Mibe halunk bele? – Látványos videón a leggyakoribb halálokok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szomorú, egyben látványos összehasonlító videón szemlélhetjük meg, milyen okok miatt halnak meg a legtöbben a világon.

A MetaBall Studios YouTube-csatorna az Our World In Data globális statisztikai kutatószervezet 2017-es összegzése nyomán (kivéve a koronavírusban elhunytak száma, ami a 2020-as jelentésből származik) készítette borús hangulatú szemléltetővideóját, amelyben koporsókat pakoltak virtuálisan egymás mellé, illetve egymásra: az egyes koporsóhalmok azt jelenítik meg, hányan halnak meg évente egy adott ok miatt.

A lista alján a természeti katasztrófák (9600 halott évente) és a terrorizmus (26 ezer halott) áll, ezt követi az extrém forróság vagy hideg miatt elhunytak száma (53 ezer), majd a mérgezéses halált haltaké (72 ezer). A betegségek közül a hepatitis végzett az utolsó helyen, mely éves szinten 126 ezer személlyel végez, ennél valamivel többen, 129 ezren esnek erőszakos összetűzés áldozatává. 166 ezer ember leli halálát drogtúladagolás miatt, 184 ezren pedig alkoholmérgezés következtében távoznak.

A középmezőnyben szerepel többek között az éhezés, tápanyaghiány (269 ezer áldozat évente), a vízbe fúlás (295 ezer halott), a Parkinson-kór (340 ezer elhunyt), 405 ezren válnak gyilkosság áldozatává, 793 ezren pedig önkezükkel vetnek véget életüknek. Az AIDS 954 ezer áldozatot szed minden évben, a tbc és a vesebetegség pedig átlépi az egymilliós határt (1 180 000 és 1 230 000 elhunyt évente). Közúti balesetben 1 240 000-en, cukorbetegség következtében pedig 1 370 000-en lelik halálukat, és évente 1 780 000 csecsemő hal meg közvetlenül a születés után. Covid-19-fertőzés szövődményeiben a tavalyi évben ennél kicsivel többen, 1 800 000-en hunytak el világszerte.

Az egységesen 200 centiméter hosszú, 66 centiméter széles és 45 centiméter magas koporsókból ezen a szinten már gigantikus felhőkarcolók épülnek: emésztési rendellenességek következtében 2 380 000 ember, időskori demencia következtében pedig kicsivel több mint 2,5 millió ember hal meg minden évben. A nem túl dicsőséges dobogó első három helyét – nem túl meglepő módon – a légzőszervi betegségek (3 910 000 fő), a rák különböző fajtái (9 560 000 fő) és a szív- és érrendszeri betegségek (17 800 000 fő, vagyis majdnem hazánk lakosságának duplája) foglalják el.

Utóbbi két esetben már kb. 800, illetve 1668 méterre magasodnak fel a koporsótornyok.

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.