Kontrollálatlanul nőne a vadállomány és megugrana a fertőző betegségek száma is, ha betiltanák a vadászatot, derült ki egy friss statisztikából.
Az orosz-ukrán háború miatt keleti szomszédunk területén még 2022-ben tiltották be a vadászatot. A kutatók arra voltak kíváncsiak, miként hat ez az állatállományra, és hogyan alakul az egészséges, illetve a betegségekkel terhelt populáció aránya a különböző apró- és nagyvadaknál.
Lassan három év telt el a háború eszkalálódása óta. A vadászatot szinte azonnal betiltották az orosz támadást követően – nemcsak a közvetlenül érintett régiókban, hanem az egész országban. Ezt közvetve hazánk is érzékeli, hiszen azóta megugrott a kilőtt rókák között a veszett példányok száma, azonban a vadászati tilalom jóval túlmutat pár veszettséggel fertőzött egyeden. Ökológiai katasztrófát is eredményezhet.
Állományt szabályoz, környezetet véd a vadászat
A vadászat az emberiséggel egyidős tevékenység, melynek eleinte kifejezetten fajfenntartó, ma már inkább környezetgazdálkodási és állományszabályozó szerepe van. Ukrajnában összesen mintegy 35 millió hektárnyi vadászati besorolású terület van, ebből 3 millió állami tulajdon.
A háborút megelőzően 350 ezer vadász dolgozott az országban, a vadászengedéllyel rendelkezők száma pedig ennek duplája volt.
A kiterjedt erdőségekben, hegyekben és mezőkön hasonló fajokat vadásztak, mint nálunk, nyulat, fácánt, őzet, gímszarvast, vaddisznót, sőt farkast is. A háború kitörésével a vadászok élete azonban gyökeresen megváltozott, közülük legalább 100 ezer fő a fronton kötött ki, sok esetben önkéntesként. A többiek munka nélkül maradtak, hiszen a vadászat jelenleg a harcok által nem érintett régiókban is csupán időszakosan és ideiglenesen,
a ragadozók gyérítése céljából engedélyezett.
Amint azt a Pirsch.de-nek Roman Novikov ukrán biológus, vadász elmondta, az elmúlt három év során egyértelművé vált, hogy a vadászati tilalom negatív következményekkel járt a járványok terjedése, a környezetvédelem és a gazdaság szempontjából is.
Ez történik, ha betiltják a vadászatot
A rókapopuláció mindössze egyetlen év alatt, 2023-ra 65 százalékkal nőtt az országban, ez körülbelül a nyolcszorosa a terület eltartóképességének. A rókák közül ráadásul minden ötödik veszett, ugyanis jelenleg nem tudják vakcinázni sem megfelelően az állatokat. A veszettséggel érintett vadak száma 2022-ben 469-ről 1086-ra emelkedett, ez 250 százalékos növekedést jelent.
A farkasok száma három év alatt 50 százalékkal nőtt,
jövőre pedig várhatóan újabb 50 százalékkal növekszik, lassan 4 ezren vannak a nagyragadozók Ukrajnában. Az aranysakálokkal kapcsolatban pedig még megdöbbentőbb adatokkal szolgál a statisztika,
a nádi farkasok száma 439 százalékkal emelkedett meg a vadászat betiltása óta, megtízszereződött az állomány.
A vaddisznók száma is 50 százalékkal meghaladja jelenleg a háború előtti szintet, az afrikai sertéspestis esetei pedig 880%-kal nőttek 2022-höz képest. Madárinfluenzás esetek is előfordulnak azóta. A vadásztársaságok által elbocsátott tömegek ráadásul elvesztették állásukat és megélhetésüket.
A FACE (Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség) 2025 tavaszán a tragikus számok miatt felszólította Ukrajnát, hogy indítsa újra a vadászati ágazatot, egy szándéknyilatkozatot már elfogadtak annak érdekében, hogy ez minél előbb megtörténhessen.
Ha érdekelnek a hazai vadászati statisztikák, ezt a cikkünket is ajánljuk neked.
