Soha nem nézted volna ki a varjakból, de ezekre a dolgokra is képesek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Azt már eddig is tudtuk, hogy a varjak roppant intelligens lények, a legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy több dologban hasonlítanak ránk, mint azt valaha gondoltuk.

John Marzluff, a Washingtoni Egyetem ornitológusa mindenkinél jobban ismeri a varjakat, hiszen már 40 éve vizsgálja viselkedésüket, ami számos érdekes felfedezést hozott. Az például megvolt, hogy az agyuk méretében és működésében is különleges, kivételesen hosszú, akár 30 évben mérhető az élettartamuk, illetve irigylésre méltó a szociális életük? És még így is csak a felszínt karcoltuk! Lássuk, mi mindenre képesek a varjak a kutatók vizsgálódásai szerint.

Elképesztően tudatosak

A varjak olyan szinten tudatosak, ami csak az emberre és néhány emlősre jellemző – derül ki a közelmúlt kutatásaiból, melyek alapján szükséges lehet átértékelni a madáraggyal kapcsolatos ismereteinket. A Science magazinban publikált, forradalmi eredményt hozó tanulmány szerint a madarak az észlelési tudat jeleit mutatják, és képesek szubjektív tapasztalataik értékelésére is. Ez azt jelenti, hogy később a megszerzett információkból, emlékekből okulva próbálnak boldogulni, amikor új kihívásokkal néznek szembe.

A nagyfokú tudatosság annak köszönhető, hogy a varjak – akárcsak az ember – nagyméretű előaggyal rendelkeznek, ami magas fokú kognitív feladatokat lát el, úgymint az információk összegzése, a racionális döntéshozatal, a problémamegoldás vagy a végrehajtó funkciók. Innen eredhet dinamikus problémamegoldó képességük és eszközhasználatuk is.

Saját eszközöket készítenek

Az új-kaledóniai varjú nemcsak szimplán eszközöket használ, hanem gond nélkül el is készíti azt, amire szüksége van. A Nature magazinban 2018-ban jelent meg egy tanulmány, mely szerint egy varjú 4 alkotóelem kombinációjával jutott élelemhez. Ilyen komplex beavatkozások eddig csak az embernél fordultak elő.

Több dologban is hasonlítanak az emberre
Fotó: CreativeNature_nl / Getty Images Hungary

Mint kiderült, a varjak ötletessége nem ismer határokat, ha kajáról van szó. Ha a helyzet úgy kívánja, dárdákat készítenek, hogy felnyársalják a nehezen elérhető helyen lévő rovarokat, vagy lecsupaszítják a pálmaleveleket, hogy kampóként használhassák őket. Sőt, a kutatólaborban zajló kísérletek során drótokat is hajtogattak, hogy megkaparintsák az élelmet tartalmazó kosarakat. Bizonyos esetekben ráadásul meg is őrzik eszközeiket, hátha később még szükség lesz rájuk.

Marzluff azt mondja, a varjak megértik a húzás, tolás vagy a döfés lényegét, illetve hogy a különféle feladatok végrehajtásához milyen eszközökre van szükségük. Úgy tűnik tehát, hogy jóval fejlettebbek azoknál az állatoknál, melyek köveket használnak a héjak és más élelemforrások feltöréséhez.

Megismerik az arcokat

Marzluff munkája arra is fény derített, hogy a varjak megismerik az arcokat, ezért különbséget tudnak tenni az emberek között aszerint, hogy valami jót (ide sorolják például a gondozókat, akiktől élelmet kaptak) vagy rosszat tettek-e velük. Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy ellenszenvüket csoportjuk más tagjaival is megosztják, így a madarak együttes erővel léphetnek fel a zaklatóval szemben.

Ezt egy 15 éven át tartó kísérlet is igazolta. A kutatók minden éven egy olyan maszkot viselve közelítették meg a madarakat, melyben korábban befogták néhányukat, amire a csoport tagjai közül sokan agresszíven reagáltak. Az ornitológus kiemelte, volt, hogy egyszerre 30 madár zaklatta őket, miközben nem is volt köztük az a 7 példány, akiket korábban befogtak, más emberekre pedig nem reagáltak így.

Szinte bárhol megélnek

A varjak egyedülálló alkalmazkodóképességet mutatnak nemcsak a természetben, hanem városi környezetben is. Ez szintén megkülönbözteti őket más állatoktól, melyek kilátástalan helyzetbe kerültek az ember terjeszkedése miatt. A varjak viszont láthatóan nem zavartatják magukat, hiszen az Antarktisz kivételével a Földnek szinte minden táján megtalálhatók. A városokban a vadászaton túl szívesen guberálnak is, így étrendjük rendkívül változatos: a hányástól a zöldség-gyümölcsökön át egészen a steakig gyakorlatilag bármit hajlandók megenni.

Ha érdekelnek a természet csodái, kattints, és olvasd el sorozatunk előző részét is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Poszeidón, Hádész – minek volt az istene?

Az antikvitás görög kultúrájának hitvilágában az isteneknek rendkívül fontos szerepük volt. Az ókori görögök megkülönböztették az isteneket és a főisteneket, és hozzájuk kapcsolták az általuk ismert világ részeit, a mindennapok tevékenységeit.

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?