Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy fémkeresőző férfi bukkant rá a kivételes szépségű aranyleletre, mely még a vikingek korából származik.
Ronald Clucas még tavasszal talált rá egy arany karkötő darabjára, amelyet nemrég hivatalosan is kincsnek minősítettek. A fémkeresőző idős férfi a Man-szigeten bukkant rá az értékes, viking kori ötvösmunkára.
A szakértők szerint a lelet Krisztus utáni 1000–1100 közötti időszakból származhat, vagyis mintegy ezer éves, és korábban egy, a szigeten élő vikingé lehetett. A szakemberek úgy vélik, a kincs egy igencsak képzett ötvös munkája, aki nyolc aranypálca segítségével alkotta meg a spirális alapformát.
A vikingek az ötvösmunkát a tökélyre fejlesztették
A 8-11. század közötti európai társadalmak nem véletlenül rettegték a vikingeket. A skandináv országok kora középkori története során normann rusz és varég csapatok tömegei indultak meg a szélrózsa minden irányába, hogy bővítsék életterüket, raboljanak és portyázzanak.
Ma őket mind vikingeknek nevezzük.
A viking hitvilág eleinte teljesen önálló mitológia alapján működött, később a kereszténység az általuk lakott területeken is utat tört magának. Ennek ellenére még hosszasan áldoztak saját isteneiknek is. Művészetük alapját is a korábbi vallásuk képezte, eleinte leginkább germán mintára állatokat ábrázoltak, majd egyre elterjedtebbé váltak a növényminták is. A kutatók úgy vélik, ekkoriban már nemcsak a germán, de a szkíta és a római hatások is érvényesültek. A művészetük azonban kizárólag díszítő jellegű volt, azaz használati tárgyakon, a szakralitással, illetve a halottkultusszal kapcsolatos kiegészítőkön jelent meg, kifejezetten díszes formában. Hajóik faragása azóta is legendás, hosszú időn keresztül meghatározta a vízi közlekedési eszközök küllemét.
A viking arany ékszerek státuszt is jelöltek
Természetesen ezer évvel ezelőtt még nem mindenkinek volt arra lehetősége, hogy arany ékszert viseljen, sőt! A viking társadalom hármas tagozódása a közösségen belül betöltött státuszt jelölte, és az öltözködésük, illetve az általuk viselt ékszerek is utaltak arra, hogy milyen szerepben lehettek. A római aranykort követően északon inkább az ezüst ékszereket viselték szívesen,
melyek nemcsak kiegészítőként, de fizetőeszközként is funkcionáltak.
A férfiak általában egyetlen ékszert viseltek, a nők azonban sokkal díszesebben ékesítették fel magukat, mind a ruháikat, mind a kiegészítőiket tekintve. A Man-szigeten talált arany karperec a vizsgálatok szerint szándékosan csonkolt darab, ami jelentheti azt, hogy elrejtették későbbi használatra, de azt is, hogy áldozati felajánlás volt.
Ha kíváncsi vagy arra, vajon találkozhattak-e a vikingek a kalandozó hadjárataik során mozgó magyarokkal, ezt a cikkünket is olvasd el.
