Az összes eddig ismert törzse közül a legveszélyesebbnek tartják a majomhimlő most megjelenő, új vírusvariánsát, amely a tudósok szerint világszerte súlyos járványt okozhat.
Nemzetközi szinten is gondot jelenthet az Mpox Clade 1b, amely a korai kutatások szerint könnyebben terjed emberről emberre, súlyosabb tünetekkel járhat, ráadásul a halálozási aránya is magasabb – adtak vészjósló figyelmeztetést a majomhimlő veszélyes új törzsének terjedését nyomon követő tudósok, akik szerint ideje „felkészülni”.
Járványt okozhat az egyre terjedő, új vírustörzs
A Clade 1b néven ismert majomhimlő-vírustörzs először szeptemberben bukkant fel prostituáltak között a Kongói Demokratikus Köztársaság bányászvárosában, Kamitugában, a ruandai határtól körülbelül 273 kilométerre. Mostanra az afrikai ország Dél-Kivu tartományában már körülbelül 1000 megerősített esetet regisztráltak, ráadásul hétfőn már a határközeli Goma városában is beszámoltak az első megbetegedésekről. Noha a törzs súlyosságára vonatkozó becslések nem pontosak, miután csak a kórházba forduló betegek eseteit vizsgálták,
a korai jóslatok szerint a vírus halálozási aránya a felnőtteknél 5, a gyermekeknél 10 százalék.
Az eddigi legveszélyesebb
Jean Claude Udahemuka, a ruandai egyetem munkatársa szerint a majomhimlő összes eddig ismert törzse közül ez a legveszélyesebb, éppen ezért kiemelt jelentőségű elejét venni a terjedésének. Ez persze nem olyan egyszerű feladat, hiszen a korábbi Clade 2 törzs is jelen van még, amely
világszerte már több mint 97 ezer megbetegedést okozott.
A legtöbb esetben ennek szerencsére enyhe a kórlefolyása, a halálozási arány is kevesebb mint 0,5 százalék. A Clade 2 kontrollálásában egyébként jelentős volt a szerepe a himlő elleni védőoltásnak, valamint a különféle nép- és közegészségügyi kampányoknak.
Súlyosabbak a tünetek
Az új, Clade 1b-re keresztelt törzs a Clade 2-höz hasonlóan ugyancsak hólyagokra emlékeztető kiütéseket okoz, ám a tünetek előbbinél súlyosabbak, és a kiütések gyakran az egész testet elborítják.
A vírus emberről emberre is átterjedhet testnedvekkel való érintkezés, a bőrön vagy a nyálkahártya belső felületein, légúti cseppek és szennyezett tárgyak útján.
Leandre Murhula Masirika, a Dél-Kivu tartomány kutatási koordinátora szerint a szakemberek amiatt aggódnak, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban terjedő vírus világszinten is gondot okoz majd, ha nem avatkoznak be időben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más globális egészségügyi szervezetek vészhelyzeti oltási kampányt terveznek Dél-Kivuban, és abban bíznak, hogy hozzáférhetnek a fertőzött területekhez, különösen a kitörés epicentrumához, Kamitugához.
