Ezek a legveszélyesebb magyar utak: nagy veszély rajtuk közlekedni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Emberek százai vesztik életüket évről évre a közutakon, a sérültek száma pedig húszezres nagyságrendű. A balesetek eloszlása természetesen nem egyenletes, egyes utak veszélyesebbeknek bizonyulnak a statisztikák szerint másoknál.

Az ország legveszélyesebb útjainak listázására vállalkozott a HelloVidék cikke: mint írják, idén nem hogy nem lettek biztonságosabbak a magyar utak, hanem több baleset történt azokon az első fél évre vonatkozó rendőrségi statisztikák a tavalyi adatokkal való összehasonlítása szerint. 

Januártól június végéig 6818 személyi sérüléssel járó baleset történt, a KSH pedig azt rögzítette, hogy ezeknek összesen 192 halálos áldozata volt.

A legtöbb baleset Budapesten történt – több mint 1400  -, ezután Pest vármegye, majd Szabolcs következik a sorban. A halálozási statisztikák már más sorrendről tanúskodnak: ott vezet Bács-Kiskun 20 áldozattal, a dobogó második fokára került fel Budapest 19 elhunyttal, a harmadik helyre pedig Pest vármegye került baleseteinek 17 halálos áldozatával. A rendőrségi adatok a lap szerint arról is tanúskodnak, hogy sokszor beszélhetünk tömegszerencsétlenségekről, ha baleset történik.

Komoly veszélyt jelenthet ezeken az utakon autózni
Fotó: ChiccoDodiFC / Getty Images Hungary

A legveszélyesebb útszakaszokkal kapcsolatosan két listát is összeállítottak: az első az autópályákat rangsorolja tavalyi adatok alapján, míg a második a közutakra vonatkozik és 2024-es aktualitású.

Ezek az ország legveszélyesebb útjai

Íme, ezek a veszélyességi ranglista az autópályák közt:

  1. M1 (136 baleset)
  2. M3 (123 baleset)
  3. M5 (98 baleset)
  4. M0 (85 baleset)

Meglepő, de az M7-esen alig 52 baleset történt tavaly, pedig a kétezres években ez az útszakasz volt a legriasztóbb, ami a statisztikákat illeti.

A közutak terén a következő a nem túl dicső rangsor:

  1. 51/510-es út, Dunavarsány
  2. 4-es út, Szolnok
  3. M0, Üllő. Vecsés
  4. 82-es út, Esztergár, Csesznek
  5. 86-es út, Szombathely
  6. 51-es út, Taksony, Dunaharaszti
  7. 883-es, 7-es út, Galambok, Nagyrécse
  8. 5-ös út, Dabas
  9. 8136-os út, Tata
  10. 21-es út, M3-as autópálya, Hatvan.

A statisztikák szerint a legtöbb balesetet a személygépkocsik okozzák, az ORFK idei adatai szerint 66 százalékban felelnek ők az esetekért. A kerékpárosok az esetek 10, a teherautót vezetők pedig 7 százalékban felelősek a balesetekért. Gyalogosok vagy motorosok 4-4 százalékban vétenek túl nagyot, rollerrel vagy más mikromobilitási eszközzel közlekedők pedig 3 százalékban. Az autóbuszt vezetők mindössze az esetek egy százalékában hibáztathatók egy-egy balesetért.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.