Ilyen az igazi Bábel tornya: 700 nyelven beszélnek ebben a városban

Olvasási idő kb. 2 perc

Az 1820 és 1920 közötti időszakban a New York melletti Sóhajok-szigetén (Ellis Island) szinte folyamatosan nyüzsgött a hatalmas, különböző emberekből álló tömeg. Mindenki máshogyan beszélt, a kavarodásban olyan nyelveket lehetett kihallani mint a lengyel, az olasz, az ír, a német és a magyar.

Azonban New York sohasem hagyta el ezt a fajta változatosságát, főleg nem nyelvek terén, ugyanis most, a 21. században is ez a világ legtöbb nyelvű városa.

A bibliai Bábel tornyának sokszor idézett, ősi története (Mózes I. könyve, 11:1-9) szerint az emberek hiúsága és gőgje arra hajtotta őket, hogy az ég felé törjenek, ezért hatalmas felfelé nyúló tornyot építettek. Isten ezért azzal büntette őket, hogy összezavarta a nyelvüket: hirtelen mindenki más nyelven kezdett beszélni, és mivel nem értette egymást senki, káosz tört ki, a torony építése pedig abbamaradt.

New Yorkban még ez az „ég felé törő” magatartás is megvan, hiszen ez a város híresült el igazán felhőkarcolóiról, melyek aztán annak szimbólumaivá is váltak.

Az Ellis Island 1892-es megnyitása után nagyjából egymillió magyar érkezett az „Ígéret Földjére”
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Itt is megvan a bábeli nyelvek forgataga

A New York-i utcákon, különösen Brooklynban sétálva a bábeli nyüzsgéshez hasonló élményben lehet része az embernek. Az olyan „megszokott” világnyelvek mellett, mint az angol, a spanyol, vagy a kínai, a városban további, egészen ritka nyelvek beszélői is élnek. Az egyik boltból jiddisül, egy taxiból üzbégül vagy esetleg egy olyan ritka himalájai nyelven szólnak ki, melyet az egész világon összesen csak 700-an beszélnek. De még sorolhatnánk azt a rengeteg, különlegesebbnél különlegesebb nyelvet, melyek az utca hangjai között morajlanak.

Miután csak az 1820 és 1920 közötti időszakban 30 millió bevándorló érkezett Észak-Amerikába, furcsa is lenne, ha ott az angolon kívül más, ott külföldinek számító szóval nem lehetne találkozni.

Mára New Yorkon belül 700 különböző nyelvet beszélnek az ott élők, amely a világ legtöbb nyelvű településévé tette a várost.

Úgy tűnik viszont, hogy a bábeli történettel ellentétben, ebben a világvárosban nem alakul ki különösebb káosz a különböző nyelvek miatt, sőt előnyére is válhat ez a színes légkör.

Tudatosan figyelnek a nyelvközösségek

A különleges soknyelvű és gazdag kulturális keveredést azonban „nem adják ingyen. A külföldről származók sokat tesznek azért, hogy nyelvüket és kultúrájukat megőrizzék, nyelvórákat adnak, tradícionális éttermeket nyitnak, és próbálják erősíteni az egynyelvűek közösségét találkozókkal és különböző programok szervezésével.

Magyarok New Yorkban

Az említett törekvésben a magyarok sem kivételek. Ugyan az USA-ban hatalmas tömeg, nagyjából 1,4 millió magyar vagy magyar származású ember él, de általában szétszóródnak a nagy területen, így nem árt erősíteni a közösség magyar identitását. New Yorkban például erre hozták létre a Hungarian House-t (ahol egy magyar-amerikai könyvtár is található), de itt is megtalálható a Liszt Intézet, sőt egy nyelvet, kultúrát és történelmet oktató iskola is, a János Arany Hungarian School. Ezek mellett azonban megannyi tradícionális magyar étterem is található, mi több, magyar néptánccsoportok is működnek a városban.

Ha szívesen olvasnál még az USA-ba emigrált magyarokról, ajánljuk ezt az érdekes cikkünket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.