Egyedül, a víz alatt kerüli meg a Földet: 5 évig tart majd az utazás

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elindult 2025 októberében a Redwing nevű víz alatti robot, amely a világon elsőként próbálja meg önállóan körbejárni, pontosabban körbeúszni a Földet az óceánok mélyén.

Az amerikai fejlesztés célja, hogy a robot évekig működjön emberi beavatkozás nélkül, miközben folyamatosan adatokat gyűjt a tengerek állapotáról. 

Vitorlázórepülés a víz alatt 

A Redwing különlegessége, hogy nem hagyományos hajócsavarokkal halad. A víz alatti mozgását az teszi lehetővé, hogy sűrűségét változtatva fel-le siklik a vízben, miközben az áramlatokat kihasználva halad előre. Ez a működési elv rendkívül energiatakarékos, így a robot akár évekig is képes lehet dolgozni anélkül, hogy fel kellene tölteni. Természetesen azért két kis propellerrel is rendelkezik, amelyek erős áramlatok esetén segítik a stabil haladást.

A robot karbonszálas burkolatot kapott, hogy ellenálljon a nyomásnak, és akár ezer méter mélységbe is lemerülhessen. A belsejében lítium-akkumulátorok működtetik az érzékelőket és a vezérlőrendszert – szükség esetén pedig a hagyományos meghajtást.  

Ezek az érzékelők a víz hőmérsékletét, sótartalmát, sűrűségét és az áramlatok sebességét is mérik. Az így nyert adatok pontos képet adhatnak az óceán állapotáról és annak változásairól – ez pedig többek közt a meteorológiai előrejelzések pontosításában is nagy szerepet játszik. 

Nagyon hosszú az utazás a Föld körül

A Redwing útvonala több kontinensen halad át. A Massachusetts partjainál fekvő kutatóközpontból indult, és az Atlanti-óceánon átkelve a Kanári-szigetek felé tart. 

Onnan Dél-Afrikába, majd Ausztrália és Új-Zéland térségébe érkezik, végül az Antarktisz környékén halad vissza az Atlanti-óceán felé.  

A tervezett út több mint 70 ezer kilométer hosszú, a robot pedig nagyjából két kilométert tesz meg óránként – ez nem gyors, de az energiahatékony haladás csak így kivitelezhető. 

Tengeri állatokat is figyel

Idézőjel ikon

A küldetés célja, hogy a Redwing segítségével olyan adatokat gyűjtsenek, amelyeket korábban csak drága és nehezen megszervezhető kutatóhajókkal lehetett elérni.

Az óceán állapotát folyamatosan mérni azért fontos, mert a tengerek hőmérséklete, áramlásai és sótartalma alapvetően befolyásolják a Föld éghajlatát és az időjárási rendszereket. A robot adatai segíthetnek jobban megérteni a hurrikánok kialakulását, a tengeri hőhullámokat és az éghajlatváltozás hatásait. 

De a Redwing messze nemcsak az óceán fizikai jellemzőit figyeli. Speciális akusztikus érzékelői megtalálják a közelében lévő, jeladóval ellátott tengeri állatokat, például cápákat vagy bálnákat is. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kutatók jobban megismerjék ezeknek a fajoknak a mozgását és viselkedését anélkül, hogy közvetlenül beavatkoznának az élővilágba. 

A robot rendszeresen a felszínre emelkedik, hogy műholdas kapcsolaton keresztül továbbítsa az összegyűjtött adatokat. Így a kutatók valós időben követhetik a helyzetét és a működését, valamint ellenőrizhetik, hogy minden berendezés rendben működik-e. 

Az önálló működés komoly előnyt jelent a hagyományos kutatásokhoz képest. Egy ilyen robot fenntartása jóval olcsóbb és persze környezetkímélőbb, mint egy több hetes hajóexpedíció.  

Ráadásul a robot hosszabb időszakokon át képes megfigyeléseket végezni, amely elengedhetetlen a klímaváltozás pontos nyomon követéséhez – persze abban az esetben, ha egy mások hajó propellere vagy a természet szeszélye nem süllyesztik hullámsírba. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, vajon csillagokból vagy homokszemekből van-e több!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.