Ez a 14 legmélyebb víznyelő a világon: képeken is dermesztő látvány nyújtanak

Olvasási idő kb. 3 perc

A víznyelők önmagukban is igen félelmetes látványt nyújtanak, és akkor arról a tényről még nem is beszéltünk, hogy 100 méternél is mélyebbek lehetnek.

A víznyelő egy olyan természeti képződmény, amely jellemzően akkor alakul ki, amikor a felszín alatti kőzet víz hatására erodálódik. Lássuk, melyek a legmélyebbek a világon!

1. Xiaozhai Tiankeng, Kína 

A Xiaozhai Tiankeng, más néven Heavenly Pit, a kínai Fengjie megyében található. Körülbelül 662 méter mély, és egy mészkőből álló barlangrendszer fölött alakult ki, amit egy föld alatti folyó vájt ki. A felszín beszakadt, amikor az alatta levő barlangrendszer nem tudta tovább megtartani a rá nehezedő súlyt.

Lenyűgöző méretei mellett üde zöld takarója fogja meg elsőre a szemet
Fotó: Eastimages / Getty Images Hungary

2. Red Lake (Crveno Jezero), Horvátország 

Az Imotski város közelében lévő Red Lake (Vörös-tó) egy karszt-tóval rendelkező víznyelő, amely a környező barlangok beszakadásával alakult ki. A tó kb. 530 méter mély, a vöröses‑barnás sziklafalak a környék vas‑oxid tartalmának köszönhetik a színüket.

Több veszélyeztetett halfaj is él benne.

3. Sima Humboldt, Venezuela  

A venezuelai Bolívar államban, a Cerro Sarisarinama tetején található, és kb. 314 méter mély. A környék többi víznyelője is hasonlóan mély, a Sima Martel például mintegy 700 méteres szintkülönbséggel rendelkezik a pereme és a legmélyebb pontja között. 

4. Dragon Hole (Yongle Blue Hole), Dél-Kínai-tenger 

A Dragon Hole, másnéven Yongle Blue Hole, egy blue hole, vagyis tenger alatti víznyelő a Paracel‑szigetek közelében. Mélysége kb. 300 méter, és ez a világ legmélyebb ilyen ismert képződménye, arról is híres, hogy gazdag élővilággal rendelkezik.

5. Taam Ja' Blue Hole, Mexikó 

A Taam Ja' Blue Hole a világ második legnagyobb blue hole‑ja, és Mexikó partjainál, a Yucatán‑félsziget közelében található. Mélysége kb. 274 méter, a barlang bejárata pedig kb. 4,6 méterrel a tengerszint alatt van. Neve maya nyelven mély vizet jelent. 

6. Berezniki („The Grandfather”), Oroszország 

Berezniki egy város az Urál-hegység területén, amelyet sókitermelés destabilizált. Itt az ipari tevékenységek miatt folyamatosan alakulnak ki víznyelők. A legnagyobb, „The Grandfather” néven ismert képződmény kb. 238 méter mély, és 2007-ben nyílt meg ilyen mértékben. 

A "nagyapó" csak egyike a beszakadó bányáknak
Fotó: Andrew Giba / Getty Images Hungary

7. Bayou Corne, Louisiana, USA 

A Bayou Corne víznyelőt 2012‑ben fedezték fel, miután hónapokon át ismeretlen szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető a környéken. Egy ipari kút közelében lévő sódóm beomlásakor képződött, ami miatt a környező területen kitelepítésekre került sor. A mélysége kb. 229 méter.

8. Dean’s Blue Hole, Bahamák 

Ez Long Island partjainál fekszik, és kb. 202 méter mély. Egy tengerparti lagúna közelében van, barlangi rendszer is kapcsolódik hozzá. Nagy népszerűségnek örvend a szabadtüdős búvárok körében.

9. Copper Mine Sinkhole, Chile 

Chile északi részén, Tierra Amarilla közelében található egy rézbánya területén ez a viszonylag új víznyelő, amely 2020 júliusában nyílt meg. Szélessége kb. 32 méter, mélysége hozzávetőleg 200 méter. A bányászati terület rezgései és a földtani instabilitás miatt keletkezett.

10. Mystery Sinkhole, Kína 

2022‑ben fedezték fel Kína Guangxi Zhuang autonóm régiójában. Mélysége kb. 192 méter, hossza kb. 306 méter, szélessége kb. 150 méter. Az alján erdő nő, ami különösen izgalmas, mert

a tudomány számára ismeretlen fajokat is rejthet. 

11. Qattara Depression, Egyiptom 

A Qattara Depression Észak‑Egyiptom alacsony fekvésű területén található, kb. 133 méter mély. Ez a második legalacsonyabb pont Afrikában, homokdűnékkel és sómocsarakkal borítva. Az éghajlati és földtani erózió alakította ki hosszú idő alatt.

12. Great Blue Hole, Belize 

Belize partjainál, a tengerben található a Great Blue Hole, amely kb. 124 méter mély és közel 70 650 négyzetméter alapterületű. Része a Belizei-korlátzátony rendszerének, mely az UNESCO világörökséghez tartozik. Felfedeztek benne új cseppkőalakzatokat is, ami arra utal, hogy korábban szárazföldi barlangrendszer lehetett.

Talán a legszebb és a legfélelmetesebb víznyelő, amit valaha láttunk
Fotó: Schafer Hill / Getty Images Hungary

13. Devil’s Sinkhole, Texas, USA 

A texasi Devil’s Sinkhole kb. 107 méter mély, harang alakú. A környék egyik legnagyobb denevér kolóniája él itt: mexikói szabad farkú denevérek (Tadarida brasiliensis) milliói hagyják el napnyugta után a barlangot, hogy élelmet keressenek.

14. Buraco das Araras (Hole of Macaws), Brazília 

A Buraco das Araras az egyik legnagyobb víznyelő Dél‑Amerikában. Mélysége kb. 100 méter, mészkőoldódás révén jött létre. Nevét a benne élő sárgaszárnyú ara papagájokról kapta, amelyek itt költenek. 

Ha kíváncsi vagy az alvilág kapujaként ismert természeti képződményre, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.