Nem csak a véradáshoz értenek: így segít még rajtad és a világon a Vöröskereszt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Világnapja az alapító Henry Dunant születésnapján tiszteleg a szervezet monumentális tevékenysége előtt – a véradáson jóval túlmutat mindaz, amit az emberiségért tesznek!

192 országban több mint 650 millió ember mindennapjaira gyakorolnak hatást a Vöröskereszt és Vörösfélhold szervezetek dolgozói, valamint azoknak az önkénteseknek milliói, akik nélkül sokkal kevesebbet tehetne a hálózat. Emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemesség: ezen elvek mentén szerveződik munkájuk nap mint nap.

Nagy munka a véradásszervezés

A Magyar Vöröskereszt egyik legfontosabb tevékenységi köre a véradásszervezés
Fotó: Jóri András

Legtöbben a véradással azonosítjuk a Magyar Vöröskeresztet, és annyiban nem is tévedünk, hogy ez a tevékenységük a teljes országot és társadalmat lefedi, ez a legfontosabb szervezési-tervezési feladat, melyet végeznek, mondta el a Díványnak Kardos István, a szervezet főigazgatója. 

A Magyar Vöröskereszt véradásszervezői tevékenységének nagyságrendjét jól mutatják a számok: évente 10 ezer véradást szerveznek, melyeken átlagosan harmincan vesznek részt, de nagyon nagyok az eltérések helyszínenként – van, ahova kevesebben mennek el Kardos István szerint, míg nagyobb helyszíneken akár százan is megfordulnak egyetlen véradáson.

„Ez az évente mintegy 350 ezer karnyújtás, a rendszeres, folyamatos, térítésmentes véradás jelenti a biztonságos vérkészletet. Mindenkire számítunk, aki egészségesnek érzi magát, és ilyen módon szeretne segíteni!”

– hívta fel a figyelmet a főigazgató.

Az elsősegélynyújtás szervesen hozzájuk tartozik

„Van még ugyanakkor egy-két feladatunk, ami hasonló súllyal bír: ilyen a laikus elsősegélynyújtás, amely a Vöröskereszt megalakulása, a solferinói csatában való segítségnyújtás óta fontos cél. Ennek hagyományát erősen fenntartjuk” – egészítette ki a képet a főigazgató. Idén immár ötvenedik alkalommal rendeznek országos elsősegélynyújtó versenyt diákoknak – erre az iskolákban tanáraik készítik fel a résztvevőket, akik az esetleges iskolai forduló után megyei versenyeken mérethetik össze magukat, ahonnan a legjobbak országos döntőig jutnak.

Hatszáz fő vesz részt ezen alkalmakon a versenyzőktől kezdve a bírókon át a baleseti szimulációkban részt vevő imitátorokig: Kardos István szerint ők felkészültek arra, hogy akár életet mentsenek élesben is.

„Nem véletlen a szlogenünk, miszerint az elsősegély gyerekjáték. A statisztikák talán mást mutatnak arról, hogy hányan tudnak elsősegélyt nyújtani, de mi látjuk a diákok tudásszintjét is”

– fogalmazott.

További tevékenységi köreik közé tartozik a szociális tevékenységekben vállalt szerepük – már a rendszerváltás után, a kilencvenes évektől kiveszik részüket a hajléktalanellátásból, illetve a családok átmeneti otthonai közül is többet működtetnek.

„Utcai gondozószolgálattól a szociális foglalkoztatóig különböző intézményekkel rendelkezik a Magyar Vöröskereszt – más nyugati országokban ez nem jellemző az alaptevékenységre, ez inkább kelet-európai specialitás” – mondta el Kardos István.

Krízishelyzetekben is helytáll a Vöröskereszt

Az elmúlt időszak eseményeire is reagált a szervezet: mind a koronavírus-járvány idején, mind az ukrajnai háború kapcsán kialakult humanitárius válságban is segítőként léptek fel, több más nemzeti társasággal együtt. 

A menekülteknek való segítségnyújtásban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának háborús helyzetekkel, humanitárius segítségnyújtással, humanitárius folyosókkal kapcsolatos tapasztalatait is tudták hasznosítani,

illetve egy eddig kevésbé használt vöröskeresztes funkcióra, a keresőszolgálatra is nagy igény van az utóbbi időkben.

A BOK csarnokban is segítik a menekülteket
Fotó: Péter Nóra

„Háborúk után a családi kapcsolatok helyreállítása nehéz. A hadseregek működtetnek információs irodákat, amelyek a frontvonalon tartózkodó katonák státuszáról tájékoztatnak, de a keresőszolgálatnak is nagy szerepe van abban, hogy valaki egyáltalán hírt kapjon hozzátartozójáról. Nem családegyesítésről van szó, hanem információszolgáltatásról: ezt az Európában eddig nemigen használt tevékenységünket fejleszteni, aktivizálni kell, mert mi is látjuk, hogy Ukrajnából leginkább édesanyák érkeznek gyermekeikkel, a férj marad” – fogalmazott Kardos István. Ebben a munkában az oroszországi Vöröskereszttel is együttműködnek, akárcsak az ukrán szervezettel.

Önkéntesként te is segítheted őket

Tevékenységeiben leginkább önkéntes munkával tudjuk támogatni a szervezetet: a Magyar Vöröskereszt főigazgatója szerint érezhető is az, hogy a magyar lakosság nyitottsága nagy ebbe az irányba. A pandémia idején igyekeztek idősebb önkénteseiket a munkától megkímélni, így is sokan segítettek nekik munkájukban, a menekültválság kapcsán is a pályaudvarokon, majd a BOK csarnokban is.

„A fiatalok segíteni akarása erős, csak meg kell találniuk a módot a segítségnyújtásra. Sok esetben egy egyszerű gesztus is az önkéntesség felé hat, például ha véradáson a karjukat nyújtják. Ez nem nagy dolog saját életünkben, mégis hatalmas segítség” – világít rá a Magyar Vöröskereszt főigazgatója.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.