenesen otthont adnia.
Két hatalmas teremre osztották, Odin csarnokára és Freya palotájára. Előbbiben választották ki azokat a hősöket, akik harcba indultak Fenrír, a farkas ellen.
12 évvel az alapkőletételt követően, 1842-ben nyitotta meg kései mása a kapuit a Duna partján, stratégiailag is fontos helyszínen, Regensburg mellett. Mára mintegy 130 mellszobor és több mint 60 dombormű található a belsejében, mely a német nemzet nagyjainak állít emléket,
közülük csupán 13 nő.
Királyok, tudósok, harcosok emlékére épült
Bár már a tervek megszületésekor elkészült az első 60 mellszobor, nemcsak ezek, hanem a külső domborművek is a német — bajor — dicsőséget hirdették. A Walhalla épületének északi frízeire a német államok allegóriái kerültek, a délire pedig egy csatajelenet. A leghamarabb elkészült 60 büszt mellett még 100 hírességnek készítettek szobrot, illetve idő vagy az ábrázoláshoz megfelelő forrás hiányában plakettet a megnyitóra.
A csarnokban többek között II. Katalin orosz cárnő, Immanuel Kant filozófus, Johannes Gutenberg feltaláló, Jan van Eyck németalföldi és a magyar származású Albrecht Dürer festőművészek, Nikolausz Kopernikusz és Johannes Kepler csillagászok, Jakob Fugger augsburgi kereskedő, Paul Rubens flamand festő, Johannes Brahms német zeneszerző is helyet kapott. De márvány állít emléket a későbbi korok híres személyiségeinek is, például Konrad Adenauernek, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjának, Albert Einstein fizikusnak és a nácik által meggyilkolt apácának, Edith Sternnek is.
A náci uralom alatt csak Anton Bruckner osztrák zeneszerző szobra került a Walhallába, 1937 nyarán. Az eseményt felhasználták Ausztria 1938-as annektálásának előkészítéséhez.
Az elmúlt 20 évben 5 új tagja lett a Walhallának, 2007. szeptember 12-én a világhírű matematikusnak, Carl Friedrich Gaussnak állítottak emléket, Edith Stein 2009-ben, Heinrich Heine 2010-ben, Käthe Kollwitz 2018-ban, Max Planck 2022-ban vált ilyen módon halhatatlanná.
Új mellszobrok vagy plakettek, illetve az őket ábrázoló nemzeti nagyságok felvételére bárki ajánlatot tehet, csupán két kikötés van. A javasolt személynek a germán nyelvcsaládhoz kell tartoznia, valamint legalább húsz éve halottnak kell lennie. Ha szükséges, az ajánlónak kell viselni a mellszobor elkészítésének és elhelyezésének költségeit. A felvételről a bajor miniszterek tanácsa dönt.
Ha kíváncsi vagy, milyen lehetett a művészek élete Hitler Németországában, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
