Jön az apokalipszis: kiderült, mikor szűnik meg az univerzum

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Több évtizede él az az elképzelés, miszerint az univerzum folyamatosan terjeszkedik, növekszik – a legújabb kutatások szerint vsizont ez az elképzelés messzebb nem is lehetne a valóságtól.

A legújabb elméletek szerint az univerzumunk egyszer eléri a véges méretét, és el fog kezdeni összezsugorodni, ami a világunk végét is jelenheti. A jelenség Big Crunch, vagyis a Nagy Összeroppanás nevet kapta, amely teljesen átírhatja az eddigi kozmológiai hipotézisek világát.

Az univerzumunk ismerete bővült

A modell alapja a kozmológiai állandó értéke: eddig az volt a feltételezés, hogy pozitív – így örökké bővül az univerzum –, az új adatok azonban arra utalnak, hogy ez az állandó képes lehet negatív irányba tolódni. Ennek megfelelően

Idézőjel ikon

az univerzum növekedése egy ponton megállhat (nagyjából 11 milliárd év múlva), majd a tér struktúrái fokozatosan összehúzódnak.

Az univerzumunk megszűnéséről sok feltételezés született
Fotó: Fpg / Getty Images Hungary

Ekkor lesz vége az univerzumunknak

Ha ez az elmélet helyes, akkor az univerzum teljes életciklusa mintegy 33 milliárd év lesz. Azaz, mivel jelenleg kb. 13,8 milliárd éves, még

Idézőjel ikon

mintegy 19–20 milliárd év lehet hátra a végső összeomlásig.

Fontos azonban hangsúlyozni: ez mind elméleti modell, és jócskán támaszkodik a sötét energia jövőbeli viselkedésének feltételezésére. A sötét energia természete jelenleg sem ismert pontosan, és lehetséges, hogy más forgatókönyvek, például az örök tágulás (Big Freeze) vagy más végső állapotok fognak érvényesülni.

Az elképzelés izgalmas és ambiciózus: egy kozmikus fordulatot jósol, amely során az univerzum visszazuhan saját gravitációs erejébe. De hogy ez valóban így lesz-e, az a következő évek, évtizedek és a kozmológiai mérések fejlődésének kérdése.

Ha kíváncsi vagy a jelekre, amelyek párhuzamos univerzumból érkezhettek, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.