Kétesélyes megoldással próbálkoznak Izlandon. A vulkáni működésektől leginkább sújtott európai ország kutatói a Föld középpontja felé törnek.
Egy aktív vulkán belsejében fúrnak le a Föld középpontja felé. Igen, jól gondoljuk, ha azt hisszük, hogy ettől működésbe léphet majd.
Meglehetősen ambiciózus tervekkel áll neki egy nemzetközi kutatócsoport a Föld belsejének feltérképezéséhez. Hatalmas alagutat fúrnának a vulkán közepébe. A már folyamatban lévő vállalkozás azonban veszélyes következményekkel járhat, hiszen működésre is bírhatja a tűzhányót.
Az izlandiaknak nem kell messzire menniük a vulkánokért
2023 is a vulkanikus működés éve volt az északi országban. Az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikai lemez találkozása felett fekvő sziget geotermikus szempontból igazán figyelemre méltó. Bár az Északi-sarkkörtől nem messze fekszik, éghajlata a Golf-áramlatnak köszönhetően meglehetősen enyhe. A geotermikus mezőkkel rendelkező vulkanikus szigeten 140 vulkán van, melyek közül 26 jelenleg is működik. Az Eyjafjallajökull jégmező alatti vulkán 2010 tavaszán lépett működésbe, tavaly pedig a Reykjanes-félsziget alatti, 15 kilométer hosszú magmafolyó vált aktívvá. A Fagradalsfjall ugyan már 2021 márciusában elkezdett mocorogni, azonban fél év után ismét álomba merült.
A tavalyi év második felébe több száz földrengés készítette elő az utat a forró kőzet számára, lakosok ezreit kellett kitelepíteni. Az utolsó vulkánkitörés a településeket is elérte, gazdasági épületek és házak olvadtak izzó hamuvá a magmafolyam útja mentén.
A baljós előjelek és a többszöri figyelmeztetés azonban nem szegi kedvét annak a nemzetközi kutatócsapatnak, melynek tagjai azt tervezik, hogy 1,2 mérföld mélyre ásnak egy lyukat az Izland északkeleti részén található Krafla vulkán olvadt kőzetébe. Még 2009-ben, véletlenül fúrták meg a magmát, s ezen felbuzdulva évek óta haladnak óvatosan a Föld középpontja irányába. A tavalyi év során a vulkánok Izland alatt rendkívül aktívnak bizonyultak, ráadásul a legutóbbi hasonló kísérlet, mely a hawaii Puna vulkanikus körzetét érintette, kitöréssel ért véget.
A kutatók remélik, hogy sikerül komolyabb probléma nélkül megépíteniük a világ első magmamegfigyelő központját, ahol monitorozhatják majd az 1300 Celsius-fokos, olvadt kőzetet a föld alatt. A kutatócsoport úgy véli, hogy egy új energiaforrást is találhatnak, és akár egy korai előrejelző rendszert is kifejleszthetnek a járat segítségével.
A 15 ország szakembereiből álló csapat bizakodó, bár a nemrégiben ismét vulkánkitörés sújtotta szigeten sokkal nehezebb dolguk van a szakembereknek, ha elérik a kritikus mélységet. A legközelebbi beszámolóra a projekt állásával kapcsolatban a most zajló müncheni szakmai tanácskozáson kerül sor.
Nem csak a szakemberek vesznek részt veszélyes projektekben, egyesek hobbiként űznek olyan tevékenységet, amit mások Darwin-díjjal jutalmaznának. Ezekről ide kattintva olvashatsz.
