A csatatér borzalmai adtak ihletet a leghumánusabb szervezet alapítójának

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Nemzetközi Vöröskereszt jelét a világon mindenki ismeri: mentőautókon, humanitárius segélyt nyújtó csapatok, alakulatok felszerelésén és járművein találkozhatunk vele, melyek feladata a háborús konfliktusok, illetve békeidőben a katasztrófák, természeti csapások áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása. De pontosan mit szimbolizál a vörös kereszt, kinek a fejéből pattant ki ez a jel, és mi köze van Svájc zászlajához?

Sokkolták a háború borzalmai a svájci alapítót

A vöröskeresztes mozgalom ötlete egy svájci üzletember és kereskedő, Jean Henri Dunant fejében fogant meg, miután 1859-es észak-olaszországi útja során szemtanúja volt a III. Napóleon francia erői és a Habsburg-hadsereg között a lombardiai Solferino községnél vívott csatának. A több ezer halottal és több tízezer sebesülttel járó ütközet borzalmait látva Dunant a közeli falvakból önkéntes mentőegységeket szervezett, melyek semlegesen, mindkét fél számára segítséget nyújtottak a csatamezőn. Az ötletet továbbgondolva az üzletember 1863-ban Sebesülteket Segélyező Nemzetközi Bizottság néven megalakította a Nemzetközi Vöröskereszt elődjét, egy évvel később pedig megfogalmazta a sebesültek nemzeti hovatartozására tekintet nélküli segítéséről szóló Első Genfi Egyezményt, melyet 16 állam írt alá, később pedig újabb 12 ország csatlakozott hozzá.

Jean Henri Dunant (1828–1910), a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Dunant segélyező szervezetének két alapító tagja, Louis Appia svájci orvos és honfitársa, Henri Dufour tábornok javasolta, hogy a mozgalmat lássák el egy egyedi jellel, amely bármikor és bárhol, akár a csaták hevében is jól felismerhető, így jött létre a vörös kereszt szimbóluma. A jelképet az alapítók egy szerzetesrend, a kamillánusok nyomán választották, akik az 1500-as évektől kezdve ruhájukon vörös keresztet hordva ápolták a betegeket a csatatéren, Dunanték azonban megváltoztatták a szimbólum formáját, a krisztusi kereszt helyett a svájci zászlóban látható, egyenlő szárú keresztet adaptálták a nemes célra, az inverzére fordítva a lobogó színeit.

Sokáig folyt a vita a felekezetek között

A változtatásra egyesek szerint azért volt szükség, mert az Oszmán Birodalom nehezményezte a keresztény jelkép használatát, ugyanakkor a svájciak nemzeti büszkesége is szerepet játszhatott a kérdésben. Az 1876–78-as orosz–török háború idején az oszmánok ideiglenesen vörös félholdra cserélték a mentőalakulatok jelzését, attól tartva, hogy a keresztes lobogók demoralizálhatják Allahhoz hű seregeiket; a félhold azóta is a szervezet hivatalos, elsősorban muszlim országokban használt jelképe, melyhez a perzsák kérésére a vörös oroszlán és nap is csatlakozott. Utóbbit Irán egészen 1980-ig használta, majd ők is áttértek a félholdra, de nem hivatalos státuszban megtartották a korábbi szimbólumot is.

A vöröskereszt és a vörös félhold egymás mellett
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Hasonló a helyzet az Izrael által bevezetett vörös Dávid-csillaggal, melyet a Nemzetközi Vöröskereszt nem ismer el, 2005-ben ugyanakkor, a zsidó állam részvételének megkönnyítése céljából létrehozták a vörös kristály emblémáját, amely vallási meggyőződésre való tekintet nélkül bármely kultúrának és nemzetnek lehetővé teszi egy jól felismerhető segélyezőszimbólum használatát. Jelenleg a világ 196 országa használja a vörös kereszt, 30 pedig a félhold jelét, melyekhez hivatalosan, a genfi egyezmények szövege szerint „semmilyen vallási, etnikai, faji, regionális vagy politikai jelentés” nem kapcsolódik.

Törvényt sért a jogosulatlan használat

A Nemzetközi Vöröskereszt működését, illetve jelképének használatát az 1949-es Genfi Egyezmény szabályozza, amely tiltja a szimbólum jogosulatlan használatát, elbitorlását és utánzását, például azt, hogy a harcoló egységek magukat vörös kereszttel álcázva jussanak be ellenséges területre. A szervezetnek olykor a filmesekkel is meggyűlt a baja, a Halálos rémületben című James Bond-film főgonosza, egy áruló szovjet tábornok például vöröskeresztes segélycsomagokba rejtve csempészi ki az ópiumot Afganisztánból, amely miatt a Brit Vöröskereszt jogi úton kívánt elégtételt venni, végül azonban megelégedtek egy tájékoztató felirattal a film elején.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.

Mindennapi

Láthatatlan tornádókat hozhat a közeledő szupercella: ezért ez az egyik legveszélyesebb időjárási jelenség

A szupercella a légkör egyik legösszetettebb és legveszélyesebb vihartípusa. Akár 120 km/órát meghaladó széllökés, felhőszakadás, jégeső, szélsőséges esetben pedig tornádó is kísérheti. A hétvégén Európa több részén is kedvezővé válhatnak a feltételek a kialakulásához, és hazánkban sem zárható ki szupercellás zivatarok megjelenése.

Világom

A betegek 90%-ával végezhet a rettegett Marburg-vírus: mentőövet dobott a WHO

A filovírusok családjába tartozó kórokozók, mint az Ebola és a rettegett Marburg-vírus, a világ legveszélyesebb fertőzései közé tartoznak, amelyek a legsúlyosabb járványkitörések idején a fertőzöttek 25–90 százalékának életét is követelhetik. Amíg a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenleg is küzd a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járvánnyal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadta az első átfogó klinikai irányelvét.

Mindennapi

Rejtélyes, új táblák jelentek meg a Balatonnál: szokatlan módszerrel fékezik meg az autósokat

Új, szokatlan megoldással figyelmeztetik az autósokat a Balatonhoz közeli Lovas központjában, ahol macskás útjelző táblákat helyeztek ki a felelőtlen autósok miatt. Bár a településen 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, az utóbbi hónapokban több cicát is elgázoltak a környéken. A keskeny utcák és a kanyargós utak miatt a sebességhatár betartása rendkívül fontos szabály lenne, ám sok sofőr ezt figyelmen kívül hagyja.

Testem

Sok nő él együtt vele anélkül, hogy tudna róla: ezt kell tenned, ha miómád van

A mióma a nőgyógyászati leleteken az egyik leggyakoribb diagnózis, mégis rengeteg tévhit és felesleges félelem övezi. Ez a méh izomfalából kiinduló, jóindulatú elváltozás a nők jelentős részénél teljesen észrevétlenül, tünetek nélkül bújik meg. De miért a hormonok táplálják ezt a rejtőzködő daganatot, mikor elég a puszta megfigyelés, és milyen modern, akár méhmegőrző vagy gyógyszeres eljárások állnak rendelkezésre, ha a mióma erős vérzést, kismedencei fájdalmat vagy meddőséget okoz?

Szülőség

Ajándék a jó bizonyítványért? A pszichológus elmondja, tedd vagy ne tedd

A tanév végével megérkezik a bizonyítvány is, vele együtt pedig az ismerős szülői dilemma: jár-e ajándék a jó jegyekért, és ha igen, milyen? És egyáltalán mitől jó egy bizonyítvány? Attól, hogy kitűnő, attól, hogy fejlődést mutat, vagy attól, hogy a gyerek a saját képességeihez mérten rengeteg munkát tett bele az évbe, akkor is, ha ez a jegyein jelenleg nem látszik?