Elátkozottnak tartják ezt a vidámparkot: csak a legbátrabbak merészkednek a közelébe

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Több mint két évtizede bezárta a kapuit Balin a Taman Festival nevű vidámpark, pedig itt épült meg az indonéz sziget legnagyobb úszómedencéje is. Egy nap azonban örökre megpecsételődött a sorsa.

Bali déli részén, Sanurtól északra található ez a mára elhagyatottá vált vidámpark, amelynek megépítésére egykor 100 millió dollárt áldoztak. Itt ásták meg az indonéz sziget legnagyobb úszómedencéjét, de volt itt 3D-mozi, vulkánok, krokodilgödör, sőt egy 5 millió dollárt érő lézershow is. 

Bali legizgalmasabb vidámparkja volt a Taman Festival
Fotó: Jan Wehnert / Getty Images Hungary

Pazar látványosságnak számított

A káprázatos vidámpark 1997-ben nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, amely már csak a világon egyedülálló, fordított hullámvasútja miatt is nagy attrakciónak számított. Az oda járó látogatók szerint a park egyszerre volt gyönyörű és élvonalbeli, még akkor is, ha megnyitásakor néhány látványosság még építés alatt állt. Kétségtelenül ez volt a legleg park egész Balin. Csak épp az időzítése nem volt túl szerencsés. Megnyitása előtt alig néhány hónappal ugyanis a thai nemzeti valuta összeomlott, mely magával rántotta az egész délkelet-ázsiai gazdaságot. Nem menekülhetett ez elől Indonézia sem:

nem csak a rúpiája romlott, a kialakult politikai feszültségek miatt a turisták is elmaradoztak a térségből.

Ez jelentette a vidámpark végét

Ennek eredményeképp a park eredetileg tervezett napi 1200 látogatója is vágy maradt, olyannyira, hogy hétvégente is mindössze kétszázan lézengtek a gigantikus játékok között. A szórakoztató-központnak még sikerült valahogy kihúznia egy fél évig, mígnem 1998. március 13-án, pénteken villám csapott a park sokak által kedvencének tartott, 5 millió dolláros lézerberendezésébe. 

Magára hagyták a területet

Noha a befektető a parkban bekövetkezett hatalmas károk miatt azonnal a biztosítóhoz fordult, az elutasította, így ki sem fizették. Miután a halódó gazdaság miatt egyetlen cégnek sem érte volna meg több pénzt fektetnie a vállalkozásába, így a Taman Festivalra sem volt érdemes akár egy rúpiát is áldozni. 2000-ben tehát végleg eldőlt a vidámpark sorsa: nem nyit ki többé. E döntés annyira egyértelmű volt, hogy mindent otthagytak.

Idézőjel ikon

Szó szerint mindent, még a krokodilgödör állatait is.

Bár a természet lassan visszaveszi a területet, a szórakoztató-központ nyomai még ma is láthatók
Fotó: Jan Wehnert / Getty Images Hungary

Még kísértetekről is suttognak a környéken

Sokakat éppen ezeknek a hüllőknek és leszármazottainak a jelenléte tart távol az elhagyatott helytől, ám ami azt illeti, a romos jegyirodák és az omladozó épületek sem veszélytelenek. Ha valaki mégis a területre merészkedik, annak számolnia kell

Idézőjel ikon

a talpa alatt ropogó, betört ablaküveg-darabok millióival, a dzsungel balesetveszélyt jelentő növényeinek indáival és gyökreivel, és a helyi legendák szerint még kóborló szellemekkel is.

Az erőteljes romlásnak indult épületek kívül-belül veszélyesek
Fotó: Jan Wehnert / Getty Images Hungary

Az izgalmakat kedvelőknek azonban hatalmas kaland ide egy gyalogtúra, a park egykori épületei közül sok még – kopottan ugyan – megmaradt, sőt az ott található játékok nagy része is máig felismerhető. Természetesen időközben a hely a graffitiművészek kedvence is lett, így a létesítmények egy része új színeket kapott. Az oda készülő turisták figyelmét azonban fokozottan felhívják arra, hogy ne akarják látni az épületek belső tereit: mert bár a régi moziban szétszórva még akár filmtekercseket is találni, a falak leromlott állaga miatt bizony életveszély belépni.

Ha szívesen felidéznéd, hogyan mulattunk a fővárosi Vidám Parkban, ajánljuk figyelmedbe a múlt fotóiban gazdag cikkünket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.